Nemzetközi adójogi képzés az ELTE-n

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2018. július 10.
Címkék: , , , , ,
Rovat:

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists elnevezéssel egy éves angol nyelvű képzést indít jogászok és közgazdászok számára. Az oktatók között az ELTE tanárain kívül megtalálhatók a Big Four cégek, a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, valamint külföldi oktatók is; többek között a leuveni, a heidelbergi, a ferrarai, a düsseldorfi és a bécsi egyetemről.


1. Mekkora az érdeklődés a képzés iránt? Hány magyar és hány külföldi hallgató jelentkezett eddig? Milyen országokból jelentkeztek már a képzésre?

Örömmel tapasztaltuk, hogy már az első évben is sokan érdeklődtek az angol nyelvű International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists című képzés iránt. Az első évfolyam ténylegesen körülbelül 20 fővel indult meg. Köztük több a jogász végzettségű hallgató, mint a közgazdász. Azt hiszem ez érthető is: az ELTE ÁJK neve a jogászok számára többet mond, mint a közgazdászok számára. Elsősorban hazai gyakorló szakemberek választották a képzésünket, akik nemzetközi ügyvédi irodákban, illetve adótanácsadó cégeknél dolgoznak inkább több, mint kevesebb tapasztalattal rendelkezve.

A második évfolyamra a jelentkezés még folyamatban van. 12 külföldi adta be eddig a jelentkezését. Döntő többségében jogászok a következő országokból: Kamerun, Oroszország, Marokkó, Szlovákia, Banglades, Kazahsztán.

Azon nem csodálkozunk, hogy az első években inkább a magyar hallgatók között népszerű a program. Így volt ez a European and International Business Law képzés esetében is. Idő kell ahhoz, hogy megismerjék az új programot külföldön is és bizalommal tekintsenek rá. Az órákat tömbösítve kéthetente pénteki és szombati napokra szervezzük. Összesen 5-6 „hétvége” alatt teljesíthető a jelenléti képzés. Ez lehetővé teszi, hogy munka mellett akár külföldről is járjanak a kurzusra hallgatók.

2. Milyen oktatási módszereket alkalmaznak a képzésen? Előadások, gyakorlatok, csoportos foglalkozások, esetleg egyéb?

Ahogyan utaltam rá, levelező rendszerben nemzetközi és európai adózással foglalkozó gyakorló szakembereket oktatunk olyan létszámban, amely lehetővé teszi a hallgatók közvetlen és személyes bekapcsolódását az órákba nevezzük azokat akár előadásoknak akár másnak. A módszerek megválasztása alapvetően a hallgatókon és az oktatókon múlik. Vannak azonban világos módszertani jegyek a képzésben. Ilyen például az, hogy igyekszünk jogeseteken keresztül tanítani; a diasorokat és az egyéb anyagokat előzetesen eljuttatni a hallgatókhoz, a jogszabályok szövegén túl a gazdasági összefüggéseket is érzékeltetni. Kérdéseket feltenni vagy vitatkozni az oktató véleményével mindig van lehetőség.

Nem biztos, hogy marketing szempontból célszerű erről beszélni, de úgy érzem, hogy szólni kell a számonkérésről is. Ez is szorosan kapcsolódik ugyanis a módszertanhoz. A vizsgára úgy tekintek, mint a minőségbiztosítás kiemelt eszközére. Aki elvégzi ezt a képzést, tulajdonképpen egy klub tagjává válik. A klub annyit ér, amennyit a tagjai és a tagokat a közös ismeretanyag megbecsülése köti össze. Például a hibridekről nem autók, az ír-holland szendvicsről nem ebédek jutnak az eszünkbe, hanem adójogi struktúrák. Közösek a vonatkoztatási pontok és a gondolkodási sémák.

A módszertan folyamatos finomításával arra törekszünk, hogy minél alaposabban kiszolgáljuk azokat, akik azért jönnek hozzánk, hogy többet tudjanak a tanév végén, mint az elején. A diplomát a tudás megszerzéséért adjuk, jóllehet a tandíjat is teljesíteni kell hozzá. A vizsgák tudatosan úgy vannak felépítve, hogy széleskörűen mérjék fel az elsajátított ismereteket és azok alkalmazásának a képességét.

3. Van kihelyezett gyakorlati oktatás a Big4 cégeknél vagy a NAV-nál?

Nincs kihelyezett gyakorlati képzés a Big4 cégeknél vagy a NAV-nál. Mi házhoz hozzuk a gyakorlati oktatást a tanácsadó cégektől, az adóhatóságtól, a minisztériumból és a bíróságról.

Ha megnézi a képzés honlapját, akkor láthatja, hogy a nagy tanácsadó cégek legkiválóbb kollégái vesznek részt a programban. Arányi Attila, Beer Gábor, Kövesdy Attila, Sánta Miklós és Szük Balázs olyan tapasztalatot és színvonalat képvisel, amellyel világviszonylatban is nehéz versenyezni. Szük Balázs különösen nagy fába vágta a fejszét, hiszen ő oktatja az uniós vámjogot és a jövedéki adóra vonatkozó harmonizált szabályozást. Évtizedes gyakorlata, amelyet az egyik Big4-nál szerzett, lehetővé teszi azonban, hogy lezongorázza az anyagot. Kövesdy Attila és Sánta Miklós elsősorban a nemzetközi, Arányi Attila és Beer Gábor elsősorban az unión belüli adóoptimalizálás gyakorlati fogásait ismerteti a hallgatókkal. Kövesdy Attila ezen felül a GAAR-ról is tart egy kifejezetten inspiráló órát.

Nem túlzok akkor, amikor azt állítom, hogy az előbb említett kollégák óráikon olyan tudást adnak át, amely együttesen sehol máshol nem áll rendelkezésre az országban és a kelet-közép-európai régióban. Tudomásom szerint nincs olyan képzés az előbbi területeken, amelyen szinte az összes Big4 partnerétől tanulni lehetne érdemi gyakorlati ismereteket. Öröm hallani és látni, hogy mindegyikük szívből-lélekből tartja az órákat. Ezt a hallgatók is érzik.

A programban az adóhatóság munkatársa is részt vesz. Bány Anita a szokásos piaci ár megállapításával foglalkozik napi szinten a NAV keretein belül és ennek megfelelően vezeti be a hallgatókat a transzferárazás rejtelmeibe. A 2018 őszén induló tanévben a célunk az, hogy valós alapokon nyugvó, ám hipotetikus esetek megoldása útján sajátítsák el a hallgatók az ármegállapításra vonatkozó ismereteket különös tekintettel a módszerek helyes alkalmazására. Ezzel összefüggésben szükséges arra is rámutatni, hogy bár az adójog egésze az adózók és a költségvetés érdekének a harcaként írható le, a megközelítési módban a legnagyobb különbség talán a transzferárazás területén mutatható ki. Ezért is tartom fontosnak, hogy a hallgatók – akiknek a túlnyomó többsége a piaci szereplőknek nyújt jogi illetve tanácsadói szolgáltatást – minél alaposabban megismerjék és megértsék a közpénzügyi érdeket érvényesítő adóhatósági nézőpontot a szokásos piaci ár megállapítása során.

A Pénzügyminisztérium Nemzetközi Adójogi Főosztályának vezetője, Nobilis Benedek és helyettese, Csabai Róbert a biztosítéka annak, hogy a nemzetközi és európai adójogot érintő folyamatokról, implementációról naprakész információkat kapjanak a képzés résztvevői.

4. Mit gondol az elméleti oktatás szerepéről?

Tanszéki oktatóként tudom, hogy a „gyakorlatot” a hallgatók igénylik. Ez rendben is van így. Azt azonban hadd osszam meg Önnel, hogy szerintem nincs gyakorlat elmélet nélkül, és nincs elmélet gyakorlat nélkül. Egyensúlyra kell törekedni a nemzetközi és európai adójogi ismeretek oktatása során is. Emiatt a legkiválóbb külföldi oktatókat nyertük meg a képzés számára köszönhetően Simon Istvánnak, a Pénzügyi Jogi Tanszék vezetőjének, akinek évtizedes kapcsolatépítő tevékenységére tudtunk támaszkodni.

Abban biztos vagyok, hogy tévedés lenne arra törekedni, hogy azt tanítsuk a képzésben, amit a hallgatók napi szinten gyakorolnak a munkájuk során. Olyan magas szintű elméleti tudást szükséges átadni, amit jól tudnak hasznosítani a mindennapokban és olyan gyakorlati fogásokkal szükséges megismertetni őket, amelyek személyes felhalmozásához számtalan évre lenne szükség. Szerintem látszik az oktatói gárdán, hogy az előbbi célok elérése érdekében állt össze.

Néhány oktatót említenék – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – azok közül, akiket eddig még nem hoztam szóba. Vanistendael professzor úrról sokat illene beszélni, de szerintem az többet mond mindennél, hogy nemzetközi adójogi ösztöndíjat neveztek el róla, amikor leköszönt az IBFD elnöki tisztségéről. Prof. Ekkehart Reimer, a Heidelbergi Egyetem Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője az egyik legkomolyabbnak tekintett nemzetközi adójogi kommentár társszerkesztője és társszerzője. Professor Niels Bammens a megkülönböztetés tilalmának kiemelkedő kutatója, ahogyan azt könyve is jól mutatja.

Ugyanakkor a magyar oktatókról sem szabad megfeledkezni. Darák Péter, a Kúria elnöke egyfelől a bírói gondolkodást, másfelől tanszéki oktatóként az elméleti igényességet ötvözi. Somssich Réka dékánhelyettes asszony az uniós alapszabadságok és a tagállami adójogalkotás ütközéséről tart „létfontosságú” kurzust. Az ELTE ÁJK oktatói gárdájának újabb generációja se hagyható ki a felsorolásból. Kajtár Gábort, Szabadost Tamást és Papp Mónikát feltétlenül meg kell említenem. Szatmári Zsoltnak, az IBFD kutatójának az alma matere az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszéke. Lakatos Mária az ELTE új, Gazdálkodástudományi Intézetének az adjunktusaként erősíti a képzést. Bodnár Zoltán pedig a monetáris irányítás jogáról tart előadást a második félév legelején, amikor a célunk az, hogy az uniós adójog oktatása előtt bemutassuk, az EU pénzügyi jogi szempontból mennyire szerteágazó integrációt alkot.

5. A képzést elvégzők milyen képességekre tesznek szert, milyen tudást sajátíthatnak el? Mennyire segítheti ez őket a nemzetközi cégeknél való elhelyezkedésben?

Erről maguk a hallgatók, illetve az érintett cégek felelősei tudnának hitelt érdemlően nyilatkozni. Az biztos, hogy abban az ágazatban, amelyben dolgozunk, a tanulás, a különböző belső és külső képzések teljesítése a munka és a siker elválaszthatatlan része. Mást erősít egy magyar nyelvű program, ami a magyar adójogot oktatja, és mást erősít a mi képzésünk. Szükséges hangsúlyozni, hogy nem a magyar adójogot tanítjuk angolul. A program ismeretanyaga valóban a nemzetközi és európai adójog forrásai köré szerveződik. Természetesen a magyar vonatkozások is megjelennek az órákon. A hallgatók a képzés teljesítése érdekében rá vannak kényszerítve arra, hogy olyan írásokat olvassanak el, amelyre egyébként nem szánnának időt, jóllehet tudnának belőle építkezni. A gyakorlatban rendszerint egy-egy adónemmel foglalkoznak éveken keresztül. A képzésben áttekinthetik a nemzetközi és európai adójog egészét, minden probléma szóba kerül, ami említésre érdemes ezen a területen. Egyfelől átfogóbb, másfelől részletesebb tudásra tehetnek szert, ahogyan én látom.

6. Mi a képzés célja? Átfogó tudást nyújtani a nemzetközi és európai adójogról, vagy az egyes területekben jobban elmélyedve specialistákat képezni?

Tulajdonképpen specialistákat képzünk generalista módon. Ezzel azt szeretném mondani, hogy a lépték relatív. A nemzetközi és európai adójog a jog egy szűk területe. Ezen speciális területen belül is számtalan kisebb világ van azonban, amely önmagában is hatalmas. Egy élet is kevés a megismerésére. Ilyen például a transzferárazás, ami már szóba került, az Európai Unió Bíróságának a joggyakorlata a közvetlen adók területén, a BEPS akciótervei vagy az MLI. Ezekben el lehet mélyedni a különböző vizsgákra való felkészülés során és a szakdolgozat megírásakor is.

7. Miért döntöttek úgy, hogy egyes tárgyakat csak választható formában tesznek a képzés részévé?

Alapvetően az vezérelt minket, hogy a jogászoknak több gazdaságtani, a közgazdászoknak több jogi ismeretet adjunk át, amire a képzés közös törzsanyaga bátran építhető. Figyelemmel kellett lenni ugyanakkor a vonatkozó jogszabályi előírásokra is. Ennek megfelelően az első félév a nemzetközi adózás gazdaságtani elemzésével indul a jogász végzettségű hallgatók számára, illetve a nemzetközi jog lényeges jogintézményeivel ismerkednek meg a közgazdász végzettségű hallgatók. A második félévben az uniós integráció adójogon túli vetületeit (a monetáris és a költségvetési uniót) mutatjuk be a jogászoknak és az EU intézményeiről, jogforrásairól kapnak egy áttekintést a közgazdászok. Így több hasznos újdonsággal tudunk szolgálni mindkét hallgatói körnek, mintha az egy méret mindenkire elvét követnénk.

A képzésre június 30-ig lehet jelentkezni a honlapon található űrlap kitöltésével.

[htmlbox art_tukor]

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 14.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 10.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom
2018. szeptember 6.

Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom

A nagyszámú minőségi dolgozatot elismerendő, első alkalommal, a kiváló írásokat elismerő kategóriával bővült az Arsboni 2018-as cikkíró-pályázata, melynek ünnepélyes díjátadója szimbolikus helyszínen, a Kossuth Klubban volt, ahonnan sok korabeli változás indult.

ELTE-jogászok – Világelsők Washingtonban
2018. augusztus 2.

Az ELTE perbeszédcsapata az idén áprilisban Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem indulói közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. A fantasztikus eredményről a versenyzőkkel, Balázs Gergővel, Bazánth Barbarával, Buda Zoltával, Németh Olíviával és Orosz Dzseniferrel, valamit felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáborral és Csernus Mátéval beszélgettünk.