Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Debrecen

Helyszín: Debreceni Törvényszék, Debrecen, Széchenyi u. 9., I. emelet 122-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 7. 8:30

Tárgy: Hamis vád bűntette

Az ügy lényege: A Debreceni Járásbíróság 2018. október 11-én kihirdetett ítéletében a vádlottat kétrendbeli hamis vád bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért többszörös visszaesőként V. J.-t halmazati büntetésül 3 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság határozata nem emelkedett jogerőre, azt az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítésért, másodlagosan enyhítéséért fellebbeztek.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a Debreceni Rendőrkapitányságon szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult V.J. ellen, aki 2016. december 21-én   került gyanúsítottként kihallgatásra. A férfi kihallgatásán teljes körű beismerő vallomást tett, melyet az előzetes letartóztatástárgyában tartott bírósági ülésen is fenntartott.

A vádlottat 2017. március 14-én ismét kihallgatták, amely során korábbi beismerő vallomását teljes egészében fenntartotta, ezen túlmenően csak arról nyilatkozott, hogy tettét megbánta. V. J. a Debreceni Járásbíróságon 2017. május 26-án tartott tárgyalás során úgy nyilatkozott, hogy „teljes  mértékben bűnösnek érzem magam”, a Debrecen, Bem téren történt szexuális erőszak bűntette vonatkozásában beismerő vallomást tett.

A bíróság 2017. június 2-án hozott ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztés büntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság ítéletében a vádlott beismerő vallomását és megbánó magatartását enyhítő körülményként értékelte.

Az elsőfokú ítélet ellen V. J. részbeni felmentés végett, míg az ügyész súlyosítás végett jelentett be fellebbezést.

A Debreceni Törvényszék 2017. október 24-én a vádlott büntetését 10 évre súlyosította. A   vádlott   az   elsőfokú   ítéletet   követően   2017. július 17-én írásban feljelentést nyújtott  be  a  Debreceni     Járási és Nyomozó Ügyészségen, amelyben kényszervallatás bűntette és közokirat-hamisítás   bűntette miatt tett feljelentést.

A vádlott állítása szerint az első gyanúsítotti kihallgatása során a nyomozónak  nem ismert el semmit a szexuális erőszak elkövetése tekintetében, a jegyzőkönyvet mégis ezzel ellentétes tartalommal fogalmazta meg.

A vádirat szerint V.J. azt állította, hogy a nyomozó azzal vette rá a valótlan tartalmú jegyzőkönyv aláírására, hogy beismerő vallomás esetén 4,5 év szabadságvesztésre számíthat, ha tagadja a bűncselekmény elkövetését, akkor 10-12 év is várhat rá.

A feljelentésében V. J. hamisan vádolta meg a folytatólagos kihallgatását végrehajtó nyomozót, aki  szerinte megfenyegette őt, hogy ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, úgy az addigiakban  közölt gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is„ráveri”.  A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya a vádlott feljelentését kivizsgálta, azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította.

Dr. Hornyák Zsolt bíró az ítélet szóbeli indoklása során kiemelte, hogy jelen eljárásnak nem az volt a feladata, hogy a jogerősen befejezett alapügyet vagy annak bizonyítási eljárását megismételje. Kizárólag az, hogy a hamis vád megvalósult-e.

A vádlottnak lehetősége lett volna az eljárás során mást állítani, de az elsőfokú bírósági eljárás befejezéséig beismerte a bűncselekmény elkövetését. A bíró elmondta, hogy a vádlott valamennyi jegyzőkönyvet aláírta és egyikhez sem fűzött előterjesztést vagy panaszt.

A sértettnek még bocsánatkérő levelet is írt. A bíró indoklásában előadta, hogy a vádlott a beismerést választotta, mint védekezési módot, remélve, hogy enyhébb büntetést kap.

Dr. Hornyák Zsolt hangsúlyozta, hogy a vádlotti védekezés szinte korlátlan, egyet viszont nem tehet, mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlott többszörös visszaesői minőségét meghaladó büntetett előéletét, továbbá azt, hogy másik büntetőeljárás hatálya alatt állva követte el a bűncselekményt, valamint hivatali feladatukat ellátó személyeket vádolt meg hamisan. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.

A bíróság nyilvános ülést tart, amelyen határozathirdetés várható.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Dobó Dénes sajtószóvivő, 06/30-748-3847, Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 06/30-327-0464, sajto@debrecenit.birosag.hu

2. Miskolc

Helyszín: Miskolci Járásbíróság, Miskolc, Dózsa György utca 4., földszint 32-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 8. 8:00

Tárgy: személyi szabadság megsértésének bűntette

Az ügy lényege: Előkészítő ülést tart a Miskolci Járásbíróság annak a vádlottnak az ügyében, aki barátnőjét több száz méteren keresztül a hajánál fogva húzta az utcán.

A vád szerint a kiskorú sértett és a fiatalkorú vádlott egyikük hozzátartozójánál együtt italoztak, melynek során egymással összevitatkoztak. A vádlott már szeretett volna hazaindulni, azonban a sértett még maradni akart. A vádlott az újabb szóváltást követően a sértettet a házból a hajánál fogva az utcára húzta.

A sértett megpróbált ugyan kiszabadulni, azonban a vádlott ezt nem engedte, és a sértettet két buszmegálló távolságon át az útjukba eső pocsolyákon keresztül rángatta az utcán.

A cselekménynek az vetett véget, hogy a sértett édesanyja észrevette őket az egyik buszmegállóban.  A fiatalkorú vádlott ekkor elmenekült a helyszínről.

A cselekmény következtében a sértet testszerte 8 napon belül gyógyuló horzsolásos, illetve zúzódásos sérüléseket szenvedett el.

A 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság –amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak –az előkészítő ülésen ítélettel döntsön a vádlottak büntetőjogi felelősségéről. Ennek hiányában az eljárás tovább folytatódik, a bíróság az ügyben tárgyalást tűz és megkezdi a bizonyítási eljárást.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Horváth Dóra, sajtószóvivő, 06/46-815-297, 06/70-361-2778, horvathd@miskolc.birosag.hu

3. Szeged

Helyszín: Szegedi Törvényszék, Szeged, Széchenyi tér 4., 117-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 8. 9:00

Tárgy: Bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette

Az ügy lényege:  A vádirat lényege szerint az I. rendű vádlott és 9 társa 2009. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetben vettek részt, melynek keretében az Európai Unió országaiból  – tipikusan Németországból  – beszerzett használt gépjárműveket valótlan tartalmú számlázások közbeiktatásával   úgy tüntettek fel, mintha azok – egyébként valós gazdasági tevékenységet nem folytató – magyarországi cégeken keresztül kerültek volna be Magyarországra.

A vádlottak olyan látszatot termettek, mintha a gépjárműveket ezen a vádlottak egy részének részvételével működő belföldi gazdasági társaságok szerezték volna be, és azokat így értékesítették tovább magánszemélyeknek és cégeknek.

A valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaságok termékbeszerzései ugyanakkor nem történtek meg, mivel a gazdasági események ténylegesen a vádlottak egy része és az Európai Unión belüli, külföldi gépjárműveket értékesítő gazdasági társaságok között jöttek létre.

Az Európai Unióból importált termékek után az első magyarországi értékesítést terhelő Áfa bevallási és befizetési kötelezettségnek ténylegesen egyik fenti gazdasági társaság sem tett eleget, és az értékesítést terhelő befizetendő Áfát tipikusan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntették fel.

Mindezen bűnszervezetben folytatott tevékenységükkel a vádlottak a magyar állami költségvetésnek 2009-2011. években hozzávetőlegesen 590 millió forint kárt okoztak Áfa adónemben.

A bíróság a tárgyalást 2019.05.13. napon 9.00 órától folytatja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika, sajtószóvivő, 06/30-4756-007,  sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu

4. Pécs

Helyszín: Pécsi Járásbíróság, Pécs, Széchenyi tér 14., földszint 14-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 8. 13:00

Tárgy: sikkasztás bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: A vádlott járásbíróság mellett kinevezett önálló bírósági végrehajtóként dolgozott.  Ennek során két letéti és egy vállalkozói számlát hozott létre ugyanannál a banknál. A végrehajtó mellett dolgozó helyettese ugyancsak nyitott egyletéti számlát ugyanannál a pénzintézetnél.

A jogszabályok értelmében a végrehajtó a végrehajtandó követelés teljesítése céljából a felek és más által befizetett összegeket saját vagyonától elkülönítve, végrehajtói letéti számlán köteles kezelni, onnan köteles kiutalni a végrehajtást kérőnek az összegeket, illetve abból levonhatja a jogszabályban meghatározott munkadíjat, költségtérítést, behajtási járulékot, más jogcímeken befolyt összegekkel sajátjaként nem rendelkezhet.

A vádlott 2008. január 10-én az egyik végrehajtói letéti számlájáról 2.561.160 forintot utalt át az APEH részére személyi jövedelemadó címén, majd ugyanezen a napon különadó címén 720.240 forintot utalt át, 2008. február  14-én 2.781.000 forintot, 2008. augusztus 26-án 2.286.000 forintot utalt át az adóhatóságnak; 2008. szeptember 15-én iparűzési adó címén 611.400 forintot önkormányzatnak, 2008. december 2-án munkabérként 10.780 forintot utalt át.

Ezt a vádlott a letéti számláról nem tehette volna meg, 2008-ban 8.970.580 forint végrehajtásból befolyt összeggel rendelkezett sajátjaként.

A vádlott 2013. október 1-jén, szintén a letéti számlájáról 1.100.000 forintot utalt át a saját vállalkozói számlájára olyan ügyszám alatt, melyben, kizárólag árverési előleg, illetve annak visszautalása történt, az adott ügyszámhoz nem volt pénzügyi fedezet.

Ezt követően 2013. december 3-án, szintén erre az ügyszámra hivatkozva 7.000.000 forintot utalt át a vállalkozói számlájára, 2013. december 12-én 550.000 forintot utalt át, annak ellenére, hogy a végrehajtást kérő részérére történő kiutaláshoz tartozó készkiadás és jutalék a végrehajtó-helyettes részére már átutalták.

2013. december 23-án 1.000.000 forintot utalt át a vádlott egy olyan ügyszámra hivatkozással, melyben korábban mára végrehajtót megillető munkadíjat a végrehajtó-helyettesnek már átutalták. 2013-ban a vádlott 9.650.000 forint rábízott összeggel sajátjaként rendelkezett.

2013. március 31-én a vádlott, a letéti számlájáról ügyszám megjelölése nélkül 482.596 forintot utalt át saját vállalkozói számlájára, 2014. április 4-én 577.000 forintot, 2014. május 10-én 500.000 forintot –a letéti számlán az átutalt összegeknek letéti fedezete nem volt. 2014. január 7-én a másik letéti számlájáról, valótlan ügyszám megjelölésével 1.000.000 forintot, 2014. január 10-én 1.850.000 forintot utalt a vállalkozói számlájára, annak ellenére, hogy ezt az összeget a felosztási terv szerint korábban már a végrehajtó-helyettesnek kiutalták. A végrehajtó 2014-ben 4.439.596 forint rábízott, végrehajtásból befolyt összeggel sajátjaként rendelkezett.

A bíróság folytatja a tárgyalást.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Barkaszi Attila, sajtószóvivő, 06/30-990-4247, barkaszia@pecsit.birosag.hu

5. Győr

Helyszín: Győri Járásbíróság, Győr, Szent István út 3., földszint 4-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 8. 13:30

Tárgy: Közveszéllyel fenyegetés bűntette

Az ügy lényege: a vádirati tényállás szerint a vádlott 2017 decemberében, a győri Révai Miklós utcai postahivatalban egy részére érkezett küldeményt szeretett volna átvenni. Miután nem járt sikerrel, a távozása után –felindultságában –mobiltelefonjáról felhívta a Magyar Postát és bejelentette, hogy „bomba van az épületben”.

A vádlott ezután a telefont letette, a posta alkalmazottja pedig az előírásoknak megfelelően értesítette a feletteseit, akik intézkedtek az épület kiürítése iránt.

A vádlott a fenti közlésével a köznyugalom megzavarására alkalmas módon olyan valótlan tényt állított, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.

A bíróság nyilvános előkészítő ülésen bírálja el a vádlott cselekményét, ahol határozathozatal is várható.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Havasiné dr. Kulcsár Petra, sajtószóvivő, 06/30-291-8725, KulcsarP@gyorit.birosag.hu

6. Budapest

Helyszín: Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budapest, Markó utca 25. földszint 7-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. május 10. 8:30

Tárgy: csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette

Az ügy lényege: A vádirat szerint a vádlottak 2016. július 6-án a Városliget megújítását célzó „Liget Budapest Projekt” során építési területté nyilvánított Hungexpo épület előtt zajló, az épület lebontása és a fák kivágása elleni tiltakozáson vettek részt.

Az esti órákban a vádlottak a Hungexpo területét határoló kerítésre az Olof Palme sétány oldalán felszerelt OSB lapokat erőszakkal ledöntötték, azokat rúgták, ütötték, a védőfóliát pedig levágták és letépték.

Ezen túlmenően az Olof Palme sétányra nyíló egyik kaput erővel bedöntötték, és az azon lévő OSB lapokat is letépték. Az ügyészség szerint a vádlottak olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsítottak, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ezért őket csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével vádolja.

A tárgyaláson perbeszédek, esetleg ítélethirdetés is várható.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály, 06/1-354-6729, sajto@fovarosit.birosag.hu

---