Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria adóbírsággal kapcsolatos ítéletét. A döntéshez Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Schanda Balázs, Sulyok Tamás és Szívós Mária csatoltak párhuzamos indokolást.
Az ELTE jogi karának hallgatói évek óta komoly sikereket érnek el a nemzetközi jogi versenyeken. A különböző megmérettetésekről, az azokra való felkészülés kulisszatitkairól kérdeztük a diákok felkészítő tanárait. Kajtár Gábort a Jessup (USA) és Telders (Hollandia) perbeszédversenyekről, Inzelt Évát a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ILC) Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyéről, Gosztonyi Gergelyt pedig az Oxford University által szervezett Monroe E. Price Media Law Moot Court médiajogi és szólásszabadsággal kapcsolatos versenyről kérdeztük.
Az Alkotmánybíróság a Kúria két, a munkáltatói jogutódlással és jutalék megfizetésével kapcsolatos ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasította. A várományokat illetően a tulajdonjog sérelmének megállapítására csak a jogszabályon alapuló várományok esetében kerülhet sor, ezért jelen esetben az indítványozó állítása szerinti tulajdoni váromány alkotmányos védelme nem áll fenn. Az AB-döntéshez Salamon László különvéleményt csatolt.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán működő mentorprogram a hallgatók egyetemi beilleszkedését, szakmai fejlődését segítő, oktatókból és diákokból álló szervezet. A program működéséről az oktatómentorok szervezetének társelnökeivel, dr. Hungler Sárával és dr. Báldy Péterrel, valamint az ÁJK Hallgatói Önkormányzatának elnökével, Czabán Samuval beszélgettünk.
Az elmúlt öt évben számos konfliktuskezelési módszert sajátítottak el. Tanulmányaik során olyan ismereteket is szereztek, melyek látszólag egyáltalán nem érintik egy jogász mindennapi működését. Az általuk kidolgozott módszertanról és sikerének titkáról kérdeztük a Dr. Sütő Ágota Ügyvédi Iroda képviseletében dr. Sütő Ágotát és Horváth Dénest.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria adóbírsággal kapcsolatos ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint bár a konkrét adóügyben támadott bírósági jogértelmezés kétségtelenül megkülönböztetést jelent, de nem minősül alaptörvény-ellenes diszkriminációnak, mivel a megkülönböztetett jogalanyokat nem azok sérülékenysége, kiszolgáltatottsága, kirekesztettsége, személyiségének lényegét meghatározó alaptulajdonsága, identitása miatt éri, illetve ilyen kirekesztő hatást nem eredményez. A döntéshez Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 214. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az AB megítélése szerint az Art. eljárási típusú jogszabály, a támadott rendelkezésben nem ismerhető fel tiltott visszaható hatály: a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A döntéshez Stumpf István csatolt különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, a Kúria ítélete elleni panaszt pedig visszautasította.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria végzését és alkotmányos követelményben rögzítette: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 234. § (1) bekezdésének és 237. §-ának alkalmazása során – amennyiben a határozat közlésének időpontja a bíróság érdekkörében felmerülő okból vitatott – a fellebbezés elkésettség miatt akkor utasítható el, ha kétséget kizáró módon megállapítható a határidő elmulasztása. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék vádkárral összefüggésben született ítéletét. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Salamon László fűztek különvéleményt.
