A koronavírus-járvány hatásai a foglalkoztatásra

Az elemzés feltárta, hogy a COVID-19 járvány eltérő hatással volt a foglalkoztatás egyes szegmenseire. A lezárások egyes ágazatokban (turizmus, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás) a foglalkoztatási adatok jelentős visszaesését okozták, eközben a járvány előtti, foglalkoztatást jellemző területi egyenlőtlenségek tovább erősödtek. Az újraindítással ismét növekvő munkaerő-kereslet kielégítésére új lehetőséget teremt az internetes távmunka, otthoni munka szélesebb körű alkalmazása.

A foglalkoztatás szerkezete az egyes nemzetgazdasági ágak között kismértékben átrendeződött, ennek keretében a tudományos-szakmai tevékenység, az infokommunikáció területén, a pénzügyi ágazatban, szolgáltatások terén és az építőiparban a foglalkoztatottak száma emelkedett, míg a turizmus és vendéglátás, a szállítás, raktározás területén és a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma némileg csökkent a járványt megelőző szinthez képest. A legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban, ezen belül a járműgyártásban volt. Ezzel összefüggésben a nemzetközi összehasonlító rész említi a globális értékláncok újkeletű szállítási és termelési problematikáját.

Az elemzés bemutatja, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatalok nem tudták pótolni a kilépő korosztályt, a pályakezdő foglalkoztatottak száma csökkent, míg a nyugdíjas korúaké tovább nőtt. Az ÁSZ szakértői kiemelik, hogy a frissen végzettek ugyanakkor fontos tartalékot jelenthetnek, ennek a csoportnak a foglalkoztatását államilag is célszerű lehet ösztönözni.

Az Állami Számvevőszék elemzői rámutattak arra, hogy a COVID-19 járvány által érintett időszakban a foglalkoztatás szerkezetének korszerűsödése, a szolgáltatási szektor térnyerése tovább folytatódott. A kormányzati vállalásnak megfelelően a foglalkoztatás visszaállt a járvány előtti szintre, és a változások új lehetőségek kiaknázását is lehetővé teszik.