Az alábbi cikk a fátyolviselés franciaországi alapjogi aspektusait vizsgálja, különösen, hogy ez a kérdés régóta áll politikai, kulturális és alapjogi szempontú viták kereszttüzében. Jelen írás azonban – a francia szabályozás bemutatásával – mindenekelőtt arra keresi a választ, milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?
Az alábbi cikk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató árubemutatók valóságát és annak jogi szempontú értékelését próbálja meg az olvasó elé tárni. A szerző rámutat arra, a fogyasztóvédelmi uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik koruk, hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
Nem kétséges, ha a zaklatás témája a közbeszédben felvetődik, túl sok sztereotípia és igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. A laikusoknak természetesen nem feladatuk, hogy a (jog)tudományos definíciókkal tisztában legyenek, épp ezért az alábbi írás szerzője e sztereotípiákat szeretné eloszlatni, egyben felvázolni a zaklatás tényleges büntetőjogi valóságát.
A nyáron hatalmas szenzáció volt, hogy Kenderesi Tamás az olimpiai 3. helyezése után azt nyilatkozta a sajtónak, „rám férne egy-két sajtburesz”. Erre az őszinte vallomásra több ismert (magyar) hamburgerárusító is rárepült: a Zing Burgernél például a „sajtburesz” szó bemondásáért ingyen sült krumpli járt. Habár az úszókat övező figyelmet sokan igyekezték meglovagolni más, esetleg személyi jogot sértő módokon is (pl. Hosszú Katinka), ebben az esetben a Magyar Olimpiai Bizottság „jogi lépéseket”, vagyis keresetindítást tervezett, míg a többi esetben beérte a védjegyjogot sértő magatartás abbahagyására való felszólítással.
A 2016-ban indított, elektronikus formában az új Jogtár felületén havonta megjelenő civilisztikai tárgyú Polgári Jog című szakmai folyóirat pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és a doktori iskolák hallgatói számára a lap Jogesetelemzés rovatában való publikálásra.
Az Országos Bírósági Hivatal a napokban tette közzé a 2017. év I. félévi bírósági fogalmazói felvételi pályázatot, amelyre az érdeklődők 2017. március 16-án 16 óra 30 percig küldhetik be pályázataikat. A friss felhívás szerint 34 álláshelyre írnak ki pályázatot. A megújult felvételi eljárásról, a fogalmazók előtt álló feladatokról és fejlődési lehetőségekről beszélgettünk Dr. Gyarmathy Judittal, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével.
A szerző a közösségi média és a munkajog kapcsolatát boncolgatva arra keresi a választ: mit szabad „lájkolni” és megosztani munkavállalóként? Az írás – tágabban – a közösségi felületeken közzétett tartalmak és a munkáltatói felmondás összefüggéseit, jogszerűségét vizsgálja, valamint a munkáltatói szabályzatok jelentőségét hangsúlyozza.
Mobbing áldozat vagy összeférhetetlen kolléga?- e kérdésben kellett állást foglalniuk azoknak a versenyzőknek, akik részt vettek a Pázmány jogi karának idei munkajogi jogesetmegoldó bajnokságán.
Harmad-, negyed- és ötödéves jogászhallgatókra bízta a portugál Aventeira-csoport a magyarországi szabadalommal védett Gyomorkeserű gyártójának, az e tekintetben piacvezető Élet Elixírje Kft. teljes körű jogi átvilágítását, miután arról döntött, üzletrész-felvásárlással megszerzi a kft. tulajdonjogát. A tranzakciót – piaci elemzők – a portugál cég legnagyobb magyarországi akvizíciójaként jegyzik. A hazai és nemzetközi társasági, illetve cégjog világában tevékenykedők szerint a mindez ideig példátlan megbízást a Varga Yvett, Gaál Péter és Vörös Eszter által fémjelzett, a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, a DLA Piper által támogatott csapat kapta meg.
Szívesen kipróbálnád magad nemzetközi környezetben? Készen állsz, hogy megmutasd tudásod a világ egyik vezető ügyvédi irodájában?
