Bejelentkezés Hírlevél

Jogászvilág.huSzerző:Jogászvilág.hu

2017. május 22. A jövő jogásza

Védőoltás: oltassunk vagy ne oltassunk?

Bizonyára sokan hallottak már a Mycobacterium tuberculosis okozta gümőkórról, ismertebb nevén a „tbc”-ről. Ez a normális tüdőfunkciót megakadályozó és gennyes agyhártyagyulladást is okozó betegség Magyarországon súlyos közegészségügyi problémát jelentett a 20. század első évtizedeiben (minden tízedik halálesetért a „tbc” volt a felelős). 1954-ben indult meg a betegséggel szembeni, úgynevezett BCG-védőoltás kötelező alkalmazása. Így azóta már valamennyi újszülött oltásban részesül még a kórházból való távozás előtt. A BCG-oltáson kívül jelenleg további tíz kötelező oltás beadatását írja elő a jogszabály. Napjainkban viszont egyre gyakoribb eset, hogy a szülők vallási, világnézeti vagy egészségügyi okokra hivatkozva bojkottálják gyermekük beoltását.

2017. április 26. Szakma

AB: Időhatály – alkotmányos becsértékstop

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 305. § (3) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az AB azt állapította meg, hogy a kifogásolt jogszabályi feltétel a végrehajtás alá vont ingatlanok becsértékéről szóló szabályok időbeli hatályának kijelölése során objektív és tárgyilagos szempontot tart szem előtt, amelyet valamennyi végrehajtási eljárásban, azonos feltételek mellett alkalmaznak. Jelen esetben tehát nincsen szó a kifogásolt jogszabályi feltétel önkényességéről.

2017. április 24. Szakma

AB: Bércsökkentés vs. tulajdonjog-védelem

Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása mellett elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése ellen benyújtott bírói kezdeményezést, megállapítva: a bértábla szerinti illetménycsökkenést nem védi a tulajdonhoz fűződő alapjog.

2017. április 24. Szakma

AB: Sérti a jogorvoslathoz fűződő alapjogot a fellebbezési határidőről szóló téves tájékoztatás

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését. Az AB szerint ugyan a jogorvoslati határidőt megjelölő téves hatósági tájékoztatás önmagában nem jelentheti azt, hogy emiatt a jogorvoslathoz való jog ab ovo sérülne, ám az előtte folyamatban lévő egyedi ügy körülményeinek vizsgálata során a testület juthat olyan következtetésre, hogy az említett téves hatósági tájékoztatás alkalmas a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmének előidézésére.

2017. április 4. Szakma

GPS- és a biometrikus rendszerek munka közben – VI.

A GPS-rendszer alkalmazása esetén – mint más munkáltatói ellenőrzéseknél is – szintén a munkáltatói jogos érdek lesz az adatkezelés jogalapja, ennek megfelelően a munkáltatónak el kell végeznie az érdekmérlegelés tesztjét a bevezetés előtt. Egy másik kérdés a biometrikus rendszerek használata: természetesen vannak esetek, amikor ez az adatkezelő jogszerű érdekét szolgálja. Ez utóbbi azonban csak akkor áll fenn, ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy az érdeke objektív módon magasabb rendű az érintett ama jogánál, hogy ne vegyék fel egy biometrikus rendszerbe.

2017. április 4. Szakma

Korlátozott megfigyelés – V.

A célhoz kötött adatkezelés elvéből fakadóan munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni elsődlegesen a személy- és vagyonvédelmi törvényben elismert célokból lehet, illetve a rögzített felvételek is e célokból használhatóak fel. Ha a munkáltatók más célból szeretnék alkalmazni a kamerás megfigyelést, akkor igazolniuk kell azt a jogos érdeket, amely szükségessé teszi a kamera alkalmazását.

2017. április 4. Szakma

Előélet és munkahelyi alkalmasság – IV.

A munkavállalókkal szemben kizárólag kétféle alkalmassági vizsgálat alkalmazható: egyrészt az, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, másrészt az, amely ugyan nincs ily módon előírva, de amelyre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükség van. A hatósági erkölcsi bizonyítvány célja pedig az, hogy a munkavállaló a munkáltató előtt erkölcsi alkalmasságát az adott munkakörrel kapcsolatosan igazolja. De ennek is megvannak a keretei.

2017. április 4. Szakma

Célhoz kötött munkavállalói adatok – I.

A munkáltató köteles a munkavállalóktól kért adatok körét előre oly módon meghatározni, hogy az adatok csakis a munkaviszony létesítéséhez, fenntartásához, megszűnéséhez kapcsolódjanak. A munkavállalókat tájékoztatni kell arról, hogy a tőlük kért adatok, velük szemben alkalmazott vizsgálatok milyen információként szolgálhatnak a munkáltató számára.