Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató árubemutatók valóságát és annak jogi szempontú értékelését próbálja meg az olvasó elé tárni. A szerző rámutat arra, a fogyasztóvédelmi uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik koruk, hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró pályázat keretében született és hetedik helyezést ért el.
Csöng a telefon Valahol település Egyik utca 13. szám alatt.
– Józsikám! Vedd fel, kérlek, a telefont, nem hagyhatom itt a tűzhelyet!
– Jövök-jövök.
Józsi bácsi a maga 84 évével már ott is terem a telefon mellett.
– Halló! Itt Idős József.
– Szép jó napot kívánok! Én Gerinctelen Marketinges vagyok. Ha eddig még nem tette volna meg, most üljön le, legyen szíves, mert olyan hírrel szolgálhatok, amelytől túlzott izgalomba fog jönni!
Józsi bácsi engedelmeskedik a kérésnek, hisz úgy tanulta, hogy ha valamit mondanak neki, akkor azt meg kell csinálni.
– Megvagyunk? Már le is ült?
– Igen, leültem. De maga ki?
– Kapaszkodjon meg kérem, mert az imént Önt és családját sorsolta ki a Hangzatosnevű Orvostechnikai Kellékeket és Gyógyhatású Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. marketing csapata!
– Minket? – hangzik a meglepett 84 éves Józsi bácsi hitetlenkedő kérdése. – De hát mi nem is játszottunk sehol! Milyen cégtől hív maga?
– Tessék csak elhinni, Önök a szerencsések, akik a Hangzatos-nevű Kft. 150.000,- Ft értékű nyereményét megnyerték! A nyeremény átvételéhez nem kell mást tenniük, mint 3 nap múlva, november 22-én Valahol település Másik utca 14. szám alatt található Közművelődési Házában megjelenni és egy kis beszélgetést követően magukhoz is vehetik az összeget. Sőt, mi több, készülünk Önöknek egy kis meglepetéssel is. Nem csak a 150.000,- Ft-os nyereményt kapják meg, hanem kizárólag aznap lehetőségük lesz a csodatévő orvosi eszközeinket is kipróbálni, amelyeket gyógyászati csapatunk kifejezetten gerinc- és végtag fájdalommal küzdőknek, szív- és érrendszeri panaszokkal és közérzeti problémákkal élőknek fejlesztett ki.
– Uram, de hát kérem mi nem is játszottunk. Honnan hív maga? – Szól közbe Józsi bácsi, aki még mindig nem érti, hogy ki és miért mond ilyen sok gyógyszerrel kapcsolatos dolgot.
– Józsi bácsi. Ugye nem haragszik meg, ha így szólítom? Csak mert hát tudja az én szüleim is Önnel hasonló korban vannak. Tessék elhinni, hogy Önök a nyertesek! 150.000,- Ft a maguké! – síri csönd a vonal túlsó végén és mély meglepődés… – akkor Józsi bácsi, ahogy az előbb megbeszéltük, 3 nap múlva, november 22-én találkozunk Valahol település Másik utca 14. alatt 9:30-kor! Ne felejtse elhozni a kedves feleségét is, neki is lesz egy kis meglepetésünk. És hozzanak naaagy táskát, hogy haza tudják vinni a nyereményt!
– …Jó-jó, ott leszünk. De legyen szíves már a címet megismételni! – Józsi bácsi izgatottan, de még kissé kábultan a meglepődéstől papír és ceruza után nyúl a kis szekrény irányába.
– Tehát, november 22., 9:30 óra, Valahol település, Másik utca 14. Közművelődési ház. Információnk szerint az önök lakóhelyétől a 2-es számú busszal 4 megálló és két perc séta egyenesen a buszmegállótól. Kedves fiatal kolléganőim már az ajtóban fogják várni Önöket! Addig is jó egészséget kívánok! A mihamarabbi viszontlátásra!
[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]Józsi bácsi a kezében a papírral indul a konyha felé, hogy Erzsike néninek elmesélje a nagy hírt.
Hisz ŐK nyertek..! Hihetetlen, hogy még csak játszaniuk sem kellett, de telefonáltak, hogy ŐK nyertek. És még azt is megmondták, hogy hol kell átvenni majd az ajándékot, és hogy hogy jutnak el oda. De hát mennyire kedves volt ez a fiatalember. Érthető, hogy kedves volt, hiszen Őket sorsolták ki! Milyen rendesek ezek a mai fiatalok…
Míg a vonal másik végén Gerinctelen Marketinges kipipálta a mai napra tervezett 30 telefonhívásból a 13. nevet és a hozzá tartozó telefonszámot és címet. Ez is megvolt. A listán a 13. nyugdíjas házaspárt is meghívta a soron következő árubemutatóra. A listát a vezetékes telefonszolgáltatóval kötött megállapodás alapján szerezett információk szerint állították össze a Hangzatos-nevű Orvostechnikai Kellékeket és Gyógyhatású Készítményeket Gyártó és Forgalmazó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fiatal marketingesei.
A szűrés során olyan, 65 év feletti nyugdíjas házaspárokat válogattak ki, akik lehetőleg csupán ketten élnek egy háztartásban, hogy már felnőtt gyermekeik közül lehetőleg egy sem legyen otthon, amikor a kissé fals, kissé törvénybeütköző, kissé bűncselekmény-gyanús szöveggel meghívják őket legújabb árubemutatójukra.
A stratégia szerint hétköznapokon és a közép-délelőtti órákban telefonálnak, 10 és 11 óra körül, hogy az esetlegesen az idős szülőknél, nagyszülőknél megforduló gyerekek és unokák már a munkahelyen, iskolában legyenek. Nehogy egy tájékozottabb és a kereskedelmi technikák ismeretében otthonosabban mozgó családtag vegye fel a telefont. Mert akkor aztán oda az ámítás a nem létező játékon szerzett nem létező nyereményről. Az árubemutatókat pedig célzottan beszélgetésre, nyeremény-átvételre történő meghívásnak álcázzák. A bemutatók időpontja természetesen szintén hétköznapokon délelőtti órákban jellemző. A cégnevet minél hosszabban, minél több idegen eredetű szót használva, orvosi szakszavakat, esetleg gyógyszer-reklámokból ismert kifejezéseket beletűzdelve érdemes meghatározni. A cégbíróság így is úgy is bejegyzi, a célzott vásárlói kör pedig, tekintettel arra, hogy 65 éven felüliekkel dolgoznak elsősorban, minél hosszabb és minél tudományosabban hangzó nevet hall, annál kevésbé tudja egyrészt megjegyezni, másrészt pedig annál hitelesebbnek és orvosibbnak gondolja.
Az uniós és a hazai fogyasztóvédelmi szabályok szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos, főleg a különösen kiszolgáltatott ogyasztói csoportokat
A cél úgyis az, hogy ezek a nyugdíjasok, hallván a 150.000 Ft-os nem létező nyereményt, büszkén és ámulattal megérkezzenek a megbeszélt időpontra berendezett terembe, telepakolva krémes dobozokkal, különböző nagyon furcsa, orvosinak látszó szerkezetekkel, és kedvesen mosolygó fiatal öltönyös és kosztümös urak és hölgyek fogadtatása közepette elfoglalják helyüket a hallgatóság soraiban. Ezután végighallgassanak egy–másfél óra hosszúságú előadást arról, hogy ők sajnos ebben a korban már mennyire betegek és, hogy a mai magyar orvosok mit sem értenek sem az ő problémáikhoz, sem úgy egyáltalán az orvosláshoz és még a csapvíz is mérgezett, amúgy. Mindezt a legnagyobb beleéléssel, lehetőleg projektoron idegen emberek mosolygó arcú képeit mutogatva, akik az itt látható eszközök segítségével meggyógyultak, minden, az idős korban lehetségesen előforduló betegségből, sőt, még talán az örök élet titkát is meglelték.
És képzeljék el, kedves idős és álmélkodó emberek! Önök azt a 150.000 Ft-os nyereményt csak ma, csak itt és csak most beválthatják bármelyik itt látható eszközünkre, mellyel az életüket vidámabbá, egészségesebbé tehetik és 100 éves korukig élhetnek! Tehetősebb, tájékozatlan idős emberek pedig mit tesznek? Elmennek a legközelebbi bankfiókba és kivesznek a bankszámlájuk tartalék részéből még 150.000 Ft-ot, hogy megvegyék a 300.000,- Ft-ot érő mágneses gyűrűt, melybe a térdüket, karukat, derekukat, fejüket, nyakukat belebújtatva elmúlik minden fájdalmuk. És amúgy is megnyertek 150.000,- Ft-ot, így fél áron juthatnak most a csodamasinához hozzá! Ilyen alkalom nem lesz még egyszer…
A bemutatott, cseppet sem túlzó eseménysor a valóságtól sajnos egyáltalán nem áll távol. Az árubemutatókról, az azokat szervező kereskedőktől és módszereikről az utóbbi években számtalanszor olvastunk, hallhatunk. A médiafogyasztó társadalmi rétegek, a mai gazdasági környezetben otthonosan mozgó fogyasztók részéről hihetetlennek tűnhet, hogy vannak, akik bedőlnek az ilyen átlátszó trükköknek. Az árubemutatók szervezésével foglalkozó és az azok révén sokmilliós bevételre szert tevő társaságok nem véletlenül az idősebb, nyugdíjas korú fogyasztókat célozzák meg.
A fogyasztóvédelmi tárgyú uniós irányelv kifejezett célként tűzi ki a tagállamok jogalkotása számára, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben különösen védeni kell bizonyos fogyasztói csoportokat, köztük azokat, akik a koruk (gyermekek vagy idősek esetében), hiszékenységük illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt – a tisztességtelen gyakorlatnak különösen kiszolgáltatottak.
Ezen különösen védett érzékeny fogyasztói csoportok nem rendelkeznek annyi vagy olyan minőségű információval, nem jártasak annyira a kereskedelmi gyakorlatokban, a reklámok és hirdetések világában, mint az átlagfogyasztók. Nem beszélve arról, hogy a kereskedelmi ügyleteik során őket védő jogi keretekkel sincsenek tisztában. De ezzel talán még az átlagfogyasztó sem mindig.
A kereskedelmi tevékenységek jogi értékelésénél fontos meghatározni azt a fogyasztói magatartást, amely a tisztességtelenség megítélésénél mérceként szolgál.
A 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 4.§ (1) bek. így definiálja a figyelembe veendő fogyasztói magatartást:
„A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.”
A jogszabályhely utolsó fordulata utal az úgynevezett érzékeny fogyasztói körre, melynek védelme különös figyelmet érdemel az uniós jog és a hazai szabályozás alapján is.
Az árubemutatók gyakorlatát, ha jogi szempontból értékeljük tehát, egyértelmű, hogy azok megfelelnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény 3.§ (2) bekezdésében foglalt definíció szerinti tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak. Az árubemutatók stratégiájuk szerint ugyanis egyértelműen az érzékeny fogyasztói kört, az idősebb korosztályt célozzák, akiknek ajándékok és nyeremények ígéretével befolyásolják a megalapozott ügyleti döntéshez való józan belátásukat. Kihasználva azt, hogy idős koruknál fogva már nem rendelkeznek a mai kereskedelmi, vásárlási ügyletekhez szükséges megítéléssel, kritikai hozzáállással.
Az árubemutatókon alkalmazott megtévesztés továbbá egyértelműen megfeleltethető a törvény mellékletének 7. pontjában szereplő gyakorlatnak, mely szerint tilos az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely a fogyasztót azonnali döntéshozatalra készteti azzal, a példából vett állítással, hogy a 150.000 Ft (nem létező) nyereményt csak a bemutató idején, csak abban a másfél órában tudják beszámítani a csodaszerkezet amúgy 300.000,- Ft-os vételárába.
Az elmúlt évek során oly sokszor a fogyasztóvédelmi hatóság és a média látókörébe került tisztességtelen taktikákkal megszervezett és lebonyolított árubemutatók során a fogyasztókat ért jogsértéseket követően a 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól módosítása 2015 decemberében került a jogalkotó elé. A módosítást követően pedig expressis verbis megfogalmazást nyert a termékértékesítéshez kapcsolódó ajándékjuttatás tilalma.
A helyzet súlyosságát mutatja továbbá, hogy a törvénymódosítást megelőzően is már a fogyasztóvédelmi hatóság 2008-tól kiemelt céljai közt tartja számon az árubemutatók ellenőrzését, melyeket a fentiekben bemutatott sorozatos jogsértések megelőzése céljából, 2014-et követően a szervező vállalkozásoknak előzetesen be kell jelenteniük a helyileg illetékes jegyzőnél. A bejelentési kötelezettség vonatkozik arra az esetre, ha utazást vagy rendezvényt szervez az adott vállalkozás azért, hogy ott terméket értékesítsen. A jegyző a bejelentést követően értesíti az illetékes kormányhivatalt, amely az árubemutató helyszínén jogosult ellenőrzést végezni.
A jogalkotó biztosítja továbbá, hogy a fogyasztó, amennyiben az árubemutató során vásárolt termékkel kapcsolatban később, végiggondolva a történteket, szembesül azzal, hogy őt jogsérelem érte, és hogy ha nem történt volna minden ilyen gyorsan, akkor meg sem vette volna a 300.000 Ft-os csodamasinát, akkor 14 napon belül indokolás nélkül kérheti az eladótól az áru visszavételét és az árának visszafizetését. Megvan a lehetősége arra is, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozással szemben panaszt tehet az illetékes kormányhivatalnál, mely köteles a panaszt kivizsgálni, és végül határozatot hozni, adott esetben pénzbírságot kiszabni.
A fentiekben írt, törvény biztosította lehetőségek tehát a fogyasztói jogok érvényesítése szempontjából mindenképpen előremutatóak. A jegyző felé fennálló bejelentési kötelezettség és a kormányhivatalok ellenőrzési jogosultsága kétség kívül nagyobb biztonságot ígér a kiszolgáltatott fogyasztói kör védelme érdekében. Ugyanakkor valami még mindig hiányzik. Ez pedig a tájékoztatás. A helyi önkormányzatoknak elsősorban az idős koruknál fogva különösen érintettek információval ellátására vonatkozó törekvése, kötelezettsége. Azon elhatározás, hogy ezt a marketing szempontból kiszolgáltatott társadalmi kört a számukra elérhető módon, helyi szinten rendszeresen tájékoztassák arról, hogy milyen, őket célzó jogsértések fordultak és fordulhatnak elő a közvetlen környezetükben. Hogy aztán Józsi bácsi a következő alkalommal, amikor a telefonvonal másik végéről azt hallja, hogy – kapaszkodjon meg, mert annyi pénzt és lehetőséget a pénzköltésre nyert, hogy nem fogja elhinni -, valóban ne higgye el.
Források, felhasznált irodalom:
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) [Hivatalos Lap L 149., 2005.6.11.].
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról.
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
