Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. november 30-ig készítsen előterjesztést az EU AI Act végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.
2024. július 12-én hirdették ki az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendeletét (AI Act) -, amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.
Az EU AI Act elfogadásának hátteréről a jogi szabályozás részleteiről szóló írásainkat itt és itt találja.
Ezzel összefüggésben jelent meg az 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat, amelynek célja, hogy az AI Act végrehajtása Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon történjen, és az ehhez szükséges feladatokat egy olyan, a jogszabály végrehajtására alkalmas szervezet lássa el, amely egyúttal működteti az AI Act-ben előírt szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox) is.
Ennek érdekében a Kormányhatározat előirányozza, hogy:
A fenti feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról a nemzetgazdasági miniszternek kell előterjesztést készítenie 2024. november 30-ig, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felkérésével.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!