A könyvek szakértője – mérlegen a könyvvizsgáló

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jogi események, cégformák, számviteli jellemzők vagy tevékenységek esetén azzá válhat.


Az állandó könyvvizsgáló bármely, a társaság vagyonával való felelős gazdálkodással összeegyeztethetetlen ügyvezetői, felügyelőbizottsági magatartás észlelése esetén késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről az adott vállalkozás törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

Az állandó könyvvizsgáló feladatait tehát csak akkor tudja ellátni, ha független marad a társaság irányításától, hiszen tevékenységével nemcsak a vállalkozás tulajdonosainak érdekeit védi, hanem a vállalkozással szerződő vagy abba befektetni kívánó személyekét is. Mindazonáltal könnyen észrevehető az az esetleges ellentmondás, hogy az a piaci megrendelésekből működő könyvvizsgáló ellenőrzi a társaságot, akit egyébként a társaság – általában jelentős díjazás ellenében – bíz meg.

Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat elsődlegesen a Ptk. adja meg, amelyeket – a Ptk. rendszertani megoldásából következően – három helyen elhelyezkedő rendelkezések összeolvasásából lehet teljes körűen megismerni: i) jogi személyekre vonatkozó általános szabályok, ii) gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok, iii) adott társasági formára vonatkozó szabályok.

A Ptk. kizárólag a nyilvánosan működő részvénytársaság számára teszi kötelezővé a könyvvizsgáló választását, a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesei dönthetnek úgy, hogy mellőzik a megválasztását.

A számvitelről szóló törvény minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében kötelezővé teszi a könyvvizsgáló választását, majd bizonyos méretbeli jellemzők kikötésével a magyarországi vállalkozások döntő többségét kiveszi az állandó könyvvizsgáló megválasztásának kötelezettsége alól. Így nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ezt a kivételi szabályt nem alkalmazhatja – többek között – a takarékszövetkezet, konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. Szintén nem mentesül e kötelezettség alól az a vállalkozás, amelynek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Egyes ágazati jogszabályok is előírhatják az állandó könyvvizsgálatot; így a pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak nincs választási jogkörük e tekintetben.

Könyvvizsgálói jelentés beszerzése szükséges a társasági jogi jogutódlás (átalakulás) elhatározása esetén is, de ezen esetben egy további független könyvvizsgálót kell megbízni, ezt a feladatot a cég állandó könyvvizsgálója nem végezheti.

Az állandó könyvvizsgálat mellett bármikor dönthet úgy a társaság, hogy bizonyos gazdasági eseményeit könyvvizsgálóval megvizsgáltatja, de a társasági kisebbségi jogok védelmének is az egyik biztosítéka az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése iránti jog.

A kisebbségben lévő tagok kezdeményezhetik, hogy az utolsó számviteli beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgáljon meg a társaság költségén.

Fontos, hogy a kisebbségi jog csupán arra terjed ki, hogy a tagok az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos, az utolsó két év valamely, egy konkrétan megjelölt gazdasági eseményének, kötelezettségvállalásának a megvizsgálását kérjék, anélkül, hogy a kezdeményezésük túl általános lenne és a kérelmezett cég gazdálkodása átfogó vizsgálatára irányulna.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai
2019. október 17.

Két munkavállaló egy munkakör – a munkakörmegosztás szabályai

A leggyakoribb munkaviszonytípus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakörmegosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.