Az AI szabályozás jövője az USA-ban
Technológiai vezetők találkoztak az amerikai törvényhozókkal a Capitol Hillben, hogy megvitassák az AI szabályozás jövőjét.
Bejegyzések mesterséges intelligencia a jogrendszerben címkével
A generatív MI szerepe az ügyvédi irodákban
10 hónappal a generatív mesterséges intelligencia megjelenése után kevés jogi szakember vitatja azt az elképzelést, hogy a technológia végső soron megváltoztatja az ügyvédek jogi szolgáltatásnyújtását. Ennek ellenére sok szakember fejében ott motoszkál a kérdés, hogy a generatív mesterséges intelligencia pontosan hol lesz a legnagyobb hatással egy ügyvédi irodában, és mely konkrét funkciókat alakítja át a technológia.
A mesterséges intelligencia szerepe a közigazgatásban
A ma emberének élete és jóléte szorosan összefügg az adatok és az egymással összekapcsolódó modern technológiák alkalmazásával. A mesterséges intelligencia (MI) már most érezteti hatását, akár a mindennapi életünkben is. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy 2023 júniusában az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Ez lesz a világ első átfogó szabályrendszere a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelésére.
A mesterséges intelligencia szerzői jogi kérdései
A generatív AI-t és/vagy gépi tanulást érintő peres eljárások első hulláma már elkezdődött. Jelenleg négy olyan jelentős, folyamatban lévő ügy van az USA-ban, amelyet mesterséges intelligencia platformokkal kapcsolatos problémák miatt érdemes figyelemmel kísérni.
Hogyan alkalmazza egy adatalapú cég a mesterséges intelligenciát? – 187 éves a Wolters Kluwer
Köztudott, hogy a mesterséges intelligencia sikeréhez az azt alkalmazó vállalatnak rendelkeznie kell néhány speciális információval és a megfelelő szakértelemmel. A Wolters Kluwer, a holland központú professzionális informatikai, szoftveres megoldásokat fejlesztő- és szolgáltató cég, amely jelenleg több mint 180 országban folytat üzleti tevékenységet, mindig is rendelkezett ilyen erőforrásokkal. A Wolters Kluwert 1836-ban tankönyvkiadó cégként alapították, az évek során egyesült más kiadókkal, és végül digitális információs képességek fejlesztésébe kezdett. Cikkünkből megtudhatja, hogy a vállalat hogyan építette be a szolgáltatásaiba és a termékeibe a mesterséges intelligenciát.
MI eszközök használata az ügyvédi munkában – 1. rész
2018-ban az Európai Bizottság európai kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy felkészüljön a mesterséges intelligencia által előidézett társadalmi-gazdasági változásokra, többek között az oktatás korszerűsítésének ösztönzése és a munkaerő-piaci átmenet támogatása. Ennek része a jogászok, ügyvédek részére készített útmutató, amelyből a cikkünkben részleteket közlünk.
Felelősségteljes MI fejlesztések az USA-ban
Joe Biden az USA elnöke és alelnöke Kamala Harris vezetésével új intézkedéseket jelentett be az amerikai kormány a polgárok jogait és biztonságát védő felelős mesterséges intelligencia innováció előmozdítása érdekben.
Az MI technológia társadalmi hatásai
Az elmúlt pár hétben éles vita bontakozott ki az MI technológia alkalmazásának negatív társadalmi hatásairól, kiváltképp a ChatGPT zárttá tétele okozott ellenszenvet a nemzetközi színtéren. Cikkemben összegzem az mesterséges intelligencia alkalmazásával, illetve a ChatGPT zárttá tételével kapcsolatos érveket és ellenérveket.
Az MI és a Szép új világ
Aldous Huxley disztópikus remekműve, a „Brave New World” [Szép új világ] több mint 90 évvel ezelőtt jelent meg.A jövőbe játszódik, amikor a világ lakossága elsősorban az intelligencia alapján osztályokra bomlik. A történet főszereplője, Bernard Marx felfedezi az osztályrendszeren kívüli világot.Szemben Jules Verne optimistább, a jövőről szóló regényeivel, Huxley „Szép új világ” című műve a technológián alapuló társadalom negatív aspektusait látja. Huxley számos fejleményre számított, a számítógépekre és mesterséges intelligenciára azonban biztosan nem. Vajon más lett volna Huxley regénye, ha ezeket is előre látja.
A metaverzum jogi kérdései – 2. rész
A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.