Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az NMHH rendelettervezete az alternatív vitarendezési fórumra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, amelynek feladata a „platformviták”, azaz az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a platformszolgáltatások igénybe vevői közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése lesz.
Az NMHH rendelettervezetének hátterét az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (Iszt.) 17-21. §-ai és a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (DSA) 21. cikke adja.
Bevezetőül fontos kiemelni, hogy a DSA és az ahhoz kapcsolódó hazai szabályrendszer nem kizárólag az óriásplatformokra vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. Számos olyan felhasználóvédelmi szabály van, amely a platformokat működtető szolgáltatókra mérettől függetlenül vonatkozik.
A jogvita akkor kerül a testület elé, ha platformszolgáltató és felhasználója a platform belső panaszkezelési rendszere útján nem tudja rendezni a köztük felmerülő vitát. Az újonnan létrehozandó testület(ek) működése a platformszolgáltatók compliance-rendszerei szempontjából igen jelentős feedback-forrásnak tekinthető, hiszen a testület kötelezései, illetve ajánlásai révén idejekorán (még a bírósági eljárásokat megelőzően) közvetlen visszacsatolást ad a platformműködésnek a felhasználói oldalról aggályosnak tekinthető elemeire vonatkozóan. Amennyiben ugyanis a „platformviták” kapcsán a felek között egyezség létrehozására irányuló kísérlet eredménytelen marad, a testület az ügyben kötelezést, illetve (ha a kérelem megalapozott, de a platformszolgáltató a vitarendezési testület döntését magára nézve nem ismerte el kötelezőként) egyedi ajánlást hozhat a felhasználók jogainak egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
Hosszútávon természetesen a vitarendezési testület működése a DSA alkalmazásával összefüggő joggyakorlat fejlesztéséhez is értékes hozzájárulást nyújthat. Éves jelentésében a testület összegzi a kérelmezők és platformok közötti vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ezek vonatkozásában általános ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg.
Az NMHH rendelettervezete itt érhető el.
2024. február 17-től kezdődően a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintett felhasználóknak, vállalkozásoknak és online platformoknak. A rendelet végrehajtásában a digitális koordinátoroknak lesz döntő szerepe. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!