A hitelező törlése a felszámolás alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a felszámolási eljárás során, az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését megelőzően a hitelezőt a cégjegyzékből törlik, az eljárást meg kell szüntetni.


A 2013. szeptember 17-én benyújtott kérelemmel indult eljárásban az elsőfokú bíróságnak az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzése ellen az adós jelentett be fellebbezést, melyben (teljesítési szándékára hivatkozva) az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Az adós a fellebbezés bejelentése után az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a hitelezőt 2014. április 26-ai hatállyal a cégjegyzékből törölték. A Miskolci Törvényszéknek – a Debreceni Ítélőtábla megkeresésére megküldött – 2014. április 26-án jogerőre emelkedett végzése szerint a felszámolást lefolytató bíróság a hitelezőt jogutód nélkül megszüntette, és elrendelte a cégjegyzékből való törlését. Megállapította, hogy az adós felosztható vagyona – többek között – a jelen ügy adósával szembeni 282 312 forint mértékű követelés. Az adóst megillető követeléseket a bíróság névértéken az M. K. Zrt., mint hitelező részére adta át „e” kategóriás hitelezői igényének részbeni kiegyenlítésére. A jogerős határozat alapján a hitelezőt a cégjegyzékből törölték.

Az adós a 2014. szeptember 17-én érkezett előkészítő iratában bejelentette és igazolta, hogy a hitelezői kérelem alapját képező tartozás tőkeösszegét az MKK Zrt.-nek átutalási megbízással teljesítette. Az adós eljárás megszüntetése iránti kérelmének elbírálásánál a fentiekkel kiegészített tényállás az irányadó azzal, hogy az adós teljesítésének tényét meg kellett állapítani, de a kérelem elbírálásánál annak nem volt jelentősége.

A jelen ügyben alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 65. paragrafusa szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. paragrafusának (3) bekezdése és ba) pontja szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban nincs helye félbeszakadásnak.

A Pp. 157. paragrafusának g) és h) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti: a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.

Az eljárást kezdeményező hitelezőt a cégjegyzékből jogutód nélkül törölték, a felszámolási eljárás megindításának alapjául szolgáló jogviszony tekintetében azonban jogutódja az M. K. Zrt., de – az adósi állásponttal egyezően – a felszámolási eljárásban félbeszakadás megállapításának nincs helye, és bár az alapul szolgáló követelés tekintetében a hitelező jogutódja megállapítható, jelen eljárásban (a félbeszakadás kizártsága folytán) jogutódlás megállapításának sincs helye.

A fentiekre figyelemmel a Debreceni Ítélőtábla – a Pp. 157. paragrafusa h) pontjának a felszámolási eljárás mint polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréssel történő alkalmazásával – az eljárást megszüntette, és az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. paragrafusa, illetve 251. paragrafusának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.

Az ismertetett döntés (Debreceni Ítélőtábla Fpkf. III. 30 473/2014/6.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/12. számában 201. szám alatt jelent meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról (1. részlet)

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelent kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák. A kötet szerzője Dr. Firniksz Judit.