Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A jövő jogásza
A jövő jogásza podcast: exluzív beszélgetés dr. Herczegh Zsolttal, a BÜK Jogtanácsosi Tagozat elnökével
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
A digitális és a fizikai világ határain: kísérleti alapú szabályozási eszközök és szabályozási tanulás
Jelen cikkünk elméleti bevezetőt ad a kísérleti alapú szabályozási eszközök hátteréhez, majd a következő részben igyekszünk az elméleti bevezetőt lefordítani a gyakorlat nyelvére és a szabályozási homokozók példáján arra keressük a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Európai precedenst teremthet a német bíróság, amely kimondta, hogy nem törvénysértő a képgeneráló mesterséges intelligenciák adatkezelése
Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.
Milyen jövőt tartogat a versenyjog a következő generáció számára?
Az új jogászgeneráció és a digitális világ kihívásai: Versenyjog, AI és nemzetközi együttműködés.
Megjelent a Wolters Kluwer a Jövő Jogásza 2024 kutatási jelentés: A jogász kollégák bizakodóak, úgy érzik felkészültek a mesterséges intelligencia okozta változások kezelésére
A felmérés a GenAI jogi szakmára gyakorolt hatását vizsgálja, és feltárja azokat a kulcsfontosságú trendeket, amelyek a következő három évben alakítják az iparágat.
Digitális Állampolgárság Program, mint európai digitális személyiadat-tárca (3. rész)
A Digitális Állampolgárság Program egyes elemeivel és az elektronikus aláírás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében részletesen elemezzük, hogy milyen problémák merülnek fel a hatályos szabályozással az elektronikus ügyintézés során, és milyen megoldásokat fog kínálni a DÁP.
A digitális tér hozzáférhetősége és a neurodiverzitás
Dömötörfy Borbála korábbi cikke – mely általánosságban taglalta a jog és a neurodiverzitás viszonyát – említést tett az egyenlő esélyű hozzáféréssel összefüggésben az (EU) 2019/882. irányelvről (a továbbiakban: EAA), ami többek között a neurodivergens emberekre is kiterjesztette hatályát. Ez a cikk építeni fog az előző tartalmára, ezért érdemes lehet azt is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges, mivel tartalma önmagában is érthető.
Merre tart a jogásztársadalom? – beszámoló a IV. BÜK Jogtanácsosi Konferencia délutáni szekciójáról
Negyedik alkalommal rendezte meg szeptember végén a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a Jogtanácsosi Konferenciát, ahol a délutáni szakmai előadások és beszélgetések fókuszában a digitalizáció és annak hatása állt.