A felhasználási szerződésről


A fényképfelvételek felhasználását sokszor megnehezíti, hogy azok igen szigorú szerzői jogi védelem alatt állnak.


Hétköznapi életünk során rengeteg fotóval találkozhatunk akár, ha elolvasunk egy cikket az interneten, vagy épp a kedvenc autós magazinunk új számát tartjuk a kezünkben, mind-mind fényképekkel illusztrált. Ezáltal színesebbé és eladhatóbbá válik az adott nyomtatott vagy elektronikus termék, mivel az emberek többsége vizuális, ezért szeretjük, ha a száraz szöveg helyett, fotókkal gazdagított írást tartunk a kezünkben.

Ám ahhoz, hogy egy fotót felhasználjunk egy könyvben, vagy épp a cégünk egyik marketinghirdetésében, nagy fokú figyelemmel kell lennünk a szerzői jogok védelmére, ami sokszor megnehezíti a fényképfelvételek felhasználását, hiszen igen szigorú szerzői jogi védelem alatt állnak ezen alkotások is.

Kezdjük ott, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján többek között a fotóművészeti alkotás is szerzői jogi védelem alatt áll. A szerzői jog pedig azt illeti meg, aki a művet megalkotta, témánknál maradva például a fotóst. A szerzőt személyhez fűződő és vagyoni jogok is megilletik. A hatályos magyar joganyag négy, személyhez fűződő jogot biztosít a szerző számára: úgymint, a nyilvánosságra hozatal, vagy ennek visszavonásának jogát, a névfeltüntetés jogát, valamint a fellépés jogát. Ezek a jogok nem átruházhatók és a szerző ezekről nem mondhat le. Ezzel ellentétben a szerző vagyoni jogai átruházhatóak, hiszen ezek garantálják a szerző számára, hogy műve anyagi sikeréből részesedjen. A törvény nem ad kimerítő felsorolást arra vonatkozóan, mely esetek sorolandók a vagyoni jogok körébe, ám az Szjt. 16.§-ának (1) bekezdése leszögezi, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő, bármilyen felhasználásárára és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

A felhasználási engedély pedig felhasználási szerződés keretében adható meg, amennyiben a törvény erről másként nem rendelkezik. A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad a felhasználásra, aminek ellentételezéseként a felhasználó köteles díjat fizetni.

Ez mind egyszerűnek és logikusnak tűnhet eddig, ám a probléma akkor kezdődik, amikor a felhasználó nem pontosan olyan körben használja fel a művet, s nem pont olyan módon, amiről korábban megállapodtak, hiszen a szerződéstől eltérő felhasználásra már újból engedélyt kell kérni a szerzőtől.

A felhasználás körébe igen sok minden beletartozik, például a terjesztés, többszörözés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, átdolgozás, kiállítás. Fontos, hogy a szerződésben a felhasználó által kapott jogot ő harmadik személyre nem ruházhatja át, csak a szerző engedélye után.

A felhasználásra vonatkozó feltételek rögzítése során konkrétan rögzítendő a felhasználás módja, illetve azok az esetek, amelyek során további engedélyt szükséges kérni a szerzőtől. Például a felhasználó engedélyt kaphat arra, hogy olyan mértékben módosítsa a fotóművészeti alkotást, hogy az alkalmas legyen a nyomdai feldolgozásra (méret módosítása, szín optimalizálása) ám a képi megjelenést befolyásoló egyéb tényezőt (törlést, hozzáadást, képi effektust, torzítást) már nem alkalmazhat. Bármely, a szerződésben nem szereplő felhasználási módhoz a szerző engedélyére van szükség, ami ezáltal lassíthatja a mű felhasználásának menetét, hiszen lehet, hogy csak a felhasználás során derül ki, hogy még egyéb átalakításra is szükség van, viszont még meg kell várni a szerző jóváhagyását, ám hogy eleget tegyünk a hatályos szabályozásnak ez a lépés nem elhanyagolható.

Az Szjt. 43. § (5) bekezdése alapján abban az esetben, ha a szerződés nem tér ki azokra a felhasználási módokra, amelyekre a szerződés vonatkozik, illetve nem került meghatározásra a felhasználás megengedett mértéke, akkor az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

Említésre méltó az a tény is, hogy pontosan hol használható fel a mű. A hatályos joganyagunk szerint jogszabály, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási szerződés Magyarország területére terjed ki, időtartama pedig a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik. E tényt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság a Pfv.21.771/2008/7. számú határozatában, amelyben megállapította, hogy jogosulatlan felhasználást követett el az alperes azzal, hogy a felhasználási szerződésben foglalt területet meghaladóan használta fel a művet, amikor azt Torontóban tette, ám a szerződésben erre vonatkozóan a szerző engedélyt nem adott.

Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy pontosan milyen célhoz akarjuk felhasználni a képet, mert lehet, hogy a szerző például azt a politikai, társadalmi célt nem támogatja, amihez művét használják, ám előzetesen arról nem konzultáltak a szerzővel, hogy pontosan milyen projektet akarnak alkotásával illusztrálni.

Természetesen ilyen esetek a gyakorlatban már nem sűrűn fordulnak elő, hiszen a szerződő felek igyekeznek minden eshetőleges momentumra kitérni, s minél pontosabban körülírni, hogy milyen felhasználási módokhoz kérnek hozzájárulást a szerzőtől elkerülve ezzel egy esetleges bírósági eljárást. Továbbá az Szjt. 50/A. § (1) bekezdése azt is előírja, hogy a felhasználó évente köteles tájékoztatni a szerzőt művének felhasználásáról, annak mértékéről és módjáról, illetve a szerző részére fizetendő díjazásról.

Mindent összevetve, aki egy fotóművészeti alkotást szeretne felhasználni, igen körültekintőnek kell lennie. Nem könnyű egy olyan helyzetet teremteni, amiben a fotós és a felhasználó érdekei is kellőképpen érvényre jutnak, ám nem lehetetlen, csupán a jogszabályban előírt jogokra és kötelezettségekre kell figyelemmel lenni és betartani azokat.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2022. június 29.

Javult az átláthatóság a jogkezelőknél

A szerzői jogok védelme nemzetstratégiai érdek, amely elősegíti a gazdasági növekedést és hozzájárul Magyarország versenyképességéhez. Ezért kiemelt közérdek a szerzői jogok védelmét biztosító intézményrendszer, valamint az erre fordított közpénzek ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék az ellenőrök ellenőreként értékelte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös- és független jogkezelőkkel kapcsolatos feladatellátását és felügyeleti tevékenységét, továbbá első alkalommal értékelte […]