Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
MI eszközök használata az ügyvédi munkában – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2018-ban az Európai Bizottság európai kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy felkészüljön a mesterséges intelligencia által előidézett társadalmi-gazdasági változásokra, többek között az oktatás korszerűsítésének ösztönzése és a munkaerő-piaci átmenet támogatása. Ennek része a jogászok, ügyvédek részére készített útmutató, amelyből a cikkünkben részleteket közlünk.
1. Bevezető
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) és az Európai Ügyvédek Alapítványa (ELF) közösen mutatták be az Európai Bizottság által finanszírozott AI4Lawyers projekt keretében megalkotott útmutatót (a továbbiakban: Útmutató). Az Útmutató elkészítésében dr. Homoki Péter ügyvéd is részt vett.
Az Útmutató célja, hogy gyakorlati információkat osszon meg az ügyvédekkel és a kisebb ügyvédi irodákkal, elősegítve az MI-alkalmazások felhasználását a mindennapi munkájukban. Az Útmutató segít megérteni, hogy a jelenleg népszerű eszközök hogyan működnek, és hogyan lehet őket úgy használni, hogy az ügyvédi kötelezettségüket is maradéktalanul teljesíteni tudják.
2. Az MI eszközök társadalmi haszna
Az MI-eszközök segítségével a kisebb és a nagyobb méretű ügyvédi irodák egyaránt képessé válnak arra, hogy reagálni tudjanak a változó ügyféligényekre (például a kommunikációs csatornák megváltoztatása, növekvő adatmennyiség, digitális bizonyítékok megjelenése).
Egyfelől ez számos kisebb ügyvédi irodának nyújt lehetősége arra, hogy sikeresen versenyezzen a nagyobb irodákkal azokon a jogterületeken, amelyeket korábban nem tudtak volna kiszolgálni a hiányos technikai feltételek és a kapacitáshiány miatt.
A szélesebb körű automatizálás és az informatikai eszközök új lehetőséget jelenthetnek az ügyvédek számára, hogy továbbfejlesszék magukat, munkafolyamataikat, konzisztensebbé tegyék eredményeiket, és növeljék munkájuk hozzáadott értékét.
Egy humán területen dolgozó szakértő, aki emberileg teljeskörűen átlátja az ügyet és megérti az ügyfelét, képes sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek, mint a korlátozott számú, automatizálható folyamatot végzők.
A kis ügyvédi irodák ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe a megfelelő források hiánya miatt és nem férhetnek hozzá egyenlő feltételekkel bizonyos tanácsadókhoz. A korábbi tanulmányokban azonosított hiányosságok egyike kiemeli azokat a veszélyeket, amelyek abból fakadnak, hogy az EU-ban működő kis ügyvédi irodák nem használják a mesterséges intelligencia-eszközök legtöbb kategóriáját és hangsúlyozza, hogy fontos különbségek vannak e tekintetben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az EU országai között.
Az Egyesült Királyságban és az USA tagállamaiban már létezik a nagyobb irodák által használt mesterséges intelligencia alapú eszközök piaca, ami a kisebb ügyvédi irodákat is jobb helyzetbe hozza, mert hozzáférhetnek az ilyen eszközökhöz, ha akarnak.
Mindazonáltal a jogi és nyelvi különbségek miatt ezeknek a termékeknek a többsége az EU számos tagállamában nem kerül forgalomba az ügyvédi irodák számára.
Ezeket az akadályokat a CCBE által a 2. fázisban készített jelentés is megerősítette. A fent említett okok miatt nem csak az ügyvédek érdeke, hogy megértsék az ilyen eszközök működését vagy azt, hogy milyen irányba fejlődhetnek a jövőben, de ez a társadalom egésze számára is fontos, hogy minél több ügyvéd tudja hatékonyan használni ezeket az eszközöket ügyfelei érdekében.
3. További alapvető technológiák
Amikor az MI-alapú eszközökről beszélünk, nem kerülhetjük meg a felhő alapú technológia jelentőségét az ügyvédi munkában. A felhőalapú technológia elválaszthatatlanul összefonódik az MI-n és a nyelvi programozáson alapú eszközök használatával. A felhő egyszerűsége abban rejlik, hogy új szolgáltatáshoz lehet hozzáférni anélkül, hogy a végfelhasználóknak számos konfigurációs beállítást kellene elvégezniük. Ez óriási előnyt jelent az egyéni praxist indító orvosok és a kisebb ügyvédi irodák számára. A felhő nagyon vonzó megoldás a kisebb ügyvédi irodák számára, egészen addig, amíg a a nagyobb létszám miatt a hátrányai meg nem jelennek és felül nem múlják az iroda méretének növekedéséből adódó előnyöket.
Számos más olyan új technológia is létezik, amely az ügyvédek segítségére lehet. Ezek hosszú távú változásokat jelentenek az ügyvédi munkában. Ilyen például a dolgok internetje (Internet of Things, továbbiakban: IoT) a blokklánc technológia és további változás várható az elektronikus azonosítás és a bring your identity megoldások világában is.
Az IoT használata egyelőre nem jellemző az ügyvédi szakmában. Szakma-specifikus változások azonban várhatók, amelyek például a digitális bizonyítékok felhasználását segítik a bíróságoknál és más hatóságoknál, vagy új megoldásként jelentkeznek a bírósági és hatósági munkafolyamatban. Ezek a termékek új lehetőségeket biztosítanak majd a bizonyítékok gyűjtésében és a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban történő felhasználásában, de egyelőre nem látható, hogy ezek a folyamatok képesek lesznek-e jelentős mértékben kiváltani az ügyvédi munkát ezen a téren.
Hasonlóképpen, a megosztáson alapuló technológia (distributed ledger technology, a továbbiakban: DLT) használatának előnyei nem jellemzőek az ügyvédi irodákra. Az ügyvédi irodák saját infrastruktúrájuk üzemeltetői, ennek eredményeként a saját infrastruktúrájuk elosztott üzemeltetését ritkán tartják kívánatosnak. De ha egyszer egy nyilvános nyilvántartás, mint például az ingatlan-nyilvántartás DLT-alapú nyilvántartássá válik, akkor az már az ügyvédek képzésének része lesz.
Olyan változás is várható, amely alapján a szükséges változtatásokat a nyilvántartásban (feltéve, hogy erre az ügyvédek adott esetben jogosultak) már az ügyvédek végzik el. Ebben az esetben majd azt kell kialakítani, hogy a bírósági felülvizsgálatot a DLT alapú nyilvántartás hogyan teszi lehetővé és a kívülről származó döntések végrehajtását is meg kell oldani.
Sok ügyfél elvárja az ügyvédektől, hogy tudják hogyan működnek a legnépszerűbb kripto-eszközök. Az infrastruktúra ismeretére azért van szükség, mert az ügyvédtől tanácsot várnak a kripto-eszközök öröklési kérdéseiben vagy válás esetén a vagyonmegosztáskor. Az ügyvédektől arra várnak tanácsot hogyan lehet áthidalni a szakadékot a jog és a gyakorlat között, függetlenül attól, hogy ez technikailag lehetséges-e.
Amint a DLT egy meghatározott területen való alkalmazása társadalmilag fontossá válik, és a nagyszámú ember, pl. fogyasztók, bankok, cégek stb., kezdik el alkalmazni e technológiákat, akkor az ezzel kapcsolatos szabályokat és előírásokat is meg kell alkotni. Lehet például tárolni egy kriptoeszközt névtelenül, de amint az emberek házat, autót vagy ékszert akarnak vásárolni a vagyontárgyra ugyanazok a pénzmosás elleni szabályok és adózási szabályok vonatkoznak majd, mint bármelyikkel hagyományos eszközre.
HIRDETÉS
A Wolters Kluwer Hungary kiemelt digitális termékei:
- Szakmai Jogtárak
- Praetor – Az ügyvédi irodák számára kifejlesztett praxis-menedzsment szoftver
- Complist – Egy szoftver, mely hatékony segítséget nyújt a jogszabályi megfelelés biztosításában
4. A nyelvi programok és a tudás alapú rendszerek használata az ügyvédi munkában
Az ügyvédek által használt MI-eszközök többsége a számítástechnika területén elért nyelvprogramozási (a továbbiakban: NLP) eredményekre épít. Az NLP sokféle területet lefed, beleértve a nyelvtani elemzést, amely azt mutatja meg hogyan jelennek meg a szavak és a mondatok, hogyan lépnek a szövegek kölcsönhatásba egymással, hogyan formálódnak helyesen, és hogyan lehet azokat automatizált módon megfelelően generálni.
Az NLP-ben végzett kutatások lehetővé tették annak meghatározását, hogy egy adott szövegben hol vannak a mondatok végei (pl. a pont a mondat végét jelenti, vagy csak egy rövidítés?). Amint ezek az egyszerűbb eszközök megbízhatóan működnek, egy teljesen új területen lehetővé válik egy mondat automatizált elemzése és generálása.
Az NLP-kutatás azt is megmutatja hogyan használhatók a matematika valószínűségi szabályai a mondat elírási hibáinak kijavítására vagy egy szöveg és egy előre meghatározott kategóriakészlet közötti kapcsolat alapján a szöveg leírására (osztályozás).
Ha egy szövegben különféle tulajdonneveket (személyek, szervezetek, helyszínek stb.) kell keresni, akkor az NLP által meghatározott entitásfelismerési technikát vehetjük igénybe. Ha a szerződésben szeretnénk megtalálni a bérlet futamidejét, akkor az NLP információkinyerési eszközei állnak a rendelkezésünkre.
Az NLP területén elért áttörések egy nyelv esetében új lehetőséget jelentenek, amely előnyös lehet az MI-eszközök ügyvédek számára történő használatában. Ugyanakkor a nyelvi eszközök hiánya egy adott nyelv esetén közvetlenül hátráltatja a legális használatra szánt MI-eszközök fejlesztését is.
Olvassa el hogyan segíti a mesterséges intelligencia a Jogtáron a bírósági határozatok kivonatainak elkészítését. Cikksorozatunkat itt találja
5. Az adatok lefordítása a számítógép nyelvére
A jogászok közvetlenül látják a dokumentumok típusait (például a szerződések vagy határozatok szövegét), azonban ezek a számítógépek számára strukturálatlan adatok. Ez azt jelenti, hogy az adatok nincsenek egy előre meghatározott struktúra szerint feldolgozva, (pl. szöveges fájl vagy videó).
További feldolgozás és más adatokkal való összehasonlítás előtt ezeket az adatokat, strukturálni kell. Ez a lépés a „bányászat” amely feltárja a szöveg jelentését, a szerződési feltételek adatainak kinyerését, illetve a szöveg minősítését (pl. szerződés vagy határozat) végzi el. Egy ilyen strukturálás sok különböző szempont szerint elvégezhető ugyanazon a szövegen. Ezek a rétegek nemcsak nyelvtani, hanem a szemantikai, szövegkörnyezeti, vagy konkrét jogi jelentésen alapulnak. De egy mondat jogi értelmét (illetve a szövegek közötti viszonyt) csak akkor tudjuk kódolni, ha világosan meghatározott módon le tudjuk fordítani a jogi jelentést a számítógép számára. Ezt nevezik a tudás alapú programozásnak. A használt eszközök célja olyan egyszerű is lehet, mint a dokumentumok végén „C”-vel (contract) jelölés (ha a szöveg „szerződést” tartalmaz) vagy alapulhat nagyon kifinomult jogi ontológiákon, sokféle szabványon, például a légiutasok fogyasztói panaszainak leírására létrehozott formanyomtatvány.
A jogi ismeretek programozása azonban korántsem csak mérnökök vagy programozók eszköze. Ez az ügyvédek számára előnyös, ha tudatában vannak az ilyen programozási nyelvek létezésének, és idővel, az ügyvédek kénytelenek lesznek maguk is megérteni és használni egy ilyen nyelvet. Ahhoz, hogy a számítógép képes legyen bizonyos jelentésrétegeknek a létrehozására az ügyvédeknek egyszerű szöveget kell megjegyzésekkel ellátniuk a rendszer számára felismerési céllal, a releváns jogi jelentés megalkotása érdekében.
Ez a tudás valószínűleg nem csak néhány kiválasztott ügyvéd számára lesz releváns, hanem az átképzést kívánó jogászok számára is fontos lehet, illetve finomhangolja a meglévő eszközöket a saját specifikus adatkészlete szerint.
A tudás alapú programozás fordítva is használható: egyszerű szöveg létrehozására egy az emberek számára tömör és speciális ábrázolási nyelvből. Egy másik lehetséges felhasználás, amikor az ügyvédek mindent releváns adatot megadnak, így például az általuk hivatkozni kívánt bizonyítékokat a felhasználóbarát ügykezelő szoftverben, ahol a szoftver rögzíti és elemzi a bizonyítékok releváns metaadatait. Ezután az ügyvédek meghatározzák a bizonyítékokat összekötő gondolatmenetüket a felhasználói felületen. Ahelyett, hogy manuálisan fel kellene sorolni és leírni minden bizonyítékot és azok relevanciáját (beleértve a forrásokat, származást, informatikai részleteket).
Ezzel az eszközzel az ügyvéd valójában a felületet használja annak meghatározására, hogy az egyes bizonyítékok milyen állításokat tartalmaznak és hogyan használható az az érvelés alátámasztására. Ez a felhasználói felület használatakor megadott specifikáció valójában egy űrlap a tudás alapú esetkezelő szoftverben (pl. a részegységek vizuális összekapcsolása, az igényeket alátámasztó bizonyítékok, az alkalmazhatóság feltételeinek meghatározása stb.). Ezen információk megadásával a felhasználó valójában utasításokat ad arra vonatkozóan, hogyan kell ezt a tudás alapú reprezentációt egyszerű szöveggé alakítani, és elkészíti a bírósági beadvány tervezetét.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. A jogaszvilag.hu kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.