Online bíróságok 2.0: további nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok Koronavírus

Negyed évvel az előző cikkünk után megvizsgáljuk, hogy mire jutottak az elmúlt időszakban a külföldi bíróságok a nagyvilágban, néhány hónapnyi kényszerű digitális átállás után.

Ott hagytuk abba legutóbbi cikkünkben három hónappal ezelőtt, hogy az új, járvány miatt bekövetkező helyzetet éppen csak megélő kb. 3-4 hét alatt a világ legtöbb országában alkalmazkodni kényszerültek a bíróságok is az új körülményekhez, hiszen nem zárhat be hónapokra az igazságszolgáltatás. Ez például olyan furcsa megoldásokhoz vezetett, mint a milliárdos népességgel rendelkező India, ahol egy fél órás időintervallumban lehetett telefonon előzetesen „fellebbezni”, ha elutasították a tárgyalás tartását a járvány miatt, vagy Utah állam, ahol kisteherautókban, „food truck” jelleggel folytak egyes bírósági tárgyalások.

Ebben az írásunkban újra megnézzük, hogy néhány hónappal az első sokk után milyen tapasztalatokat, tanulságokat lehet levonni az igazságszolgáltatás elektronizációjával kapcsolatban külföldön, és milyen további megoldások születtek annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsák a bírósági tevékenységeket. Elöljáróban elmondható, hogy a kezdeti káosz után a legtöbb országban kialakult valamilyen rendszer, és már nincsenek olyan extrém példák, mint a fentebb említett kényszer szülte megoldások. Ez nem jelenti azonban azt, hogy minden simán megy, és azt sem, hogy akár egy országon belül mindenhol ugyanazt a rendszert, és ugyanúgy alkalmaznák.

Az elmúlt hónapok nemcsak abból a szempontból voltak nehezek, hogy sokan elvesztették a munkájukat, vagy csökkent a bevételük (ideértve a jogászokat, ügyvédeket is), de az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés is jelentősen csökkent, és megmutatkozott, hogy sok még a tennivaló.

Egyesült Királyság

Angliában és Walesben is a digitális megoldások felé tolódott el a hangsúly, noha szintén nem rendelkeztek eddig átfogó, mindenhol bevezetett online eszközzel. Azóta egy felhőalapú videós felülettel kísérleteztek (Cloud Video Platform – CVP), és mivel hasznosnak és működőképesnek bizonyult azon a 153 bíróságon, ahol büntetőügyekben kipróbálták, ezért most bejelentették, hogy kiterjesztik a polgári peres és családjogi bírságokra is. Mivel felhőalapú, ezért böngészőből bármilyen eszközről elérhető, amin van videó és mikrofon (akár tabletről vagy mobiltelefonról is).

A CVP egy, a HMCTS elnevezésű helyreállítási tervnek a része, mely azt célozza, hogy ellensúlyozzák és megakadályozzák a járvány okozta kieséseket az igazságszolgáltatásban. (A járvány kezdete óta egyébként 90%-kal nőtt a táveszközöket használó bírósági ügyek száma.) A terv még távolról sem véges, továbbra is vizsgálják, hogy hogyan tudnak a közeljövőben a védőtávolságot (social distancing) betartva esküdtszéki tárgyalásokat tartani, és eldönteni, hogy szükséges-e meghosszabbított „nyitva tartással” működnie a bíróságoknak, sőt, a kapacitás növelése érdekében akár átmenetileg, helyben felállított (ún. „Nightingale” – Florence Nightingale után elnevezett) bíróságok is szóba jöhetnek.

Egy nagyon hosszú, közel 90 oldalas riportot tett közzé a Civil Justice Council, melyet a járvány okozta, az igazságszolgáltatásban az elmúlt néhány hónapban bevezetett távmeghallgatások és egyéb technológiai megoldásokat használni kényszerülők válaszai alapján állítottak össze az Egyesült Királyságban.  Noha kiemelik, hogy a felmérés közel sem volt reprezentatív, mégis néhány elgondolkodtató megállapítás olvasható benne, mint például az, hogy a járvány okozta helyzetben főleg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők estek el a jogi segítségtől, vagy az, hogy az ügyek tömeges felfüggesztése azzal is járt, hogy jelentős bevételkiesés jelentkezett az eljáró ügyvédeknél, mely a fiatalabb generáció esetében komolyabb egzisztenciális gondokat okozott. Az is kiderült ez alapján, hogy a távmeghallgatások közel fele londoni bíróságokhoz köthető, és a másik fele oszlik meg az összes többi megyei bíróság között – a kitöltők erre is panaszkodtak, hogy a megyei bíróságoknál sok esetben nem voltak adottak a technológiai feltételek a virtuális igazságszolgáltatáshoz.

USA

Michigan államban – a kiadott közleményük alapján – egy MI-Resolve elnevezésű, az alternatív vitarendezést teljes egészében online módon lebonyolító, és minden állampolgár számára ingyenesen elérhető eszközt vezettek be. A segítségével a felek különböző ügyekben (pl. autós balesetek esetén kártérítés, főbérlővel való konfliktus, szomszédok jogosulatlan birtokhasználata, élettársi kapcsolat megszüntetése esetén a tárgyak visszavitele stb.) online módon egyezhetnek meg, amennyiben pedig igénylik, mediátor segítséget is igénybe vehetik, szintén online módon. Ha megszületett közöttük az egyezség, akkor az eszköz minden szükséges jogi dokumentumot elkészít, amit majd be kell adni a bíróságon.

A National Judicial College készített egy felmérést is, mely alapján az Egyesült Államokban a bírák közel fele a Zoom applikációt preferálja a meghallgatások lebonyolítására, a második legnépszerűbb alkalmazás 25 %-kal a WebEx nevű applikáció. Az USA-ban láthatólag nincsen egységesen követendő eszköz, még akár egy államon belül is változó lehet.

Kanada

A kanadai Legfelsőbb Bíróság júniusban tartotta az első virtuális fellebbviteli meghallgatását a Zoomon keresztül. A különlegessége az volt, hogy mindegyik ügyben (melyek között volt polgári és büntető is) a nyilvánosságot biztosították abban az értelemben, hogy a média képviselői előzetesen regisztrálhattak azért, hogy egy egyedi linken keresztül (korlátozott számban) részt vehessenek a tárgyalásokon.

Ettől függetlenül livestream formájában bárki követhette az élő tárgyalásokat a bíróság honlapján azzal a különbséggel, hogy ott csak azt láthatták, aki éppen beszélt, míg a Zoom esetében a tárgyalótermi „hangulatot” az adta, hogy minden résztvevőt egyszerre láthattak.

A Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint azért is döntöttek a Zoom mellett, mivel a többi hasonló szolgáltatást nyújtó szoftverhez képest ez volt akkor az egyetlen, mellyel egyidejű szinkrontolmácsolást is lehetővé tudtak tenni, így az érdekeltek váltogathattak az angol és a francia nyelv között, akár a tárgyalás közben is.

Ausztrália

A queenslandi, földügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság hat napos, teljes mértékben elektronikusan megtartott tárgyalássorozatáról számoltak be a hivatalos oldalon közzétett dokumentumban. Az eljárás során minden iratot elektronikusan töltöttek fel, és magát a tárgyalást egy Pexip nevű videókonferencia szoftver, és a bíróság saját eTrial szoftverén keresztül bonyolították le, melyek segítségével például megosztották a dokumentumokat, illetve a különböző bizonyítékokat.  A helyszíni bejárást (egy bányászati ügyről van szó) úgy oldották meg, hogy egy helikoptert küldtek ki a helyszínre, mely felvételeket készített, és ezeket nézték a tárgyaláson résztvevők, alkalmanként az egyes jogi képviselők kommentárjával kiegészítve. Az irat kiemeli, hogy ez a módszer még jobb is volt, mintha személyes bejárás történt volna, mivel így nagyobb területet lefedve, a fentről készített videóval jobban átlátva ismerhették meg a helyzetet a bírák – arról, hogy ez mennyi pluszköltséggel járt, nem szólt a beszámoló.

Németország

A németországi helyzetről szóló riport szerint ambivalens az online tárgyalások megítélése, leginkább a technológiai adottságok (illetve azok hiánya), és az abban résztvevő felek technikai tudása (és nemtudása) miatt. A cikk kiemeli, hogy bár 2002 óta lehetne bizonyos esetekben videókonferenciás peres eljárásokat tartani, sokak szerint továbbra is (még egy járványügyi helyzetben is) aggályos a nyilvánosság kizárása vagy korlátozása a tárgyalásokról. Továbbá a szövetségi tartományok is eltérő videószoftvereket alkalmaznak, ami megnehezíti az egységes megközelítést: míg egyik tartományban mindenkinek a Skype for Business-t kell alkalmaznia, addig egy másik tartományban tilos azt, adatvédelmi aggályok miatt.

Ausztria

A tapasztalatokat összegző írásban kiemelik, hogy eddig csak speciális esetekben, és  főleg a büntetőügyekben volt használatos az online meghallgatási rendszer, azonban a járvány miatt hozott új intézkedéssel ez év december 31-ig kiterjesztették ezt a polgári eljárások egészére – azzal a megkötéssel, hogy minden érintett félnek nyilatkoznia kell, hogy elérhetők számára az ehhez szükséges eszközök.

A cikk szerint egyelőre nem túl pozitívak a visszajelzések a rendszerről, az online tárgyaláson résztvevőknek az volt a meglátása, hogy kevésbé volt hatékony így a tárgyalás, mint amikor személyesen volt lebonyolítva, és érdekes módon a jogászi közösség meglátása az, hogy ez csak a pandémia alatti átmeneti megoldás lesz, de nem tartós, hosszútávon bevezetendő új tárgyalási formula.

India

Indiáról az a visszajelzés, hogy a járványhelyzet elképesztően  felgyorsította az online bírósági formának a bevezetését, és mind a bírák, mind az ügyvédek részéről megvan a hajlandóság, hogy ez ne csak egy átmeneti megoldás legyen, hanem hosszútávon, a rendes tárgyalótermi bíróságokkal kombinálva fejlesszék azt tovább. A valóság emellett az, hogy bármennyire is szeretnék, az országban több ezer bíróság van, sok olyan helyen, ahol nehézkes bevezetni a technológiát, és alapvetően még a nagyobb bíróságok sem a legújabb, vagy leggyorsabb eszközökkel rendelkeznek, mindezek beszerzése pedig olyan infrastrukturális beruházást jelentene, amelyre jelenleg nincs pénz.

Mindemellett felvetődik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés (Access to Justice, A2J) – hiszen sokaknak nincsen lehetősége digitális formában bekapcsolódni, de ne csak az átlagügyfelekre gondoljunk: jó néhány jogi szervezet (kamara) jelezte az igazságügyminiszternek, hogy térjenek vissza a fizikai formátumú tárgyalásokra – az Indiai Ügyvédi Kamara állítása szerint országosan a bírák és az ügyvédek 90%-a(!) nem ismeri a technológiát.

Magyarországon pont idén januártól vált minden bíróságon elérhetővé a periratokba való elektronikus betekintés, és 2019-ben zárult le a több évet felölelő Digitális Bíróság projekt bevezetése. Az E-Per, E-Akta és a Via Video projekt szerencsés alapot adott ahhoz, hogy ne a semmiből kelljen reagálni a járványhelyzet adta igazságszolgáltatási kihívásokra, azonban látszik az is, hogy van még tennivaló és tanulnivaló e téren is.

Kapcsolódó cikkek:


Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen
2020. április 6.

Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen

Az egészségügyi veszélyhelyzet új helyzetet teremtett a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésében is szerte a világon. Írásunkban kitérünk néhány hasznos gyakorlati emlékeztetőre a magyar szabályokkal kapcsolatban, és foglalkozunk a külföldi megoldásokkal is – a cikkből az is kiderül, vajon melyik országban szolgálják ki az eljárásokat food truck jelleggel, kisteherautókból.

Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?
2020. július 10.

Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?

A jövő jogásza kutatás kendőzetlenül és objektíven kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi vár az ügyvédi irodák, vállalati jogászok, és úgy általában a jogi szektorban dolgozó cégek többségére a technológiai újítások és a koronavírus okozta kihívások közepette.