Ülj be a legizgalmasabb perekre!
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Az alábbi írás a személyes névmás helytelen használatát szankcionáló jogalkotási törekvések jogelméleti szempontú kritikáját igyekszik az olvasó elé tárni. Kiindulásként emlékeztet a kanadai emberi jogi és büntető törvénykönyvet érintő törvénymódosítási javaslatra, mely alapján diszkriminációnak, büntetendőnek minősülne, ha valaki nem veszi figyelembe embertársainak a választott személyes névmását (pl. zen, Mx., han, stb.), és szándékosan nem aszerint hivatkozik rá. E szabályozási kísérletet minden bizonnyal ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával is.
Úgy érzitek, szívesen szólalnátok meg joghallgatókat érdeklő/érintő aktuális témákról, és régóta foglalkoztat az írás gondolata? Itt a lehetőség!
A jövő ügyvédeire váró kihívásokról és lehetőségekről tartott előadást március 1-jén, az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL). Az eseményre, a budapesti ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett, Pécsről és Szegedről is érkeztek hallgatók. Orbán Miklós partner, közel negyven érdeklődő fiatal előtt beszélt a jogi piacon tapasztalható trendekről és a következő években várható innovációkról.
Az alábbi cikk a fátyolviselés franciaországi alapjogi aspektusait vizsgálja, különösen, hogy ez a kérdés régóta áll politikai, kulturális és alapjogi szempontú viták kereszttüzében. Jelen írás azonban – a francia szabályozás bemutatásával – mindenekelőtt arra keresi a választ, milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?
Az alábbi cikk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató árubemutatók valóságát és annak jogi szempontú értékelését próbálja meg az olvasó elé tárni. A szerző rámutat arra, a fogyasztóvédelmi uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik koruk, hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
Nem kétséges, ha a zaklatás témája a közbeszédben felvetődik, túl sok sztereotípia és igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. A laikusoknak természetesen nem feladatuk, hogy a (jog)tudományos definíciókkal tisztában legyenek, épp ezért az alábbi írás szerzője e sztereotípiákat szeretné eloszlatni, egyben felvázolni a zaklatás tényleges büntetőjogi valóságát.
A nyáron hatalmas szenzáció volt, hogy Kenderesi Tamás az olimpiai 3. helyezése után azt nyilatkozta a sajtónak, „rám férne egy-két sajtburesz”. Erre az őszinte vallomásra több ismert (magyar) hamburgerárusító is rárepült: a Zing Burgernél például a „sajtburesz” szó bemondásáért ingyen sült krumpli járt. Habár az úszókat övező figyelmet sokan igyekezték meglovagolni más, esetleg személyi jogot sértő módokon is (pl. Hosszú Katinka), ebben az esetben a Magyar Olimpiai Bizottság „jogi lépéseket”, vagyis keresetindítást tervezett, míg a többi esetben beérte a védjegyjogot sértő magatartás abbahagyására való felszólítással.
A 2016-ban indított, elektronikus formában az új Jogtár felületén havonta megjelenő civilisztikai tárgyú Polgári Jog című szakmai folyóirat pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és a doktori iskolák hallgatói számára a lap Jogesetelemzés rovatában való publikálásra.
Az Országos Bírósági Hivatal a napokban tette közzé a 2017. év I. félévi bírósági fogalmazói felvételi pályázatot, amelyre az érdeklődők 2017. március 16-án 16 óra 30 percig küldhetik be pályázataikat. A friss felhívás szerint 34 álláshelyre írnak ki pályázatot. A megújult felvételi eljárásról, a fogalmazók előtt álló feladatokról és fejlődési lehetőségekről beszélgettünk Dr. Gyarmathy Judittal, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével.