Hágában tárgyalják a mali háborús bűnös ügyét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetközi Büntetőbíróság megkezdte a mali háborús bűnös ügyének tárgyalását, akit kínzással, nemi erőszakkal és szexuális kizsákmányolással vádolnak.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon megkezdődött a mali dzsihadista Al Hassan Ag Abdoul-Aziz tárgyalása. A férfit háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják Maliban.

Nyolc évvel ezelőtt ő vezette az iszlám rendőrséget Timbuktuban, amely az Ansar Eddine és az iszlám maghrebi Al-Kaida irányítása alatt állt.

A férfi még csak a második olyan személy, akinek a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kellett állnia a Mali polgárháborúban tíz évvel ezelőtt elkövetett tettei miatt.

Az iszlám rendőrség vezetőjeként kínzást, nemi erőszakot és szexuális kizsákmányolást követett el. Állítólag sok lányt és nőt kényszerítettek házasságra a Timbuktu várost ellenőrző milíciák tagjaival. A férfit azzal is vádolják, hogy elrendelte az iszlám történelmi emlékek és épületek megsemmisítését.

Abdoul-Azizt a mali hatóságok 2018-ban adták át a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Rajta kívül eddig Ahmad al-Faqi al-Mahdit állították bíróság elé, aki bevallotta, hogy kilenc mauzóleumot és egy mecsetet rombolt le Timbuktuban. Őt 2016-ban kilenc évig börtönre ítélték.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?