Megrendezték az első nemzetközi munkajogi perbeszéd versenyt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016 júniusában – hosszú előkészítés után – először került megrendezésre a Hugo Sinzheimer Moot Court Competition, a HS MCC. A kezdeményezés fő célja, hogy játékos és versengő keretek között növelje az európai joghallgatók – nemzetközi keretek között is versenyképes és piacképes – munkajogi szaktudását és széles körű együttműködést generáljon a szakmában.


A verseny védnöke és idei szervezője az University of Amsterdam, Hugo Sinzheimer Institute volt, így a csapatok megmérettetésére Amszterdamban került sor. A verseny élményének leírása előtt azonban essen néhány szó a szakmai előkészítő munkálatokról is, hiszen ahhoz, hogy egy nagyszabású nemzetközi munkajogi jogesetmegoldó és perbeszédmondó verseny egyáltalán megvalósulhasson több külföldi egyetem szervezésére, nemzetközi szervezetek és a munkajogász közösség szakmai támogatására volt (és lesz) szükség.

Mivel a HS MCC-hez hasonló, számos más jogterületen egyébként régóta bevett verseny (ún. moot court) eddig nem létezett munkajogi témakörben, így igen nagy szakmai várakozás övezte az előkészítést. Magyarországról a Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: KRE) Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke  vesz részt a szervezésben, dr. Kun Attila Ph.D, tanszékvezető, habilitált docens vezetésével és koordinálásával (és természetesen a többi hazai munkajogi tanszék fokozatos bevonásával). A hét fős – operatív jellegű – nemzetközi szervező bizottság munkájában elismert holland (Evert Verhulp, Beryl ter Haar), spanyol (Antonio Garcia-Muñoz Alhambra), lengyel (Piotr Grzebyk), dán (Natalie Videbæk Munkholm) és grúz (Zakaria Shvelidze) munkajogászokkal működik együtt a hazai koordinátor.

A kezdeményezés súlyát erősíti, hogy a HS MCC tanácsadó testülete (Advisory Board) a nemzetközi munkajogász szakma legelismertebb képviselői közül került ki, akik „vigyázó szemeiket” folyamatosan a versenyen tartják, támogatva, segítve, felügyelve azt. A Tanácsadó Testület tagja: Takashi Araki (Japán), Gerrard Boot (Hollandia), Guy Davidov (Izrael), Teun Jaspers (Hollandia), Claire Kilpatrick (Olaszország), Tonia Novitz (Anglia), Lukasz Pisarczyk (Lengyelország), Mia Rönnmar (Svédország), Isabelle Schömann (Belgium), Jean-Michel Servais (Svájc), és végül, de nem utolsó sorban Manfred Weiss (Németország).

A 2016-os csapat tagjai: Kiss Bettina Boglárka (KRE), Rácz Ildikó (KRE), Vizler Kitti (ELTE). Mentoraik: Kun Attila és Konta Éva

Mind a tanácsadó testület, mind a szervező bizottság összetétele jól tükrözi, hogy a verseny valóban nemzetközi – hosszabb távon minden bizonnyal kontinenseken is átívelő jellegű – és egy széleskörű, baráti alapokon nyugvó, de erős szakmaiságot tükröző együttműködés gyümölcse.

Pár szóban ismertetnénk, hogy miről is szólt az idei jogeset. Ugyanis a verseny felépítése az, hogy a csapatok négy-öt hónappal a szóbeli rész előtt megkapják a jogesetet, melyről részletes felperesi és alperesi beadványt kell készíteniük írásban. A formai követelmények sem egyszerűek, hiszen még csak hasonlóval sem találkozhattak a versenyzők azelőtt hazai jogi tanulmányaik során. Az idei jogeset témája rendkívül összetett volt, megjelent benne a szabad mozgás, a posting, az alkalmazandó jog kérdése, a bérigény, a szociális biztonsági koordináció, szakszervezeti jogok és még sok más kérdéskör is, lengyel „anyajog” mellett. Ez azt jelentette, hogy a szakmai zsűri mellett lengyel hallgatók is felvehették a bírói szerepet és vezették a „tárgyalást” az ő jogrendszerük alapján. A jogesetet egy lengyel bírákból álló ún. Case Committee készítette el, alapul véve a valós – az Európai Unió Bíróságát megjárt – jogeseteket. A felkészülés során így nem csak az Európai Unió (a továbbiakban: EU) jogát kellett tanulmányozniuk a versenyzőknek – persze az összes kapcsolódó EU-s joggyakorlat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normái és a nemzetközi szakirodalom mellett -, hanem a lengyel eljárásjog rejtelmeibe is bepillantást kellett nyerniük.

A felkészülés a diákok önszerveződésén alapul. A coach-ok  – idén Hungler Sára, Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE), Konta Éva és Kun Attila (KRE) -szakmailag csak orientálhatták a diákok munkáját, illetve és a folyamatba bevontak neves ügyvédeket, más szakembereket is, hogy minél szélesebb körben történjen a háttéranyag feldolgozása, továbbá szponzorokat kerestek, hogy a diákokat ne érje aránytalanul magas anyagi kiadás. Idén a KRE-nek és az ELTE-nek köszönhetően az utazás és a szállás költségét nem a diákoknak kellett finanszírozniuk.

Maga a verseny két napon keresztül zajlott, melyet egy ún. informális „international evening” előzött meg, amikor is a résztvevő diákok saját nemzetiségük jellegzetes és nevezetes ételeivel, italaival ismertethették meg társaikat. A magyar asztal nagy sikernek örvendett a számos finomságnak köszönhetően, akárcsak a kolbász, szalámi, sonka, pálinka, bor. Az este végén került sor a negyeddöntős csoportok kisorsolására. Az első húzásnál kiderült, hogy a felperes dán csapattal szemben áll ki a magyar csapat alperesként a megmérettetésen. Az esti versenytájékoztató szerint másnap reggel, a versenyzőknek kézhez kell kapniuk a vetélytársunk írásbeli beadványát, így három-négy óra állt rendelkezésre a dán jogi álláspont tanulmányozására, felkészülni a szóbeli reakciókra. Az ebédszünetet követően, délután kezdődtek a kilencven perces negyeddöntők. Az egyes megszólalások szigorú időtartamokhoz voltak kötve, amelyeket a lengyel diákbírák ellenőriztek. Minden bíróság egy lengyel diákbíróból és két-két szakmai bíróból állt (akik között olyan neves személyiségek is voltak, mint például Jesper Svenningsen, az EU Közszolgálati Törvényszékének bírája). Elsőként a felperesek adták elő keresetüket húsz percben, majd ezt követték az alperesek ellenkérelmei szintén húsz percben. A bíróság lehetőséget adott a feleknek öt-öt perces válaszra és viszontválaszra, majd a diákbírák kérdéseket tettek fel a feleknek, amelyek segítették az érvek tisztázását, illetve az esetleges ellentmondások értelmezését. A szakmai zsűri rövid tanácskozást követően kihirdette az eredményeket, hogy kik jutottak tovább egyenes kieséses rendszerben.

Másnap délelőtt került sor az elődöntők lebonyolítására, ahol a továbbjutott csapatok versenghettek egymással. A két tárgyalás párhuzamosan, a negyeddöntőkhöz hasonló módon folyt, majd bő egy óra múlva a szakmai zsűri eredményhirdetéséből kiderült, hogy melyek a döntőben résztvevő csapatok. A legvégső megmérettetést követően a holland diákok kerültek ki győztesen. Az eredményhirdetéskor nem csupán a legjobb csapatot díjazták, hanem a legjobb írásbeli beadványt és a legjobb szóbeli előadást is.

A verseny felülmúlta a várakozásokat, rendkívül színvonalas beadványok és kifejezetten interaktív szóbeli előadások születtek, amely igazolta a verseny létjogosultságát. Így bizonyossággal állítható, hogy hagyományteremtő céllal született meg a HS MCC, és jövőre is lehetősége adódik majd egy magyar csapatnak, hogy képviselje hazánkat (a 2017-es verseny szintén júniusban kerül megrendezésre ezúttal Dániában). A HS MCC 2017-ben még több csapattal, már kiforrott szisztémában folytatódik tehát. A résztvevők elmondása alapján versenyzőként garantált a szakmai fejlődés, a látókör bővülése és a rengeteg, életreszóló élmény egy fantasztikus nemzetközi társasággal.

A hazai jogi karok munkajogi tanszékei még az ősz folyamán részletes tájékoztatást kapnak a hallgatók kiválasztásának menetéről, a bekapcsolódás lehetőségeiről. A felkészülés során pedig a munkajogász szakma egyéb képviselői (ügyvédek, bírák stb.) is segítik majd a munkát.

Említést érdemel, hogy számos ország csapatát nagyobb ügyvédi irodák vagy állami szervek (például bíróság) is segítették a felkészülésben, mind szakmailag, mind anyagilag. Nem titkolt célja a hazai szervezőknek, hogy e tehetséges, minden bizonnyal a jövő munkajogászait megtestesítő hallgatókat hazánkban is széles körű hazai ismertség, elismertség és támogatás övezze a felkészülés során.

Bővebb információ: http://hsi.uva.nl/en/hs-mcc

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Nem mindennapi jogesetet kellett megoldaniuk a joghallgatóknak a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyen

Második alkalommal szervezte meg a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A versenyre bármelyik magyarországi egyetem jogász szakos hallgatója jelentkezhetett, aki legalább négy lezárt félévet maga mögött tudott. A szakmai megmérettetésen, amelynek fővédnöke Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt, idén hét budapesti és vidéki egyetem 20 negyedéves hallgatója vett részt.

2024. május 2.

Kincsen vagy bombán ülünk, ha hasznosítani kívánjuk az adatvagyont?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. A Data Act is azon szabályok közé tartozik, amelyek végképp megkerülhetetlenné teszik a vállalati adatvagyon hasznosításának újragondolását, és ezzel összefüggésben az adatalapú technológiák, így különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs stratégia alapjainak kiépítését.

2024. április 30.

Élesedik a verseny a jogi-szabályozási megfelelés terén

Egyre több vállalatvezető szembesül azzal, hogy milyen könnyen el lehet csúszni a jogi megfelelésen, és a helyes döntések kialakítására csak az üzlet, a jog és az IT találkozása adhat esélyt. Tényként kezelhetjük, hogy a külső jogi-szabályozási környezethez történő vállalati adaptáció mára vállalati versenyképességi tényezővé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan vált a legaltech nélkülözhetetlen eszközzé a jogi eligazodásban és a jogszerű megoldások kidolgozásában. A vállalkozások részéről fennálló hatékonysági elvárásokról, az útkeresésről, valamint a jogi-üzleti-IT kérdések és megoldások terén kialakuló új paradigmáról a Portfolio dr. Megyeri Andreát és Cseh Balázst, a Wolters Kluwer Hungary Kft. szakértőit kérdezte.