Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő jogásza kutatás kendőzetlenül és objektíven kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi vár az ügyvédi irodák, vállalati jogászok, és úgy általában a jogi szektorban dolgozó cégek többségére a technológiai újítások és a koronavírus okozta kihívások közepette.
Alapvetően az emberek kíváncsiak a jövőre, akinek pedig saját vállalkozása van, annak nagyon sokat jelentene, ha előre megtudhatná, hogyan fog alakulni a piac, mivel készülnek a versenytársak, mit kellene tennie a jelenben, hogy aztán a jövő a legjobban alakuljon.
A jövő eleve relatív: jelenthet 1-2 évet, vagy évtizedet is, de a változtatási kényszer általában sokkal közelebb van, mint ahogy azt sokan gondolják, vagy bevallják maguknak.
A filozofálgatásnak erről nincs sok értelme, de a kutatásoknak már igen: ha nem is lehet 100%-os bizonyossággal előre megmondani, hogy miként alakul a jogi szegmens, és ezen belül az ügyvédi irodák sorsa, mindenki leszűrheti magának azt, hogy milyen hiányosságai vannak, milyen területen kell előrébb lépnie, vagy éppenséggel hol vannak olyan erőforrásai, amelyeket átcsoportosítva biztosíthatja egyfelől a saját karrierjét, másfelől az irodájának a hosszú távú, stabil működését.
A jövő jogásza 2020-as kutatása (a teljes riport ingyenesen letölthető innen) a következő három évre vonatkozóan alapvetően öt területre fókuszálva hozott megállapításai és eredményei több mint 700, különböző országban – köztük Magyarországon – praktizáló jogász meglátásaira támaszkodik, mellette pedig a szakma néhány vezető gondolkodóinak véleményét is ismerteti.
Az öt fókuszterület és a technológiát használók kategóriái
A következő területekre vonatkoznak az eredmények:
Az idei kutatás a tavalyihoz hasonlóan három kategóriát különböztet meg az ügyvédi irodák, vállalati osztályok, és üzleti szolgáltatást nyújtó cégeknél dolgozó jogászok esetében az adott szervezetre vonatkozóan:
A főbb trendek esetében a megkérdezettek tíz kategória közül az első két helyre a jogi technológia növekvő jelentőségét és az ügyfelek (vezetők) változó elvárásainak történő megfelelést tették. Érdekes ez a két kategória abból a szempontból is, hogy azt gondolhatnánk, mindig ez a két fő szempont, de a tavalyi kutatásban még csak a harmadik, illetve a negyedik helyre sorolták. Látható, hogy egy év alatt is nagyon gyorsan változhat ezeknek a trendeknek a megítélése, de a technológia térnyerésével valószínűsíthető, hogy a következő években is megőrzi majd a vezető pozícióját.
Az ügyfelek változó elvárásait sem szabad annyival elintézni, hogy „mindig is ez volt”. El kell felejteni azt, hogy az ügyvédi irodák változatlanul ugyanúgy működhetnek, mint akár öt, vagy tíz évvel ezelőtt. Ide is begyűrűzik az, ami más területeken az utóbbi évek egyik meghatározó fókuszpontjává vált : az úgynevezett ügyfélélmény, mely jogi területen elsőre furcsán hangozhat. Nem arról van szó, hogy az ügyfeleket konfettiesővel kell fogadni, de újra kell gondolni azt, hogy az adott jogi területen az adott szolgáltatást igénybe vevő ügyfél mitől lesz elégedett és boldog. Erre ma már kevés az a válasz, hogy a sikeresen megoldott ügyétől/menedzselt projektjétől. Mert elképzelhető, hogy ugyanazt megkapja egy másik ügyvédi irodában, másik vállalati jogásztól, sőt, lehet, hogy még többet is fizet érte, mégis elégedettebben távozik.
Miért? Lehet, hogy csupán annyi a különbség, hogy az adott ügyvédi irodának online bejelentkező felülete van konzultációra, vagy az elektronikus levelezőrendszerben be van állítva egy automatikus válaszüzenet, hogy 48 órán belül mindenképp válaszolnak, addig kérik a türelmét – és máris nincs az, hogy az ügyfél órákon át próbálja meg sikertelenül elérni telefonon az ügyvédet, vagy megír öt emailt egymás után, hogy miért nem kapott már választ, és megkapták-e az üzenetét (szögezzük le: ez még messze van a technológiai élenjárás kategóriájától, mégis mutatja, hogy apróbb, és akár még csak pénzbe sem kerülő, nem túl bonyolult megoldások is éles határvonalat húzhatnak iroda és iroda között).
Ma a közösségi média erejével nagyon gyorsan emelkedhetnek fel vagy süllyedhetnek el vállalatok egy-egy rossz vélemény terjedése miatt, az emberek pedig hajlamosak inkább a rosszat megírni. Az ügyvédek sem kivételek már, hiszen még ha bizonyos korlátokkal is, de már reklámozhatják a szolgáltatásukat, és egyre többen vannak fent ügyvédi irodaként is pl. a Facebookon, LinkedInen, valamint egyre többen fordítanak hangsúlyt a saját honlapjukra is. A „tudsz egy jó ügyvédet?” ma már nem korlátozódik a szűkebb ismeretségi körre, hiszen a Google-lel mindenki egymás távoli „ismerőse” lett, és a leendő ügyfél szinte biztos, hogy ezeken a platformokon utánanéz a potenciális ügyvédjének hátterének. Ha nem talál semmit, az ma már nem pozitívum. Éppen ezért fontos, hogy milyen élményekkel, benyomásokkal távozik az ügyfél egy-egy ügy, projekt után.
Fontos a jó munkatárs megtalálása és megtartása
A korral haladó és technológiában élenjáró irodák, vállalatok nemcsak az ügyfeleket vonzzák, de a tehetséges munkaerőt is. Ma Magyarországon is egyre nagyobb probléma, hogy lassan lasszóval kell fogni az ügyvédjelölteket annak ellenére, hogy nem mondható kevésnek a frissen végzett jogászok száma. A jogi osztályokat fenntartó vállalatoknál könnyebb, de ott is küzdenek azzal, hogy nagy a fluktuáció – egy jobb ajánlattal könnyen elcsábítják a konkurenciához a tehetséges jogi szakembereket.
A jobb ajánlat egyáltalán nem feltétlen csak a fizetésről szól, hanem a kilátásokról, fejlődési lehetőségről, vagy akár a mentorálási rendszerről és arról, hogy mennyire stabil az adott cég, iroda: ebben pedig az is benne van, hogy a technológia adta lehetőségekkel ki mennyire él, mennyire használja ki azt. Talán nem véletlen, hogy a kutatásban a negyedik legfontosabb tényezőként a képesség a tehetségek vonzására és megtartására kategóriát jelölték meg a kitöltők a tapasztalataik alapján.
A trendek vizsgálása kapcsán a kutatás arra jutott, hogy a legtöbb esetben a megkérdezettek több, mint kétharmada gondolja fontosnak az adott tényezőt, ám saját bevallásuk alapján csak egyharmad részt érzik kellően felkészültnek erre a munkahelyüket/vállalkozásukat.
A kulcs: mérhető produktivitás és hatékonyság
Szintén rávilágít arra a riport, hogy nemcsak a lakossági ügyfelekkel rendelkező ügyvédi irodáknak lesz fontos a produktivitás és a hatékonyság növelése. Míg ezek eddig jól csengő – ám nem feltétlen megvalósuló, üres hívószavak voltak sok esetben, addig a közeljövőben már nem lesz elég egy prospektusra felírni, vagy a honlapra kiírni. A riport szerint a vállalatok jogi részlegének 82%-a tartja fontosnak, hogy a velük kapcsolatban álló ügyvédi irodák is teljes mértékben kihasználják a technológiát, és 81%-uk mondta azt, hogy kérni fogják, hogy a partner irodák mutassák be, hogy ennek érdekében milyen eszközöket, technológiát alkalmaznak. (Bár ez nemzetközi viszonylatban értelmezhető, jó tudni, hogy a 2019-es évben a jogi ágazatban a technológiai beruházások és ügyletek több, mint 1,2 milliárd dollárt(!) tettek ki.)
Ügyvédi irodák és vállalati jogi osztályok kapcsolata
A felmérés abból a szempontból is hasznos, hogy az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok közelebb kerülhetnek egymáshoz, és megérthetik, hogy a másik félnek melyek a fő mozgatórugói az együttműködésük szempontjából. Például az ügyvédek úgy gondolják, hogy a díjazásuk, árszintjük az, ami alapján egy vállalat dönt a velük való kooperációról, azonban a vállalati jogászok válaszaiból az tűnik ki, hogy a szakosodásra való képességet, és a munkafolyamatok javítása, gyorsítása érdekében alkalmazott technológiát tartják elsődleges választási szempontoknak.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vállalatok ne lennének szintén abban a kényszerben, hogy költséget csökkentsenek, és ennek része lehet az ügyvédi munkára fordított költség is. (Az újfajta díjazási szemléletekről és szoftverekről az Ügyvédre előfizetni? című cikkünkben olvashat bővebben.) Az elvárás viszont ennél már komplexebb, önmagában már nem elég egy jó árajánlat.
Ha a konkrét technológiát nézzük, akkor a jogi osztályok nagyobb részének véleménye szerint a prediktív analitika és a Big Data-ra támaszkodó transzformációs technológiák azok, melyek a legjelentősebbek lesznek az elkövetkezendő három évben. Az ügyvédi irodában dolgozók ezt a két technológiát a második és harmadik helyre sorolták, az első helyre a mesterséges intelligenciát tették.
Az ügyvédi irodák esetében nagyon jelentős, több mint 80%-uk számít arra, hogy a technológia segítségével növelni tudják a produktivitásukat, és 67%-uk nyilatkozott úgy, hogy ennek érdekében új technológiába ruház be, hogy támogassa az iroda működését és az ügyfelek munkáját. Számszerűleg ez az általánosságban azt jelenti, hogy tíz irodából hat tervezi a technológiai beruházásainak növelését, míg három szinten tart (a maradék pedig a már fentebb említett Lemaradók).
A Lemaradók
Nem minden ügyvédi iroda tervezi kihasználni a technológia adta újszerű munkafolyamatokat és időbeli megtakarítást. Az alapvetően mindenkiben bizonyos szintig meglévő változástól való félelmen, vagy éppen a halogatásra való hajlamon felül a vizsgálat racionálisan megfoghatóbb kategóriákba sorolja a technológiával való szembenállást: legnagyobb százalékban szervezeti problémákra vezethető vissza, mellette kisebb százalékban a technológiai tudás, készségek hiánya a hátráltató tényező, és legkisebb, de még mindig jelentősebb százalékban a pénzügyi problémák állnak a hátterében. A szervezeti problémák sokrétűek lehetnek, kezdve a technológiai stratégia hiányától a vezetőség ellenállásán át még számos, a szervezetből fakadó okig.
Szembeötlő és talán nem lep meg annyira senkit, aki a témában jártas, hogy a 2019-es kutatáshoz hasonlóan a 2020-as kutatás is megerősítette azt, hogy a Technológiában élenjáró irodák és osztályok minden területen felülmúlták azokat a szervezeteket, amelyek nem használták ki teljes mértékben azt. Az idei felmérésben a válaszadók egészét nézve a legnagyobb része (54 %) az Átalakulók közé sorolta magát, másodikként 39 % Technológiában élenjáróknak gondolta magát, és mindössze 8% sorolta magát a Lemaradók közé.
Emellett a Technológiában élenjárók 62%-a nyilatkozott úgy, hogy nyereségességük növekedett az előző évhez képest, az Átalakuló irodáknál ez az arány 39% volt, a Lemaradó irodáknál pedig csupán 17%.
A COVID-19 hatásai a jogi szektorra nemzetközi és magyar szemszögből
Robert Ambrogi massachusettsi jogász szerint a technológiát már használó szervezetek voltak a legjobban felkészülve arra, hogy szembenézzenek ezzel a válsággal és továbbra is – minimális zavarral – kiszolgálják ügyfeleiket. Meggyőződése, hogy a mostani világjárvány nyomán látni fogjuk a technológia szélesebb körű alkalmazását a jogi szakemberek körében, a jogászokra vonatkozó szabályozás liberalizációját, a bíróságok innovációját, és a jogi oktatás átalakulását.
Markus Hartnung (jogász, mediátor, a hamburgi Bucerius Jogi Egyetemen a Bucerius Jogi Szakmai Központ vezető munkatársa, továbbá a berlini Chevalier ügyvédi iroda ügyvezetője) meglátása az, hogy a stratégiai célok és a jogi szolgáltatásnyújtás optimalizálása éppúgy szükséges, mint a koronavírus-válság előtt, csak most minden sokkal gyorsabban történik. Az is a véleménye, hogy azok az irodák, osztályok jönnek ki a legjobban ebből a helyzetből, ahol a csapatok felépítése olyan, hogy a hatékony és eredményes szolgáltatásnyújtáshoz nincs szükség helyhez kötött épülethez.
A magyar szakemberek hasonlóan látják az iparágat:
Görgényi Orsolya (a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere, hazai és külföldi szakmai szervezetek tagja és tisztségviselője) szerint a nagy ingatlanokban ülő, szoftverek helyett titkárnőkkel dolgozó ügyvédek kora leáldozott, helyette a három legfontosabb kritérium a sikerhez a technológia és jogi technológia a hatékonyságért, az ügyfélközpontúság az ügyfelek elégedettségéért, és a tanulásra és változásra fogékony soft skillekkel rendelkező munkatársak.
Tóásó Bálint (a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda partnere) meglátása az, hogy mindennek az alapja az ügyfelek kezelésének képessége, a kapcsolatteremtés, és bár a járvány bebizonyította, hogy átmenetileg működik a home office, a jogi szakma bizonyos részeinek bizalmi, személyes jellege miatt szükséges az ügyfelekkel történő személyes találkozó, és fontos a kollégákkal való személyes kapcsolódás is.
Sükösd Péter (a DLA Piper magyarországi ügyvédi irodájának ügyvédje, a Magyar Vállalati Compliance Társaság alelnöke, egyben alapító tagja) véleménye az, hogy a jogági specializáció szempontjából jelentős átrendeződést fog eredményezni a világjárvány, ahogyan a munka hatékonyságát elősegítő informatikai megoldások használata is egyértelműen előtérbe fog kerülni. Álláspontja szerint azok a jogi szakemberek fognak a legtöbb akadállyal szembesülni, akik nem akarnak, vagy nem tudnak az új technikai, személyi elvárásoknak megfelelni, vagy nem nyitnak olyan jogágak felé, amelyekre most nagyobb igény van a megváltozott helyzetben.
Hogyan tovább?
A jogászok, és talán különösen az ügyvédek egy része nem szeret szolgáltatásként gondolni a tevékenységére, mert a jogászi hivatással nem tartják összeegyeztethetőnek ezt a szemléletet. Pedig ebben nincsen semmi degradáló: érdemes más szakmákból, más területekről begyűjteni a tapasztalatokat, és azt megfelelően alkalmazni a jogi munka során is.
Az, ami elsőre nagyon különbözőnek tűnhet egy wellness szolgáltatást nyújtó hotel, vagy macska szittelést kínáló vállalkozás és egy ügyvédi iroda működtetése között, lehet, hogy nem is áll annyira távol egymástól. A mögöttük alkalmazott újítások és technológiai megoldások miatt akár egy ügyvédi iroda működésébe is implementálhatók a megfelelő módon. A píonírok mindig előnyben vannak.
Valószínűleg azonban minden kutatásnál erősebb ébresztő volt az elmúlt néhány hónap: a járványt, a kijárási korlátozást, és ezeknek a gazdasági hatásait nem lehetett annyival félresöpörni, hogy „majd elolvasom később”, vagy hogy ez egy távoli ország/vállalkozás/ más emberek problémája, ami nem hat ránk, nem vonatkozik ránk. Ezen időszak sok más mellett arra is rávilágított, hogy mi az, ami nem működik az irodában, vállalatban, és mi az, amiben sürgősen változtatásra van szükség. Mindezek mellett az, aki már valamilyen mértékben használ technológiai megoldást, láthatta, mennyire nagy segítség, nemcsak békeidőkben.
Félni vagy megijedni nem kell az új helyzettől: akiben ott van a szándék, hogy jogászként, ügyvédi iroda partnereként, vállalati jogi szakemberként újítson, és hajlandó ezért tenni, meg fogja találni – akár másokkal együttműködve – a munkáját legjobban segítő technológiai és egyéb eszközöket.
A jövő jogásza 2020: A teljesítmény mozgatórugói című kutatás teljes egészében elérhető innen.
