Az adatkezelési tanácsadás során gyakran találkozunk kiszervezett adatkezeléssel, -feldolgozással. Sok esetben az ügyfelek tisztában vannak azzal, hogy adattovábbítás történik – például hírlevélre feliratkozók, bérszámfejtési adatok – és ezért szükséges lesz biztosítani az adatvédelmi előírásokat, de az már nem mindig egyértelmű számukra, hogyha már nem maguk foglalkoznak az adatokkal, akkor őket terheli-e ez a felelősség.
Mivel a profilalkotásra már iparágak épültek, fontos, hogy a május 25-étől alkalmazandó európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) külön kitér arra, milyen módon használhatja fel bárki a természetes személyek adatait e körben. A profilalkotás témája rengeteg kérdést vet fel; az EU adatvédelmi munkacsoportja tavaly októberi iránymutatásának tanulmányozásával a társaságok átfogó képet kaphatnak a terület összetettségéről.
A GDPR rendelet alapján bizonyos esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni. Fontos megérteni, hogy a sebtében összerakott „papír” önmagában nem lesz elegendő egy ellenőrzés során, mert a hatóság minden esetben a tényleges folyamatot fogja minősíteni.
Az EU idén május 25-étől hatályos adatvédelmi rendelete két új fogalmat is bevezet: az adathordozhatósághoz és az elfeledtetéshez való jogot. De mit is jelent ez a két fogalom és hogyan teljesítheti praktikusan az adatkezelő a két intézménnyel kapcsolatos kötelezettségeit? A jelen cikkben ezekről esik szó, bemutatva néhány gyakorlati problémát és az azokra megfelelő megoldási javaslatot.
Általánosan elmondható, hogyha valakinek az adatait kezelik, akkor ez ellen tiltakozhat is. Az EU adatvédelmi rendelete, amit 2018. május 25-étől minden uniós tagállamban alkalmazni kell, részletesen foglalkozik az érintett tiltakozáshoz való jogával. Mit is jelent ez a jog és hogyan gyakorolható ténylegesen? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre térek ki.
A több jogágat is érintő sportjog és azon belül is a doppingszabályok különös helyet foglalnak el a nemzetközi jogrendszerben. Különálló szervezetek szövevényes hálózata és alapszabályai, valamint nemzetközi egyezmények és szerződések képezik alapját egy-egy versenyen résztvevő sportolóra vonatkozó kötelezettségek és jogok összességének. Vitathatatlan, hogy manapság egyre nagyobb szerep jut a jogászoknak a sport minden területén, a szerződésektől kezdve, a választott bíróságon való sportolói képviseletig.
Az új Pp. legjelentősebb és legtöbbet emlegetett újítása a kétosztatú perszerkezet bevezetése. A kétosztatúság azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részből fog állni: egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalási szakból. Az előbbiben kell előadni a jogi álláspontot, megtenni a releváns tényállításokat és megjelölni a tényelőadást alátámasztó bizonyítékokat, míg az utóbbiban történik a bizonyítás felvétele és a jogvita eldöntése.
Az alábbi tanulmány célja, hogy – az egészségügyi jogviszony alanyainak bemutatása után – megvizsgálja az emberi méltósághoz, a magánélethez, a diszkriminációmentes elbánáshoz és a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését az egészségügyben.
A cikk eredeti címe „A magyar adatvédelmi jog reformja érdeklődés hiányában elmarad?” lett volna, de az első betűk leírása után jött a hír, hogy a kormány munkacsoport felállításáról döntött azzal a céllal, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatos ágazati reformjavaslatokat becsatornázza. Ez a lépés mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ágazati adatkezelési szabályok reformja tekintetében eddig érdemleges előrelépés nem történt.
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 25-én kezdődő kötelező alkalmazása jó lehetőség arra, hogy az adatkezelők felmérjék a webshop-ok kapcsán jelentkező adatvédelmi jogi szempontokat, és ha szükséges, felülvizsgálják az eddigiekben követett gyakorlatukat. Ugyanakkor látni kell, hogy a terület több olyan nehézséget és potenciális buktatót tartogat, amelyek első ránézésre nem magától értetődők.
