Az új jogászgeneráció és a digitális világ kihívásai: Versenyjog, AI és nemzetközi együttműködés.
A Wolters Kluwer ősszel is folytatja az AI területén felmerülő innovációk és aktualitások felkutatását, amelyet ezúttal a fiatal generáció tapasztalatai alapján járunk körbe. Két fiatal jogász, Szilvási Evelin és Simon Tamás, a Magyar Versenyjogi Egyesület NextGen ifjúsági alcsoportjának alapítóiként osztják meg tapasztalataikat, illetve azt, hogy hogyan formálódik a versenyjog és a compliance a digitalizáció korában, bemutatva, hogy az AI és a legaltech eszközök miként könnyítik meg mindennapi munkájukat.
Kérlek Benneteket, hogy mutatkozzatok be, és meséljétek el, hogy miért fontos nektek a versenyjog?
Szilvási Evelin
Evelin: Szilvási Evelin vagyok, a PwC Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs tanácsadója, a Magyar Versenyjogi Egyesület NexGen ifjúsági alcsoportjának egyik alapító tagja.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatott tanulmányaim alatt ismertem meg a versenyjogot Tóth Tihamér akkori tanszékvezető tanáromnak köszönhetően. Innentől kezdve Richard Whish-től Lina Khan-ig követtem, ahogy a versenyjog a már akkor sem teljesen fragmentált jogból globális jelentőségű területté válik. Ez a már hobbinak is nevezhető érdeklődés odáig vezetett, hogy tavaly első díjat nyerhettem TDK-n és végül a 36. OTDK-n is versenyjog és fogyasztóvédelem kategóriában a Kapuőrök árnyékában: A Digital Markets Act szürkezónája a non-gatekeeperek szemszögéből című dolgozatommal, amely elismerés valójában négy nagyszerű mentoromnak szólt, konzulenseimnek Firniksz Juditnak, és Szilágyi Pálnak, illetve két társkonzulensemnek Bak Lászlónak és Tóth Tihamérnak. Hálás vagyok négyüknek, hogy átaluk négy különböző értékes karrierutat ismerhettem meg, akiktől méltán lehet tanulni mind szakmailag, mind emberileg, és külön Firniksz Juditnak, hogy megismertette velem a Magyar Versenyjogi Egyesületet.
Számomra a versenyjog az online világ térnyerésével vált egyre fontosabbá, hiszen a jogrendszer akkor lett igazán sebezhető, amikor a globális online tér megszüntette a joghatóságok jól definiált határait. Ebben a globális gazdasági környezetben érdekes figyelni a versenyjog és a kapcsolódó határterületek összefonódását és fejlődését. Ezt igazolta a GDPR rendelet után a DMA[1], DSA[2] és az AI[3] rendelet megjelenése is, amellyel szinte egy új jogi forradalom kapuján léptünk be. Mindemellett az új digitális világ kihívások sokasága elé állítja a gazdaságunkat, amivel a jogászoknak hatalmas versenyt kell futni, hogy megmaradjon az egyensúly.
Simon Tamás
Tamás: Simon Tamás vagyok, a Baker McKenzie budapesti irodájának ügyvédjelöltje. Az ELTE jogi karán szereztem diplomát, ahol a kezdetektől fogva az Európai Unió joga érdekelt a legjobban. Ezen a területen indultam több versenyen és ösztöndíjprogramon, az OTDK dolgozatomat az akkoriban megjelenő jogállamisági feltételrendszerről írtam. Diplomaszerzés után úgy döntöttem, hogy tovább mélyítem az ismereteimet ezen a területen, így a Leideni Egyetemen szereztem LL.M. fokozatot európai jogból.
Itt jött a képbe a versenyjog, hazatérésem után ezzel a területtel szerettem volna behatóbban foglalkozni. Vonzó benne az a mély nemzetközi dimenzió, amely kevés jogterületnek a jellemzője. Érdekes az is, hogy hiába bonyolódik a világ a digitalizáció térnyerésével, a nemzetközi óriáscégek esetén is ugyanazokhoz az alapvető versenyjogi elvekhez kell visszanyúlni, mint 40-50 évvel ezelőtt. Mivel a belső piacon kizárólagos uniós hatáskörről van szó, a nemzeti versenyjogot is alapvetően alakítja az uniós joggyakorlat, így az ember egy percre sem tud unatkozni, hiszen a versenyjogi döntések híresen nagy nyilvánosságot kapnak. Nem pusztán a szakirodalomban, de általánosságban véve a sajtóban is, ami nyilvánvalóan annak tudható be, hogy a versenyhatóságok óriási bírságokat tudnak kiszabni, és ezzel az eszközzel rendszeresen élnek is.
A Magyar Versenyjogi Egyesülettel Hegymegi-Barakonyi Zoltánon keresztül ismerkedtem meg, aki egyúttal a principálisom is az irodában. Evelinnel együtt pedig alapító tagja vagyok a területen dolgozó, fiatal jogászokat tömörítő NexGen-nek.
Milyen új kihívásokat látsz az új jogászgenerációk számára?
Tamás: Nem lehet azt mondani, hogy azonosak lennének a körülmények, akár már az eggyel korábbi generációval való összevetésben sem. Ugyan jogászokból jó ideje túlképzés folyik, de egészen más világ volt akkor, amikor a nemzetközi irodák megvetették a lábukat Magyarországon. Előmenetel szempontjából az egy kedvezőbb időszak volt egy fiatal jogász számára, persze csak azoknak, akik nem voltak restek beletenni a kemény munkát. Bár a piac igen telített, azt látom, hogy a jó munkaerő iránt ma is élénk a kereslet. Kétségtelen viszont, hogy általánosságban ma valamivel hosszabb a partnerségig vezető út, de nyugatabbra ez már régóta így van.
Az új jogászgenerációnak egy igen komplex világban kell megállnia a helyét, ahol gyakran már nem csak a saját nyelvterületén dolgozó kollégáival áll versenyben. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a vállalkozásoknak ma annyi jogterületen kell egyszerre biztosítani a jogi megfelelőséget, mint eddig talán soha. Ez pedig kihívást jelent a jogtanácsosoknak, de a külsős ügyvédeknek is, hiszen folyamatosan képezniük kell magukat egy nagyon gyorsan változó világban, egy folyamatosan bonyolódó jogi környezetben. Ezért bizonyos méret felett ma nem opció az, hogy a vállalkozásnak egyetlen ügyvédje legyen, mert képtelenség, hogy a kolléga minden szükséges területhez értsen.
Bár a kérdésben a kihívásokról volt szó, mondanék azért pozitívumot is, ez pedig a nemzetközi kapcsolatok növekvő lehetősége a jogászok világában. Egyre több ilyen egyesület munkájához lehet csatlakozni, ami szerintem izgalmas lehetőségeket tartogat.
Ti alkalmaztok-e már legaltech eszközöket, hol látjátok a legnagyobb lehetőséget a legaltech eszközök számára?
Evelin: Az AI megjelenésével ahogyan Jalsovszky Pál is említette az Innovációk és aktualitások az AI területén cikketekben, nálunk is hasonló mintázatokat tapasztalunk. Többségében ügyvédjelölt és gyakornok által végezhető rutinfeladatot, adminisztrációs kötelezettséget tudunk legaltech eszközökkel rövidebb idő alatt teljesíteni és egyszerűbb kutatómunkához végezhetünk forrásgyűjtést, természetesen a szenzitív adatok felhasználása nélkül. Azonban a végső döntést és az eredmény végső állapotát nem bízhatjuk ezekre az eszközökre, ugyanis nem egyszer fordult elő, hogy egy AI eszköz tesztelés során nem létező bírósági határozatokat hallucinált, amelyek ráadásul meggyőzően hasonlítottak az egyébként valós határozatokra.
Kíváncsian várom az egyre pontosabb, széleskörűbb és aktuálisabb tudással rendelkező szakmai szemantikus értelmezésre is képes AI munkaerőpiaci megjelenését a mindennapi folyamatainkban. Ennek fejlődése minden nap tartogat új meglepetéseket. Mind belső fejlesztésekből, mind ügyfelektől származó tapasztalataim szerint is rendkívül nagy érdeklődés övezi a fejlesztők oldalán az AI felhasználási területeit a legkülönbözőbb formákban a gyártási folyamatok hatékonyabbá tételétől kezdve a telekommunikációs iparág fejlesztéséig.
Tamás: Az irodánknak saját AI-politikája van, amely elsősorban a biztonságra helyezi a hangsúlyt a legaltech eszközök használata során. Ez főleg a generatív AI-eszközök során jelent kihívást, ügyféladatok nyilvánvalóan nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe, illetve én is azt tapasztalom, hogy a generatív AI „szemrebbenés” nélkül leír teljesen megalapozatlan dolgokat, ami első látásra egészen meggyőző: ezeket ki kell szűrni.
Ugyanakkor a mi munkánkat is könnyebbé teszi – például egy belső audit során – olyan rendszerek használata, amelyek a találatok fontosságát képesek elég jól felismerni, illetve az esetlegesen problémás szövegrészeket kiemelni számunkra. Attól viszont, hogy ezek az eszközök átvegyenek érdemi jogi tudást és tapasztalatot igénylő feladatokat, még messze vagyunk. A jogászi munkát azonban sokszor valóban könnyebbé tudják tenni.
Hirdetés
Hogyan tudja csökkenti a jogi megfelelés hiányából fakadó kockázatokat? Próbálja ki ingyenesen Complist szoftverünket, győződjön meg az előnyeiről Ön is!
- Megtapasztalhatja hogyan csökkentheti az adminisztrációra fordított időt, mérsékelheti a megfelelés hiányából adódó kockázatokat.
- Megtudhatja hogyan segíti a szoftver a szervezeten belüli gördülékeny információáramlást.
- Megismerheti a riportkészítés során nyújtott előnyeit.
A Complistot már több mint 350 felhasználó veszi igénybe, csatlakozzon Ön is elégedett ügyfeleink táborához! Regisztráljon az ingyenes próba lehetőségre! >>
Hogyan látjátok a versenyjog helyét és szerepét a vállalati compliance rendszerekben, a digitális vállalkozásokkal szembeni megfelelési elvárások körében?
Tamás: A versenyjognak jellemzően központi, szinte megkerülhetetlen szerep jut a vállalati compliance során. A kkv-k méretétől elkezdve egészen az óriásvállalatokig egyik cégnek sem tanácsos lebecsülnie a megfelelést ezen a területen. Főleg a már általam korábban említett kiszabható bírságmaximum miatt, amely Magyarországon ráadásul emelkedett is. De célszerű együtt kezelni a versenyjoggal a fogyasztóvédelmijogterületet is egy belső megfelelési rendszer tervezése és felülvizsgálata során, már csak a jogalkalmazás hasonlósága miatt is.
A digitális területen szolgáltató vállalkozások ezen túlmenően számtalan többletkorlátozást kaptak a nyakukba az elmúlt években. Jogtanácsos legyen a talpán, aki képes fejben tartani, hogy egyszerre hány területen kell biztosítani a megfelelést. Egy méret felett bejön a DMA, illetve a DSA is, amelyek gyakorlata csak mostanában alakul ki, így egyfajta tesztidőszakról beszélhetünk. Emellett nem régen lépett hatályba az AI Act is, ami szintén fontos lesz a digitális vállalkozások számára. A vállalkozások tudatossága egyébként egyre nő, egyre többen vannak tisztában a komplex megfelelés szükségességével.
Mit jelent számotokra a Magyar Versenyjogi Egyesület?
Miközben szabad versenyről beszélünk, egyre nagyobb hatalmi különbségek és függési viszonyok jönnek létre a fogyasztók és a piaci szereplők között, amelyre a Magyar Versenyjogi Egyesület Hegymegi-Barakonyi Zoltán vezetésével több, mint 120 taggal mindkét oldalt meghallgatva tesz javaslatokat a jogrendszerünk igazságosabbá tételére.
A magyar jogszabálytervezetek véleményezése és a szakmai diskurzusban való részvétel mellett a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület (LIDC) tagjaként 18 ország 800 tagjával együtt éves jelentések formájában keresünk megoldást a nemzetközileg is meghatározó jelentőségű jogi problémákra. A jelentés elkészítését Liber Ádám, az MVE Főtitkára szokta végezni, akihez ebben az évben többen is csatlakoztunk.
2024-ben az „Új jogrend: Koherens trösztellenes, szellemi tulajdon- és adatszabályozás egy divergens világban.” – témában kaptunk két kidolgozandó kérdést.
Az A. („Milyen előrelépés történt és melyek a hiányzó lépések a versenyjog megsértéséből eredő hátrányok hatékony jogorvoslatának biztosítása terén?”) kérdésre az LIDC M. Horváth Andrást kérte fel nemzetközi referensnek; míg a B. („Hogyan közelítsük meg a „copycat” (másolat) csomagolást?”) kérdéshez Prof. Ilanah Fhima-t.
A kérdések alapján készült jelentések nemzetközi megvitatására Londonban kerül sor az LIDC éves kongresszusán, ahol a Magyar Versenyjogi Egyesület és a Wolters Kluwer jóvoltából ösztöndíjasként vehetünk részt.
Mi is pontosan a NexGen, és mit ad hozzá a munkátokhoz, szakmai gondolkodásotok formálódásához?
A Magyar Versenyjogi Egyesület ifjúsági csoportjának létrehozását Hegymegi-Barakonyi Zoltán kezdeményezte az LIDC 2021-ben létrejött NexGen ifjúsági tagozata mintájára, amely 2022-ben hat alapító taggal kapcsolódott be az MVE tevékenységébe. Mára 40 főre bővültünk, ami szintén Zoltánnak köszönhető, aki elindította idén február 9-én a Table Talk szakmai kerekasztal-beszélgetés eseményünket a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda támogatásával. Az eseményből sorozat lett, ahol az első félévben a Danubia Legal Luszcz Ügyvédi Iroda, a Magyar Fejlesztési Bank és a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth and Partners támogatta a rendezvényeinket. A következő félévre pedig az októberi 4iG Table Talk után már további hat támogatónk rendezvényét szervezzük. A következő alkalommal ezúttal a Wolters Kluwer jóvoltából a LegalTech Meetup rendezvénysorozattal együttműködésben fogunk találkozni az érdeklődőkkel.
A NexGen események lehetőséget adnak találkozni a hasonlóan elkötelezett fiatalokkal, akik különböző területeken, ügyvédi irodákban, egyetemeken, piaci szereplőknél, hatóságoknál és tanácsadóknál dolgoznak, ahonnan az eltérő gondolkodásmódok mégis egy ponton, az igazságos piaci verseny fenntartása érdekében találkoznak.
Ki volt Dr. Vida Sándor, mennyiben jelent példát az új generációnak?
Evelin: Vida Sándor (1924. június 6. – 2024. február 29.) a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Magyar Versenyjogi Egyesület alapító tagjaként formálta a magyarországi versenyjogi gondolkodást.
Vida Sándor
A Pázmány Péter Tudományegyetemen (1946-ban) szerzett jogi diplomát és még egyetemistaként német Humboldt ösztöndíjat kapott, így a Breslaui Egyetemen folytatta tanulmányait. Letette 1950-ben az egységes bírói és ügyvédi vizsgát, majd 1969-től a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese volt. 1984-ben nyugdíjba vonulását követően is aktív volt: félállásban a Danubia Szabadalmi Iroda jogtanácsosaként védjegyügyeket intézet. Szabadidejét, energiáit az iparjogvédelem művelésének szentelte: kutatott, oktatott, publikált és iparjogvédelmi célú társadalmi egyesületekben vállalt aktív szerepet. Korán elkötelezte magát a tág értelemben vett iparjogvédelem, mint jogterület mellett, és leginkább a védjegyjogi munkálkodása ismert. Korábbi éveiben azonban a szabadalmi jog területén is maradandót alkotott. Aki az 1960-as években tájékozódni kívánt a szabadalmi jog területén, az Gazda–Kövesdi–Vida: Találmányok, szabadalmak című könyvét olvashatta. Vida Sándor tollából két szabadalomjogi kézikönyv is megjelent a német Carl Heymanns Verlag-nál: Das ungarische Patentrecht (A. Dietz közreműködésével) 1976-ban, az 1969. évi szabadalmi törvény alapján, és Ungarisches Patentrecht (T. Kowal-Wolk és G. Hegyi társszerzőségével) 2011-ben, az 1995. évi szabadalmi törvényhez. Jelentős szerepe volt az 1995. évi szabadalmi törvény megalkotásában: ő volt a törvényjavaslat előkészítésére az igazságügyi miniszter által kinevezett Kodifikációs Bizottság elnöke. Alapító tagja és 15 évig főtitkár-helyettese volt a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületnek, a mai Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek (MIE), alapító tagja, 20 évig alelnöke, majd honoris causa tagja az AIPPI Magyar Csoportjának, szerkesztője az angol nyelven publikált Proceedings of the Hungarian Group of AIPPI folyóiratnak. Továbbá alapítója, elnöke majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Versenyjogi Egyesületek, valamint alapítója és elnökségi tagja a Magyar Védjegy Egyesületnek.
Úgy gondolom nem kell bővebben magyarázni milyen példát jelent számunkra egy olyan ember élete és munkássága, aki szakmai elkötelezettsége mellett folyamatosan fáradozott a szakmai közösségek építésén és a közjó szolgálatán. Számomra példát jelent fáradhatatlan segítő szándéka, amelynek köszönhetően mára értékes közösségekben segíthetjük a jogalkotók munkáját és egymás fejlődését. Hálás vagyok, hogy a szakmai bizottság értékesnek találta a pályázatomat az ösztöndíjra és így részesei lehetünk az említett éves jelentés bemutatásának, amelynek kidolgozásában mi is részt vettünk, illetve az éves kongresszus lehetőséget biztosít arra, hogy minél több nemzetközi szakmai kapcsolat által szélesítsük a magyar fiatal jogász generáció érdeklődését és lehetőségeit a kapcsolatépítésre és együttműködésre, amely egyébként is elkötelezett célunk az egyesületben. Ennek egyik első kezdeményezését fogjuk elindítani 2025-ben, amelyről egyelőre annyit árulhatunk el, hogy többek között webinar-sorozat szervezésén dolgozunk a nemzetközi NexGen csapattal az egyesület tagjai számára. Az egyesületről további információt és a csatlakozás feltételeit a www.versenyjog.hu honlapunkon találhatnak a kedves érdeklődők.
Mit jelent a WK Ösztöndíj számodra?
Tamás: A Wolters Kluwer nagy hatással bír a jogi témájú kiadványok, megoldások piacán, mindig nyitottan állt a legújabb fejleményekhez, emellett innovatív jogi szolgáltatásai vannak. Ezért örülök annak, hogy a Wolters Kluwer érdemesnek talált erre az ösztöndíjra.
Az LIDC londoni kongresszusán való részvételt egy kiváló lehetőségnek tartom. Egyrészt, jó példa arra a korábbi felvetésemre, hogy nagy előnye ennek a jogászgenerációnak az elérhetőbbé vált nemzetközi kapcsolatépítés lehetősége. Másrészt, a szakma legjobbjai közül sokan összegyűlnek a párnapos rendezvényen, így bőven lesz lehetőség tanulni azoktól, akik előttünk járnak. Tekintettel arra, hogy dolgoztam a kongresszuson bemutatandó magyar jelentés kérdéseinek megválaszolásán, különös érdeklődéssel várom a többi nemzeti jelentés eredményeit is.
Lábjegyzetek
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) [2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) [3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet)A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
