A jogász kiválasztásának sajátosságai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalati HR-es szakemberek és személyzeti tanácsadók sokszor előre kidolgozott, általános kérdésekkel készülve várják a jelölteket. Azonban – hasonlóan a többi szakmához – a jogászok keresése és kiválasztása is megkövetel kifejezetten e munkakörökre irányuló kérdéseket és így felkészülést. Arról, hogy milyen sajátosságok jellemzik a jogászok kiválasztási folyamatát tanácsadói szempontból, dr. Gedeon Valériát, a Randstad Hungary munkaerő-közvetítő vállalat, jogi toborzásért felelős csoportjának team leaderét kérdeztük.
Karrierív
Mint ismert, a jogászok esetében speciális karrierívvel találkozunk: más elvárások és lehetőségek várnak egy frissen végzett, egy szakvizsga előtt álló, és egy szakvizsgázott jogászt. Tovább árnyalja a képet a megszerzett tapasztalat jellege, vagyis, hogy a jelentkező azt állami vagy magánszektorban szerezte, ha versenyszférában, akkor ügyvédi irodában vagy vállaltnál, és milyen iparágban. Az sem mindegy, hogy egy területre szakosodva vagy átfogóbb munkakörben dolgozott, bizonyos részfeladatokban szerzett jártasságot, vagy a folyamat egészét megismerve látta el feladatait, és mindezt csapatban vagy önállóan tette,.
A végzettséggel és tapasztalattal összefüggő karrierlehetőségek ismerete valamennyi szakmánál elengedhetetlen – hangsúlyozza Valéria. Ugyanakkor, míg bizonyos más szakmában ez pusztán egy pozíció szenioritását mutatja, addig a jogászoknál jogszabályokban rögzített előírások is megköthetik a tanácsadó kezét. Például bizonyos munkakörökben csak meghatározott, speciális tapasztalattal vehető fel az új kolléga, vagy szakirányú végzettségre van szüksége.
A team leader szerint mindez természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag jogász végzettségű szakemberek végezhetnek jogi területre történő kiválasztást. A kiválasztáshoz szükséges ismeretek elsajátíthatóak, ez azonban folyamatos tanulást és felkészülést – specializációt – igényel.
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.
Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!
Részletes program és jelentkezés >>
|
A kiválasztás folyamata
A Randstad Hungary tanácsadói számára a keresések többségénél számos eszköz áll rendelkezésre a legmegfelelőbb jelölt felkutatására. Ezek lehetnek az ismert állásportálok adatbázisai, vagy a közösségi média platformjai. Emellett a cég saját, közel 300 000 fős adatbázisát is segítségül hívja. Jogászok esetében azonban legeredményesebben a kapcsolati háló felhasználásával érhetünk el sikereket – véli Valéria. Éppen ezért egy jogvégzett HR-tanácsadó előnyben van: bejárása van zárt csoportokba, levelezőlistákra, személyesen ismer olyanokat, akik ajánlhatnak újabb és újabb jelentkezőket. A network ugyanakkor rendszeres interjúzással vagy rendezvényeken való részvétellel fejleszthető, építhető.
A potenciális jelölttel aztán a tanácsadó személyes interjút készít, melyben felméri szakmai és személyes kompetenciáit, nyelvtudását, motivációit, stb. E körben a team leader egy hasznos tippre is felhívja a figyelmet: ez a STAR technika, mely eredményes eszköz lehet, ha egy sikeres projektet vagy egy problematikus helyzetet részleteznénk. Így például egy M&A területen szakosodott ügyvéd elmondhatja az egyik nagyobb tranzakciós ügyet, melyben részt vett: kezdve a kiinduló helyzettel (situation), az ebből eredő feladatokkal (task), folytatva azoknak a műveleteknek (action) a részletezésével, melyek a konkrét lépések voltak a végül elért eredmény (result) felé.
Ezzel a technikával a jelölt egy gyakorlati példán keresztül, erősségeit kihangsúlyozva mutathatja meg kompetenciáit. A kiválasztásnál ugyanis a személyiség kiemelt szerepet kap. A jogászszakmában is megkülönböztethetünk klasszikus személyes kompetenciákat, melyek az ügyfelek elvárásai között is szerepelnek. A jogász legyen precíz, pontos, megbízható, önálló. Emellett nem hátrány a nagy munkabírás, a helyzetek gyors felismerése, és a motiváltság – hangsúlyozza Valéria. Ezek sokszor fontosabbak lehetnek bizonyos szakmai követelményeknél.
A jogászok nyelvtudása viszont egy neuralgikus pont – folytatja. A multinacionális vállalatok és a határon átnyúló lehetőségek miatt nagyon fontos lenne az, hogy a jogászok rendelkezzenek felsőfokú nyelvtudással. Tapasztalata szerint az angolt aránylag sokan beszélik (bár ennek színvonala igen különböző), de magas szintű német- vagy franciatudással kevesebben, speciálisabb nyelvismerettel pedig már elenyésző számú jelölt rendelkezik. A nemzetközi ügyvédi irodák, multinacionális vállalatok és szolgáltató központok meghatározó jelenléte mellett egy jogász sem engedheti meg magának a nyelvtudás hiányát. Valéria álláspontja szerint ugyanis hosszú távon már nem feltétlenül csak a diplomát kiadó országban vállalhat munkát egy jogász, s ekkor a nyelvtudás döntő jelentőségű. Mint azt a tapasztalat mutatja, a nyelvtudás hiánya azonban részben a felsőfokú tanulmányokkal függ össze: sok joghallgatónak a tananyag elsajátítása mellett már nem jut ideje, energiája a nyelvtanulásra. Ez pedig sorsdöntő lehet, hiszen két nyelv magas szintű ismeretével egy jelentkező kiemelkedhet a pályázók közül.
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.
Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.
Feliratkozás >>
|
Elhelyezkedési esélyek
Nem állít nagy újdonságot Valéria, amikor vegyes képet rajzol a jogászok elhelyezkedési esélyeiről. Egy pályakezdő nagy valószínűséggel el tud helyezkedni ügyvédjelöltként vagy a közigazgatásban. (E területeken a legnagyobb a piac felvevőképessége, vállalatokhoz ellenben jóval nehezebb bejutni.) Legszerencsésebb helyzetben az a pályakezdő jogász van, aki summa cum laude vagy cum laude diplomával öt év alatt végzett, emellett felsőfokon beszél angolul és lehetőleg még egy (elsősorban német vagy francia) nyelven, valamint releváns, valódi szakmai gyakorlattal rendelkezik olyan szektorban, ahol a diploma megszerzését követően el szeretne helyezkedni, s mindemellett rendelkezik a korábban ismertetett készségekkel, személyiségjegyekkel. Még inkább kiemelkedhet az átlagos jelöltek közül egy LL.M. vagy egy szakjogász-képzés elvégzésével, az Erasmus ugyanakkor már kevésbé differenciál.
A tapasztaltabb jogászok karrierlehetőségei még változatosabbak. Az, hogy a szakvizsga megszerzéséig eltelt időt a jogász hol tölti, nagymértékben meghatározza későbbi lehetőségeit. Például egy nemzetközi ügyvédi irodában „nevelkedett”, szakvizsgázott jogász könnyebben talál magának helyet vállalati pozícióban, míg egy kisebb irodában talán könnyebben társulhat be.
Valéria álláspontja szerint mindezt figyelembe véve már joghallgatóként érdemes tudatosan építeni a karrier következő lépcsőjét releváns tapasztalat megszerzésével, természetesen a naprakész jogi és nyelvi ismeretek mellett.