Ajánlás az ajánlás a LinkedIn-en keresztül?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A LinkedIn egyik alapvető funkciója, hogy a munkavállalók ún. ajánlást (recommendation) kérhetnek azoktól, akik ismerőseik az oldalon, így akár a volt munkáltatójuktól vagy ex-kollégáktól. A kérelemben meg lehet jelölni, hogy melyik munkakörre és konkrétan kitől szeretnénk online ajánlólevelet kapni. Az ajánlás célja, hogy elősegítse a munkavállaló további elhelyezkedését és alátámassza szakmai önéletrajzának hitelességét. Az ajánlás a munkavállaló közösségi profilján válik láthatóvá. A LinkedInen keresztül kapott ajánlások minősülhetnek-e munkajogi szempontból ún. működési bizonyítványnak?

Hazánkban is egyre ismertebb a LinkedIn – egy online közösségi kapcsolatépítő háló – amelyre a munkavállalók feltöltik a szakmai önéletrajzukat, és azon keresztül is építik ki, illetve ápolják kapcsolataikat. A LinkedIn egyik alapvető funkciója, hogy a munkavállalók ún. ajánlást (recommendation) kérhetnek azoktól, akik ismerőseik az oldalon, így akár a volt munkáltatójuktól vagy ex-kollégáktól.

A kérelemben meg lehet jelölni, hogy melyik munkakörre és konkrétan kitől szeretnénk online ajánlólevelet kapni. Az ajánlást író pedig pár mondatos válaszban értékelheti a munkavállaló munkavégzését, képességeit, a kollégákkal való viszonyát, azaz egy szubjektív véleményt adhat az ajánlást kérő munkaviszonyával kapcsolatban. Az ajánlás célja, hogy elősegítse a munkavállaló további elhelyezkedését és alátámassza a munkavállaló szakmai önéletrajzának hitelességét. Az ajánlás a munkavállaló közösségi profilján válik láthatóvá.

Hazánkban az ajánlás a köznyelvben használt fogalom, amely nem feltétlenül esik egybe a munkajogban ismert működési bizonyítvánnyal. Az ajánlás (referencia) egy levél, amelyet egy olyan közvetlen munkahelyi felettes, csoportvezető vagy kolléga ad, aki együtt dolgozott az ajánláskérővel, amely által megismerte a munkavállaló képességét, személyiségét, munkához való állását, szakismeretét, illetve tapasztalta a munkatársakkal való viszonyát. Az ajánlólevelet általában egy konkrét álláspályázat benyújtásához használják fel, így az gyakran tartalmaz egy érvelést, hogy milyen szempontok figyelembevételével és miért az ajánlott személy a legalkalmasabb az adott pályázat betöltésére.

A korábbi Munka Törvénykönyve működési bizonyítványként ismerte az ajánláshoz hasonló intézményt. Bár az új törvény már nem használja a működési bizonyítvány kifejezést, maga jogintézmény tovább él a hatályos munka törvénykönyvében.

A korábbi szabályozás

A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles volt működési bizonyítványt adni. [1992. évi XXII. törvény 99. § (1) bek.] A működési bizonyítvány tartalmazta:

• a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört,
• a munkavállaló munkájának értékelését. 

A munkáltató az értékelésről csak munkavállaló kifejezett kérésére adhatott tájékoztatást.[régi Mt. 99. § (2)–(3) bek.]

Munkajogi szempontból tehát a működési bizonyítvány a munkáltató nyilatkozata, amely elsősorban a munkavállaló munkakörét, illetve a munkaköre során ellátott konkrét feladatokat, ügycsoportokat tartalmazza, azaz az ellátott munkakörrel kapcsolatos tényeket, adatokat igazol (objektív elem). Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltató a munkavállalót kizárólag a munkavállaló ez irányú, kifejezett kérése esetén értékelhette.

Az értékelés tulajdonképpen a munkáltató tapasztalatán, belső meggyőződésén alapuló véleménynyilvánítása, amelynek a korábbi szabályozás nem határozta meg korlátjait (szubjektív elem). Negatív értékelés esetén arra kellett ügyelnie a munkáltatónak, hogy az – az általános polgári jogi szabályokból következően – ne sértse a munkavállaló személyiségi jogait, például ne tartalmazzon emberi méltóságot sértő kifejezést.

A hatályos szabályozás

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében a munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszűnésekor vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést adhat. Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló a bíróságtól kérheti. [Mt. 81. § (1)–(2) bek.]

A fentiekből következik, hogy ha a munkavállaló a működési bizonyítván kiállítását a törvényi határidő letelte után kéri, a munkáltató nem köteles azt kiállítani. Újdonság, hogy az Mt. megköveteli a felek közötti munkaviszony hosszabb fennállását, amely legalább egy év. A gyakorlatból átültetett szabály az írásbeliség, amely a munkáltatói értékelésnek alaki feltétele.

Az Mt. a jognyilatkozatok vonatkozásában határozza meg, hogy mit ért írásbeliség alatt. Írásbelinek kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. [Mt. 22. § (2) bek.]

Kérdéses azonban, hogy egy közösségi oldalon keresztül küldött email mennyiben minősül elektronikus dokumentumnak, illetve problémát jelent, hogy az azon keresztül adott ajánlást az ajánlást adó bármikor törölheti.

A működési bizonyítvány kiadásakor továbbra is tiszteletben kell tartani a személyhez fűződő jogokat.[Mt. 9. § (1) bek.] A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. [Mt. 10. § (2) bek.]

Az Mt. nem határozza meg a működési bizonyítvány elemeit, de az értelemszerűen tartalmazza a munkáltató és munkavállaló lényeges adatait, a munkaviszony tartamát, a munkavállaló munkakörét, a munkavállaló szervezetében elfoglalt helyét. Nincs kizárva, hogy a működési bizonyítványban a felsoroltakon kívül több információt adjunk meg az adott munkavállaló munkaköréről (részletes feladat meghatározás, projekttípusokban való részvétel) vagy a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásáról (motiváltság, munkastílus, kollégákkal való viszony).

A működés bizonyítvány kiállítására a munkáltató, azaz a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult minden olyan esetben, ha azt a munkavállaló kéri és kérelme megfelel a jogszabályi feltételeknek, függetlenül a munkaviszony megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímétől.

Ha tehát munkáltatóként olyan megkeresést kapunk a munkavállalótól, amely ajánlólevél kiállítására vonatkozik, feltétlenül tisztázzuk, hogy mi a célja az ajánlólevélnek. Mert ha a munkavállaló a működési bizonyítvány kiállítására gondolt, annak kiadási kötelezettsége alól nem mentesül a munkáltató, ha csupán egy „ajánlólevelet” küld át a LinkedInen.

---