A hiányért továbbra is a dolgozó felel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tisztázzuk a leltárhiányért való felelősség tartalmát, az írásos leltárfelelősségi megállapodás jelentőségét, valamint azt is, mit ír elő a Munka törvénykönyve leltárhiány esetén.

Az általános felelősség

A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszonyban különböző jogok illetik meg mindkét felet, de ugyanakkor kötelezettségek is terhelik őket. Ide tartozik a munkavállaló kártérítési felelőssége, ami szerint abban az esetben, ha neki felróható magatartást tanúsított, vagyis nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható lett volna, akkor kártérítési felelősség terheli. Nem mindegy azonban, hogy a károkozás szándékos, vagy gondatlan magatartással valósult- e meg, mivel ez hatással van a munkavállaló által megfizetendő kártérítés nagyságára. Így a felelősség általános szabályai szerint a kártérítés mértéke alap esetben nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét, de a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Azonban az Mt. az általános felelősségi alakzathoz képest speciális szabályokat állapít meg a leltárhiányért való felelősség tekintetében.

Leltárhiányért való felelősség tartalma

A leltárhiányért való felelősség alapvetően objektív felelősség, azaz a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Ezen kívül az általános szabályokhoz képest speciális az is, hogy amíg az általános felelősség bármely munkavállalót terhelheti, addig a leltárfelelősség csak meghatározott munkakörökben állhat fenn, ahol nagyobb mennyiségű árut vesznek át.

A felelősségnek azonban vannak törvényi feltételei, amelyek ha nem valósulnak meg, akkor a leltárfelelősség is kizárható.

A leltárhiányért való felelősség feltételei:

a) a leltáridőszakra vonatkozó leltár-felelősségi megállapodás megkötése,

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,

c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá

d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

Ebből következően azok a munkavállalók, akikre nézve a fenti feltételek fennállnak, kötelezettek a leltárhiány megtérítésére, akkor is, ha annak okozásában se szándékosságuk, se gondatlanságuk nem mutatható ki. Természetesen külön megállapodásban vagy kollektív szerződésben, ennél kedvezőbb feltételek is kiköthetők. Ilyen lehet például, ha a készletet olyan dolgozó is kezelheti, akit nem terhel anyagi felelősség és a munkáltató eltekint a felelősség érvényesítésétől.

A munkáltató ilyen szintű engedékenysége hiányában fontos tudni azt, hogy amennyiben a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, akkor csak abban az esetben terheli felelősség az egyébként leltárhiányért felelős munkavállalót, ha írásban hozzájárul a leltárhiányért nem felelő dolgozó adott munkakörben történő foglalkoztatásához.

A törvény megszabja a leltárhiány fogalmát is, ami abból a szempontból lényeges, hogy kizárja a leltárkészlet természetes fogyását, a kezeléssel járó veszteséget, azaz a forgalmazási veszteséget, amiket nem lehet leltárhiányként kezelni. Eszerint kizárólag az ezeket meghaladó hiány lehet mérvadó a felelősségi esetekben.

XIII. Magyar Munkajogi Konferencia
Előjelentkezési akció! Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.   További információ és jelentkezés >>

A megállapodás

A törvény előírja, hogy a leltárfelelősségi megállapodást minden esetben írásba kell foglalni és abban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik, amely utóbbi azért lényeges, mert így a dolgozót nem lehet olyan hiányért is felelősségre vonni, amely nem az ő kezelésébe tartozik. Például aki egy áruház ruha osztályán dolgozik eladóként, nem felel a zöldség osztály hiányáért.

Lehetőség van csoportos leltárfelelősségi megállapodásra is, amikor egyszerre több munkavállalóval történik megegyezés. Erre akkor lehet szükség, amikor ezek a dolgozók az adott leltári készletet közösen kezelik, azonban e megállapodásban rögzíteni kell azon munkaköröket is, amelyek megváltozásakor leltározást kell tartani.

Amennyiben a dolgozó munkaköre megváltozik és ezáltal már nem kezeli többé a leltári készletet, a leltárhiányért való felelőssége is automatikusan megszűnik, azonban az ilyen megállapodást a munkavállaló a leltári időszak végén indokolás nélkül fel is mondhatja. Ilyen esetben azonban a csoportos leltárfelelősségi megállapodásnál a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

A munkáltató előzetes írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

A munkáltatónak külön szabályzattal kell rendelkeznie, amennyiben leltárfelelősségi megállapodás megkötését kezdeményezi a munkavállalókkal. A szabályzat arra szolgál, hogy írásban tájékoztassa az érintett dolgozókat a következőkről:

a) azoknak az anyagoknak, áruknak a köréről, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,

b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékéről,

c) a leltári készlet átadásának és átvételének módjáról és szabályairól,

d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjéről,

e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségekről

A fenti tájékoztatásnak a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, vagy a leltáridőszak megkezdését megelőzően kell megtörténnie.

A munkaügyi compliance audit
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. Megrendelés >>

Mi történik ha hiány van?

Alapvető szabály, hogy a leltározásnál mindenképp biztosítani kell a munkavállaló jelenlétét. Akadályoztatása esetén képviselője is jelen lehet, de ennek hiányában a munkáltatónak kötelessége kijelölni az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt. Fontos, hogy a leltárellenőrzés végeztével a dolgozót minden esetben értesíteni kell az eredményről, aki arra észrevételt is tehet és ezt a munkáltató köteles meghallgatni.

Amennyiben a végeredmény hiányt mutat, akkor a munkavállalónak felelnie kell. Különbség van azonban a felelősség mértékében attól függően, hogy hányan kezelték a készletet.

Eszerint amennyiben a leltári készletet állandóan egyedül kezelte a munkavállaló, akkor a leltárhiány teljes összegéért felel, ezzel szemben csak legfeljebb hathavi távolléti díját kell megfizetnie akkor, ha a készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezelte. Az utóbbi maximális összeg vonatkozik a csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetére is, a kártérítés mértéke itt sem haladhatja meg a dolgozók távolléti díjainak féléves összegét. Azonban fontos tudni azt is, hogy ilyen esetben egyetemleges felelősség nem köthető ki, minden dolgozó kizárólag a távolléti díja arányában felel, amennyiben a megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

Lényeges szabály, hogy a felelősség és a kártérítés megállapításánál az eset összes körülményét figyelembe kell venni. Tehát a munkáltató a dolgozót nem teheti teljes mértékben felelőssé a leltárhiányért, ha például ő is megszegte a biztonságos őrzésre vonatkozó kötelezettségét, de figyelembe kell vennie a dolgozó esetleges távollétének idejét is.

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap, ami a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

---