Ördögi kör, avagy a bányászati célú kisajátítás anomáliája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született, és 28. helyezést ért el.


A bányászati célból történő kisajátítást a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 2. § h) pontja valamint a 4. § g) pontjának alpontjai teszik lehetővé. Nevezetesen bányászati célból való kisajátításnak akkor van helye, ha

• a bányászati létesítmények elhelyezése céljából szolgalom alapítását – az ingatlan rendeltetésszerű használatának jelentős mértékű akadályozása, illetve megszűnése miatt – a hatóság nem engedélyezte,

• a bányászati tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti,

• szénhidrogén szállítóvezeték, valamint ezek tartozékai és alkotórészei elhelyezése és üzemeltetése céljából szolgalmi jog alapításában a tulajdonos(ok) és az engedélyes(ek), illetve a vezeték tulajdonosa(i) között nem jött létre megállapodás, vagy – az ingatlan használatának jelentős akadályozása, megszüntetése miatt – a szolgalmi jogot az illetékes hatóság nem engedélyezte.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 38. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a bányászati célú kisajátítást az állam, illetőleg az annak képviseletében eljáró szerv, vagy a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kezdeményezheti. A kisajátított ingatlan – függetlenül attól, hogy kisajátítást kérőként ki járt el – az állam tulajdonába kerül. A kisajátított ingatlanon – a bányászati jogosultság fennállása alatt – a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok. A Kstv. 22. §-a alapján a kisajátítási eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

A kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság vizsgálja:
• a kérelmet formanyomtatványon nyújtották-e be, illetve a hatóságnak van e hatáskore és illetékessége az eljáráshoz,
• a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e be,
• a kisajátítási cél megvalósulása reális-e, az ahhoz szükséges feltételek teljesülnek-e,
• a kérelem mellékletei, melyeket a Kstv. határoz meg, csatolásra kerültek-e.

1. A vizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy a hatóságnak van-e hatásköre, illetékessége valamint a kérelmet formanyomtatványon és azt arra jogosult nyújtotta-e be. Az eljárás lefolytatására a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság az illetékes. A Bt. 38. § (7) bekezdésére figyelemmel a kisajátítási kérelmet harmadik személyként a bányavállalkozó is előterjesztheti az illetékes hatóságnál. Ebben a tekintetben az elsődleges vizsgálati szempont, hogy kit tekintünk bányavállalkozónak. A Bt. meghatározza a bányavállalkozó, a bányászat és a bányászati tevékenység fogalmát. Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy. Bányászat (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenység során keletkező hulladék kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Ezen túlmenően bányászati tevékenységnek minősül például:
• a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása,
• haszonanyagok helyben végzett készletezése,
• a bánya szüneteltetése, bezárása,
• bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés.

Amennyiben a kisajátítási kérelmet az arra jogosult harmadik személy – mint bányászati célú kisajátításnál a bányavállalkozó – nyújtotta be, abban az esetben a szükséges a tevékenység végzésére vonatkozó engedély, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirat csatolása is. A bányavállalkozón túl, az állam nevében meghatalmazott is eljárhat. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a meghatalmazást. E tekintetben a hatóság vizsgálja, hogy az adott projektre, beruházásra szól-e a meghatalmazás, illetőleg annak ki kell terjednie a kisajátítási eljárásban való képviseletre is.

2. Másodsorban a hatóság a kisajátítási cél realitását és az ahhoz szükséges feltételek teljesülését veszi vizsgálat alá. A jogalap fennállásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogszabály által meghatározott feltételek adottak-e, melyeket a korábban már részletezett Kstv. 4. § g) pontjának alpontjai tartalmaznak. Természetesen ezekben az esetekben is az illetékes hatóságok által kiállított dokumentumok csatolása szükséges. Pl.: a szolgalomalapítás hatóság általi elutasítása, bányakapitányság nyilatkozata, mely igazolja, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát a bányászati tevékenység megszünteti, stb.

3. Harmadik megközelítésbe, a kérelem kötelező mellékleteinek vizsgálata következik. A Kstv. 24. és 7. §-ai részletesen felsorolják azokat a dokumentumokat, melyeket a kisajátítási kérelemhez mellékelni kell. A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítási célt, a megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését. A kérelemhez mellékelni kell a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott kisajátítási terve(ke)t. A Korm. rendelet különbséget tesz teljes ingatlan kisajátítása, illetve az ingatlan egy részének a kisajátítása között. Ezen belül pedig cizellálja azokat az eseteket, melyekben a kisajátítás építmény létesítésére is irányul, vagy adott esetben több ingatlant érint.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

Részkisajátítás esetén, mely az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának tartalmában változást eredményez – ha az adott területnek csak egy része kerül kisajátításra, akkor az addig egy helyrajzi szám (továbbiakban: hrsz) alatt nyilvántartott ingatlanból legalább két önálló, új hrsz-szal jelölt ingatlan jön létre, az egyik (első) új hrsz-szal a kisajátított ingatlanrész, a másikkal (többivel) a visszamaradó ingatlanrész(ek) kerül(nek) megjelölésre – kisajátítási változási vázrajz (továbbiakban: vázrajz) és az ahhoz kapcsolódó területkimutatás csatolása szükséges. Ha az előzőeken túl a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint, akkor a vázrajzon és a hozzá kapcsolódó területkimutatáson kívül kisajátítási átnézeti térképet is kell csatolni , és a kisajátítási eljárást természetesen ingatlanonként kell kezdeményezni. Ezekben az esetekben a kisajátítási terveket kettős (mind földhivatali, mind építésügyi) hatósági záradékkal ellátva kell becsatolni a kérelem mellékleteként.

Teljes ingatlan kisajátítására irányuló eljárás esetén, mely az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisában változást nem eredményez és építmény létesítésére sem irányul, a kérelemhez csatolni kell az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott hiteles ingatlan-nyilvántartási térképet. Ilyenkor a tervet záradékkal nem kell ellátni. Teljes ingatlan kisajátítására irányuló eljárás alkalmával, mely az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisában változást nem eredményez, de építmény létesítésére irányul, szintén szükséges az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép. Ha ezen túl a teljes ingatlanra vonatkozó, építmény létesítésére irányuló kisajátítás céljának megvalósítása több ingatlant érint, kisajátítási átnézeti térkép csatolása is előírás. Ez utóbbi eset úgynevezett egyszeri záradékolást igényel, mely esetben a terveket építésügyi hatósági záradékkal kell ellátni, kivéve, ha a kisajátítást kérő rendelkezik a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedéllyel. Függetlenül attól, hogy teljes vagy rész, építmény létesítésére irányuló vagy nem irányuló, egy vagy több ingatlant érintő kisajátításról beszélünk, mindig a kérelem mellékletét képezi a jogosultak listája.

A jogosultak listájában fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, lakcímét/székhelyét, a tulajdoni hányadot, a tulajdonszerzés jogcímét, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának ugyanezen adatait. A kisajátítási terveket megfelelő záradékkal ellátva szükséges benyújtani a hatósághoz. A kisajátítási hatóság a terveken vizsgálja, hogy a záradékolás időpontjában hatályos záradékszöveg került-e felvezetésre, illetve a megfelelő hatóság végezte-e el a záradékolást. A földhivatali záradékolást a Korm. rendelet szabályainak megfelelően a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatala végzi. Az építésügyi hatósági záradékolást főszabály szerint az elsőfokú építésügyi hatóságként eljáró járási és fővárosi kerületi hivatal járási építésügyi vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala végzi. A Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási terveket a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége végzi. A kettős záradékolást igénylő kisajátítási terveket – melyeket az illetékes földhivatal és az építésügyi hatóság is ellát megfelelő záradékkal – négy eredeti példányban, míg az egyszeri záradékolást igénylő terveket – melyeket csak az illetékes építésügyi hatóság lát el megfelelő záradékkal – két eredeti példányban kell benyújtani záradékolásra, ami nem zárja ki azt, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje.

A bányászati célú kisajátítási kérelem mellékleteként bányafelügyelet bányászati cél indokoltságára vonatkozó véleményének csatolása is elengedhetetlen. Amennyiben az ingatlanon telki szolgalom, egyéb szolgalom, vezetékjog és más használati jog vagy egyéb tulajdoni korlátozás van, annak jogosultját a kisajátítást kérő köteles megkeresni, hogy nyilatkozzon a jog fenntartása vagy a megszüntetéséhez való hozzájárulás kérdésében. Amennyiben a jogosult nem válaszol, a kisajátítási kérelemhez csatolni kell azt az igazolást, hogy a kisajátítást kérő a jogosultat a nyilatkozat beszerzése érdekében megkereste. A kérelem kötelező mellékletét képezi továbbá a kisajátítást kérő azon nyilatkozata, amely igazolja, hogy a kisajátítási kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

Amennyiben a kisajátítási kérelmet az arra jogosult harmadik személy – mint bányászati célú kisajátításnál a bányavállalkozó – nyújtotta be, a tevékenység végzésére vonatkozó engedély, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirat csatolása elengedhetetlen. Ebben az esetben felmerülhet a következő kérdés, illetve ellentmondás, mely megoldásra vár: A bányászat engedélyköteles tevékenység, tehát harmadik személyként csak az járhat el kisajátítást kérőként, aki számára a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyásával az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését engedélyezte. Ebből adódóan a – harmadik személyként kisajátítást kérő – bányavállalkozónak a kérelemhez csatolnia kell a bányafelügyelet által jóváhagyott és engedélyezett műszaki üzemi tervet (továbbiakban: Müt.) vagy a szintén bányafelügyelet által engedélyezett és jóváhagyott szünetelési Müt-öt.

Kommentár a hitelintézeti törvényhez

Ez a kommentár minden olyan kérdésre választ ad, mely eddig azért vetődhetett fel, mert sem hivatalos magyarázatban, sem egyéb helyen nem volt található semmiféle iránymutatás, támpont e törvénybeli szabályokkal kapcsolatban, legalábbis nem így egy helyen és egy érthető rendszerbe foglaltan, mint ahogyan most és itt.

További információ és megrendelés >>

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehatásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vh. rendelet) 13. § (2) bekezdése értelmében a bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel, vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságának igazolása céljából a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelnie kell az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodást, a tulajdonosnak vagy vagyonkezelőnek az ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett hozzájáruló nyilatkozatát, illetve a jogosultságot megállapító jogerős hatósági határozatot vagy bírósági ítéletet. A Vh. rendelet 17. § (2a) bekezdése értelmében az iménti megállapodást, nyilatkozatot vagy hatósági határozatot, illetve bírósági ítéletet a szünetelésre vonatkozó Müt. engedélyezési eljárása során is csatolni kell a kérelemhez.

Ha alaposan átgondoljuk az imént részletezetteket, megállapíthatjuk, hogy az egyik a másik nélkül és fordítva nem megvalósítható. Ezért a kölcsönösen meghatározott feltétel teljesítése gyakorlatilag lehetetlen. Mint arról korábban szó volt, a kisajátítási hatóság elsődlegesen a kérelem benyújtására való jogosultságot vizsgálja. Ha a bányavállalkozó a Bt. alapján harmadik személyként kezdeményezi a kisajátítást, a kérelméhez mellékletként csatolnia kell – engedélyköteles tevékenység esetén, márpedig a bányászat az – a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, ami jelen esetben a Müt. vagy a szünetelési Müt. Ahhoz azonban, hogy a bányavállalkozó részére a bányafelügyelet a Müt. jóváhagyásával az engedélyt megadja, a Müt. vagy a szünetelési Müt. engedélyezési eljárása során a kérelemhez csatolnia kell – ha a tevékenység idegen ingatlant érint – az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének a nyilatkozatát, vagy a velük kötött megállapodást, mely ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzésre került. Ha abból indulunk ki, hogy a telek tulajdonosa nem adja hozzájárulását a Müt.-höz , a kérelmező bányászati tevékenységet nem végezhet, mert nem kap hatósági engedélyt a Müt-re.

Megoldásként kínálkozik a telek tulajdonjogának megszerzése, és így már nem idegen telken kívánja tevékenységét folytatni, erre tekintettel a bányafelügyelet engedélyezi a Müt.-öt. De ha a tulajdonossal nem tudnak megállapodni és az ingatlan rendeltetésszerű használatát a bányászat megszünteti, kisajátítási eljárás keretében az állam tulajdonába kerülhet a terület, így a bányavállalkozót a jogosultságának fennállása idejére megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok, tehát kézenfekvő a kisajátítási eljárás megindítása. Ezen a ponton pedig visszatértünk a gondolat első mondatához és ezzel elkezdődik egy körforgás, mely megoldásra vár, valahol – a jogalkalmazás vagy a jogalkotás eszközével – fel kell oldani ezt az anomáliát. A jelenlegi jogszabályi környezetben a Müt. Vagy a szünetelési Müt. Engedélyezésére hatáskörrel rendelkező bányafelügyelet kezében látom a megoldás lehetőségét, oly módon, hogy engedélyét az ingatlan igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzéséhez, mint feltétel bekövetkezéséhez rendelten adja meg, a kibocsátás időpontjában voltaképpen elvi engedély joghatásával bíró, tehát a tevékenység megkezdésére még nem alkalmas módon. Mindez azért jelentene megoldást, mert a kisajátítási eljárásban már nem hárítható senkire, és nem tehető semmilyen jövőbeni feltétel függvényévé a területelvétel, a tulajdonjog elvonás indokoltsága.

Források, felhasznált irodalom:

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.)
A közigazgatási hatósági eljárás és általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A vállalati kommunikáció megfelelőségi kérdései

A „Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolóinkat, így betekintést kaphat az előadásokba.