A könyvek szakértője – mérlegen a könyvvizsgáló

A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jogi események, cégformák, számviteli jellemzők vagy tevékenységek esetén azzá válhat.


Az állandó könyvvizsgáló bármely, a társaság vagyonával való felelős gazdálkodással összeegyeztethetetlen ügyvezetői, felügyelőbizottsági magatartás észlelése esetén késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről az adott vállalkozás törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

Az állandó könyvvizsgáló feladatait tehát csak akkor tudja ellátni, ha független marad a társaság irányításától, hiszen tevékenységével nemcsak a vállalkozás tulajdonosainak érdekeit védi, hanem a vállalkozással szerződő vagy abba befektetni kívánó személyekét is. Mindazonáltal könnyen észrevehető az az esetleges ellentmondás, hogy az a piaci megrendelésekből működő könyvvizsgáló ellenőrzi a társaságot, akit egyébként a társaság – általában jelentős díjazás ellenében – bíz meg.

Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat elsődlegesen a Ptk. adja meg, amelyeket – a Ptk. rendszertani megoldásából következően – három helyen elhelyezkedő rendelkezések összeolvasásából lehet teljes körűen megismerni: i) jogi személyekre vonatkozó általános szabályok, ii) gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok, iii) adott társasági formára vonatkozó szabályok.

A Ptk. kizárólag a nyilvánosan működő részvénytársaság számára teszi kötelezővé a könyvvizsgáló választását, a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesei dönthetnek úgy, hogy mellőzik a megválasztását.

A számvitelről szóló törvény minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében kötelezővé teszi a könyvvizsgáló választását, majd bizonyos méretbeli jellemzők kikötésével a magyarországi vállalkozások döntő többségét kiveszi az állandó könyvvizsgáló megválasztásának kötelezettsége alól. Így nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ezt a kivételi szabályt nem alkalmazhatja – többek között – a takarékszövetkezet, konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. Szintén nem mentesül e kötelezettség alól az a vállalkozás, amelynek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Egyes ágazati jogszabályok is előírhatják az állandó könyvvizsgálatot; így a pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak nincs választási jogkörük e tekintetben.

Könyvvizsgálói jelentés beszerzése szükséges a társasági jogi jogutódlás (átalakulás) elhatározása esetén is, de ezen esetben egy további független könyvvizsgálót kell megbízni, ezt a feladatot a cég állandó könyvvizsgálója nem végezheti.

Az állandó könyvvizsgálat mellett bármikor dönthet úgy a társaság, hogy bizonyos gazdasági eseményeit könyvvizsgálóval megvizsgáltatja, de a társasági kisebbségi jogok védelmének is az egyik biztosítéka az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése iránti jog.

A kisebbségben lévő tagok kezdeményezhetik, hogy az utolsó számviteli beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgáljon meg a társaság költségén.

Fontos, hogy a kisebbségi jog csupán arra terjed ki, hogy a tagok az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos, az utolsó két év valamely, egy konkrétan megjelölt gazdasági eseményének, kötelezettségvállalásának a megvizsgálását kérjék, anélkül, hogy a kezdeményezésük túl általános lenne és a kérelmezett cég gazdálkodása átfogó vizsgálatára irányulna.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.