Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, 1997-ben egy tervezési szerződés jött létre a megrendelő megyei önkormányzat kórháza, valamint a felperes és egy gazdasági társaság (az alperes tervezője), mint vállalkozók között. A felperes feladata volt a módosított „A” jelű épület építési, engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, továbbá a „B” jelű épület megvalósítása.
2008-ban Kórház és az alperes közt tervező között tervezői szerződés jött létre, amelyben az alperes vállalta a Kórház sürgősségi ellátás átalakítása és bővítése elvi engedélyes tervdokumentációjának elkészítését. A Kórház főigazgatója a felperestől, mint szerzőtől bruttó 750 000 forint felhasználási díj ellenében hozzájárulást kért az „A” épületre vonatkozó tervei felhasználásához. A felperes számlát bocsátott ki bruttó 1 800 000 forint szerzői jogdíjról, amelyet a Kórház főigazgatója annak időelőttisége miatt visszaküldött, majd pár hónappal később a felperes levelében ismételten megküldte a Kórház részére a jogdíjat tartalmazó számlát.
Az alperes szerződésszerűen teljesített a Kórház irányába, aki a tervek felhasználási jogát megszerezte. A felek a szerződésben rögzítették, hogy miután a szerződés tárgya már meglévő épület bővítése, illetve átalakítása, a tervező szükség szerint köteles a meglévő épület tervezőjével felvenni a kapcsolatot és valamennyi hozzájárulást, engedélyt, illetve dokumentumot beszerezni, amelyek a szerződés tárgyát képező feladatok ellátásához szükségesek. A szerződésben az alperes szavatosságot vállalt azért, hogy a tervezés során nem használ fel jogosulatlanul szerzői jogi vagy iparjogvédelem alatt álló megoldást.
Egy későbbi szerződésben egy 2. szintű sürgősségi központ kialakítására kötöttek szerződést az alperessel és a II. rendű alperessel (együtt: alperesek), amely magában foglalta a felperes által tervezett épület átalakítását, ennek keretében az áttervezés érintette az eredetileg a felperes által tervezett „A” jelű épület teljes első emeletét és a második emelet 50%-át, valamint megváltozott a teljes külső homlokzat. A felperes által a szerzői jogdíjról kiállított számlát az alperesek nem egyenlítetták ki, az engedély nélküli felhasználás miatt küldött fizetési felszólítás pedig eredménytelen maradt.
A kereseti kérelem tartalma
A felperes annak megállapítást kérte, hogy az alperesek megsértették a szerzői jogait azzal, hogy a terveit jogellenesen felhasználták.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes szerzői vagyoni jogait. A bíróság megállapította, hogy az 1997-es szerződés tárgyában a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a gazdasági társaság felperes a szerző vagyoni jogok jogosultja. A felperes által tervezett épület utánépítésével az alperesek által készített tervek útján a felperes szerzői jogi védelem alá eső tervdokumentációjának felhasználása megvalósult. A bíróság megállapította, hogy az alperesek által tervezett változás folytán az eredeti terv szerinti építmény külső megjelenése módosult, ezért az átdolgozás megtörtént.
A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú döntést és a felperes keresetét az alperesekkel szemben a szerzői vagyoni jogai megsértésének megállapítása iránti részében elutasította.
A bíróság kiemelte, hogy a szerzői jogra is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Hangsúlyozta, hogy a megváltoztatás tilalma a mű eltorzítására, megcsonkítására vonatkozik, minden egyéb szükségessé vált változtatás, amely nem érinti a mű lényegi vonásait és művészi összképét, megengedett. A bíróság szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a tulajdonában álló épületet átépítse, ennek során külső megjelenését, építészeti kialakítását, rendeltetését módosítsa vagy azt akár elbontsa. A tulajdonosi jogokból következik, hogy a tervező szerzői jogára hivatkozással nem akadályozhatja meg a tulajdonos számára szükségessé vált munkálatok elvégzését, nem támaszthat kifogást azon az alapon, hogy a munkálatok a terveitől eltérnek és ezzel esetleg az épület külső megjelenése is megváltozik. A tulajdonos használati jogának rendeltetésszerű gyakorlásával megvalósuló felhasználás nem eredményezheti a tervező szerzői jogainak sérelmét.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették a szerzői vagyoni jogait.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint a másodfokú bíróság annak megállapítását követően, hogy a perbeli szerzői jogi védelem alatt álló mű, az építészeti alkotás, illetve hogy annak terve munkaviszonyban létrehozott műnek minősül, és így a szerzői jogi törvény [30. § (1) bekezdés] alapján a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a felperes gazdasági társaság, mint munkáltató szerezte meg, tévesen vizsgálta az épület átépítése eredményeként a mű megváltoztatásának jogszerűségét.
A mű egységének védelme ugyanis a szerző személyhez fűződő jogainak egyik tartalmi eleme. A szerzői jogi törvény [13. §] a műnek a szerző becsületére, hírnevére sérelmes megváltoztatását minősíti a szerző személyhez fűződő jogát sértő magatartásnak.
A törvény értelmében [9. § (2) bekezdés] a szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ebből következően, hangsúlyozta a Kúria, a mű személyhez fűződő jogot sértő megváltoztatása esetén kizárólag a szerző jogosult fellépni. A felperest, mint munkáltatót a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját, a szerző személyhez fűződő jogai nem illetik meg. Ezért a műnek a szerzői személyhez fűződő jogot sértő megváltoztatása miatt a felperes perbeli legitimáció hiányában igényt nem érvényesíthet.
A felperest, mint a szerzői vagyoni jogok jogosultját kizárólagos jog illeti meg a mű felhasználására és a felhasználás engedélyezésére. A mű felhasználásának minősül például a többszörözés, az építészeti alkotások esetében ilyen például a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. Az alperesek egyrészt a felperes által korábban tervezett épülethez csatlakozó további épületet terveztek, másrészt az épületet alakították át. A Kúria szerint a felperes építészeti tervei alapján megépített épülethez csatlakozó további épület tervezése és kivitelezése az építészeti alkotás tervének felhasználását nem teszi megállapíthatóvá.
Mivel az alperesek a meglévő épület adottságait felhasználva, önálló terv alapján készítették az építészeti terveiket, ezért az építészeti alkotás tervének átdolgozását sem találta megállapíthatónak a Kúria., és mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a másodfokú bíróság érdemben jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet, amellyel a Kúria eltérő indokolás mellett értett egyet.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.IV.22.122/2015.) a Kúriai Döntések 2016/11. számában 306. szám alatt jelent meg.
