A hajlékony kijelzők éve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az életünket megkönnyítő számtalan applikáció mellett a mobiltelefon-gyártók egy, a szó szoros értelmében kényelmi szolgáltatás tökéletesítésén dolgoznak. A világ egyik fele most éppen a hajlékony készülékekért őrül meg – miközben a másik fele azon aggódik, hogy ne görbüljön meg az extravékony iPhone-ja.


Napjaink okostelefon-használóinak egy részét kétféle vágy hajtja: hogy készülékük semmi szín alatt ne görbüljön meg, illetve hogy ha lehet, telefonjuk legyen hajlékony. Napjainkban ugyanis, amikor a gyártók ontják az újabb és újabb fejlesztéseket, hirtelen központi problémává vált két tényező. Az egyik szerint a hétköznapi használat során gondot okoz, hogy ha egyes, ultravékony készülékeket nagy nyomás ér, maradandó deformálódást szenvednek. A másik, ezzel ellentétes és a telefonok méretének növekedésével mindinkább előálló probléma: ha valaki a zsebében tartja a szerkezetet, leüléskor kényelmetlenséget okoz annak merev kialakítása.
Rugalmas anyag
Arról, hogy azért e gondot ne vegyük a szükségesnél komolyabban, a veterán izraeli illuzionista, Uri Geller gondoskodott nemrég, amikor az Apple-hez fordult azzal: megfelelő ellenszolgáltatás fejében elárulja, hogy miért olyan indokolatlanul hajlékony az iPhone6 Plus. „Két oka lehet: az egyik, hogy a telefon túlságosan vékony, ezért hajlik meg, bár ezt nehéz elhinni, hiszen az Apple rengeteg tesztet és kísérletet végez” – mondta a fémek hajlításáról elhíresült Geller. Szerinte ezért más állhat a háttérben: a telefonok „a fogyasztók millióinak lelkesedésből fakadó energiája által megsokszorozott mentális erő” miatt hajlanak meg, aminek egyetlen ellenszere lehet: a használóknak nem kellene annyira lelkesedniük a készülékükért. (Az Apple persze azonnal reagált az ügyre, és nyilatkozatban közölte: eddig világszerte nem több mint kilenc esetben tapasztalták a problémát, sőt egy tévéstábot is beengedtek tesztlaboratóriumukba, hogy bemutassák, a gyártás során miként teszik próbára a készüléket.)
A meghajlás egyébként nem csupán az iPhone6 Plus sajátja: egy sor másik készülék is így viselkedik nagyobb terhelés hatására, egy részük ugyanakkor csak rugalmas, így később visszanyeri eredeti alakját. A gyártók pedig néhány éve már piacra dobták az eleve görbített telefonokat – például a hosszirányban hajlított, mindössze 7,9 milliméter vastag LG G Flexet, illetve a Samsung Galaxy Roundot, amely széltében van meggörbítve –, mondván, egy sor praktikus oka van annak, hogy a telefon ne egyenes legyen. Ezáltal például a mikrofon közelebb kerül a szánkhoz, ha letesszük az asztalra, akkor csak két ponton fekszik fel, így kisebb a képernyő sérülésének veszélye, illetve a hangszóró egyetlen esetben sincs lefedve, nem is beszélve arról, hogy – az IMAX-mozik íves vásznához hasonlóan – nagyobb látványélményt kínál. Az egyedüli hátrány, hogy egyelőre nem mindegyik meghajlított képernyő tud megfelelő képfelbontást, illetve minőséget nyújtani.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

Napjaink csodaanyaga
A legújabb hírek szerint ugyanakkor sok vásárló már nem éri be a hajlított készülékkel, hanem kifejezetten hajlékony szerkezetre vágyik (avagy ezt az igényt a gyártók próbálják meg táplálni). A képernyő terén már nagy eredményeket értek el a fejlesztők – lásd az okosórákat, melyek kijelzője részben vagy egészben körbeöleli viselőjének csuklóját, így elemi szükség van a rugalmasságra. A nagyobb készülékek, így a telefonok esetében a teljes sikerhez sokáig abba az akadályba ütköztek a fejlesztők, hogy a készülék egyéb alkatrészeit, főként az akkumulátort csak merev anyagból lehetett elkészíteni. A napjaink csodaanyagának számító grafén felhasználásának köszönhetően azonban a legtöbb, korábban merev összetevő elkészíthető rugalmas változatban is (a telefon felülete pedig vagy műanyagból készül, vagy az éppen fejlesztés alatt álló hajlékony üvegből).
Sőt a Samsung és a Nokia még magasabbra tette a lécet, amikor nemrégiben egy immár hajtogatható kijelzőt mutatott be; utóbbi cég, mely mára alulmaradt az okostelefon-gyártókkal történő versenyben, valószínűleg így próbál előre menekülni. Az egyelőre még kísérleti szakaszban lévő eszköz fejlesztői azt mondják, hogy a képernyőt mintegy 100 ezer alkalommal össze lehet hajtogatni, ami az érdekességen kívül arra is jó lehet, hogy ha kell, az egyik és a másik oldalán más-más tartalom jelenjen meg.
Az új technológia hátterében álló grafén – a számítástechnikában a korábban egyeduralkodó szilícium utóda – a grafit egyatomnyi „vastagságúra” lecsupaszított változata. Ez, a gyakorlatban nem is látható anyag különleges tulajdonságokkal bír: az acélnál körülbelül kétszázszor erősebb. Szemléltetésül: képzeljünk magunk elé egy kávésbögrét, és gondolatban fedjük be hártyavékony fóliával. Ezután – szintén virtális módon – vegyünk kézbe egy ceruzát, és szúrjuk bele. Nem lesz nehéz dolgunk. Most a bögrét fedjük be grafénnal, és a ceruza végére képzeletben állítsunk egy autót: a borítás nem fog átszakadni. Keménysége ellenére viszont a grafén olyan rugalmas, mint a gumi, így tökéletesen lehet hajlítani.
Görbe felületeken
Bár ma még inkább csak hóbortnak számít, a hajlékony kijelzők számára nagy jövőt jósol az IHS iSuppli piackutató vállalat. Miközben tavaly világszerte hárommillió darab ilyen készülék talált gazdára, az évtized végére ez a szám szerintük a 800 millió közelébe fog emelkedni, s az eladások összértéke a becslések szerint eléri majd a 40 milliárd dollárt. Az új technológia valószínűleg nem csupán a hétköznapi használatra szánt eszközöknél fog elterjedni, hanem hatalmas egyenetlen felületeken, például az épületek görbe falára helyezett, akár reklámcélú kivetítőkben is hasznosítani lehet őket.
Addig is akár a lakásunkban is alkalmazhatjuk korunk IT-slágerét, hiszen az LG idén januárban a Las Vegas-i Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai (a híres CES) kiállításon mutatta be a világ első flexibilis tévéjét. Az eddig csak a sci-fik világában elképzelhető készüléken a megfelelő vizuális élmény elérése érdekében a néző állíthatja be a képernyő ívét. Az LG hajlékony tévéjét az különbözteti meg a többi televíziótól, hogy kijelzőjének görbülete a távirányítóval – és a képernyőben található motor segítségével – a néző mindenkori igényeihez igazítható. A tervezők a vizuális élményt meghatározó főbb tényezők, többek között a képernyőméret és a nézőtávolság alapján határozták meg a megfelelő görbületi tartományt. A szabályozható íveltségnek köszönhetően a néző mindig az igényeinek és ízlésének megfelelő legjobb látványt élvezheti.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.

2024. június 13.

Megfelel a Microsoft 365 a GDPR előírásainak?

Az európai adatvédelmi biztos szerint felmerülhetnek aggályok a GDPR és az uniós adatvédelmi előírások kapcsán a Microsoft 365 szoftver használatával összefüggésben.