A Booking.com piaci gyakorlatát is vizsgálja a GVH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elindította gyorsított ágazati vizsgálatát az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán; a nemzeti versenyhatóság vizsgálata kiterjed annak értékelésére, hogy sérülhetett-e a piaci verseny a többi között a Booking szerződési- és szerződésteljesítési gyakorlata miatt, amelyről az utóbbi időben folyamatosan érkeznek a piaci jelzések a hatósághoz.

A GVH csütörtöki közleménye szerint gyorsított ágazati vizsgálatot indítottak az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán, hogy feltárhassák és értékelhessék a szektorban zajló folyamatokat. A vizsgálat egyrészt kiterjed az online szálláshelyfoglalás magyarországi piacán uralkodó versenyviszonyok elemzésére, másrészt a piaci szereplők által a szállásadók felé alkalmazott szerződéses feltételek és gyakorlatok vizsgálatára, amelyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre.

A GVH ismertette: a hivatalhoz érkező piaci információk alapján a közelmúltban számos hazai szállásadó üzletmenetében komoly fennakadást okozott, hogy az egyik legnagyobb online szállásközvetítő platform, a Booking.com olyan szerződéses feltételeket alkalmazott, illetve üzleti gyakorlatot folytatott velük szemben, amelyet más szállásadó partnerekkel szemben nem.

Az elmúlt időszakban lényegében minden napra jutott egy szállásadói jelzés a Booking fizetési gyakorlatával kapcsolatban, kevesebb mint egy hónap alatt 28 panasz érkezett a versenyhivatalhoz a szállásdíjak visszatartása miatt. Így felmerülhet a gyanú, hogy sérült a szabad piaci verseny a szállásadók között, ami közvetlenül kihathatott a szállásfoglaló fogyasztókra is – emelte ki a GVH.

A gyorsított ágazati vizsgálat a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalnak és sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban – ismertette a GVH.

A vizsgálat során a versenyhatóság egyebek mellett a piaci szereplőktől összegyűjtött, kötelező válaszadáson alapuló információk elemzésével tárja fel a verseny torzulásának részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket azok kiküszöbölésére. Az információgyűjtés lezárását és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi majd a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit. Ennek elkészítésére 30 napja van, amely indokolt esetben összesen kétszer 30 nappal meghosszabbítható.

A GVH felidézte: utoljára 2016-ban zártak le a szektort érintő, átfogó ágazati vizsgálatot a szálláshely-foglalás hazai piacán. A hatóság a verseny szerkezete mellett az utóbbi években a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatokat is szemmel tartotta a piacon, amikor egyszerre lépett két népszerű szállásfoglaló platform agresszív, pszichés nyomásgyakorlást alkalmazó módszerei miatt. Míg kettőjük közül a Szallas.hu együttműködött a hatósággal és összetett, önkéntes kötelezettségvállalással korrigálta a jogsértését, a Booking holland üzemeltetőjére a GVH 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki 2020-ban, ami minden idők legmagasabb hazai fogyasztóvédelmi típusú versenyhatósági bírságának számít – közölte a GVH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról (1. részlet)

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelent kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák. A kötet szerzője Dr. Firniksz Judit.