Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Annak elbírálása során, hogy a civil szervezet számára a közhasznú jogállás elnyeréséhez megfelelő erőforrás áll-e rendelkezésre, nem hagyható figyelmen kívül az utófinanszírozott pályázaton elnyert támogatási összeg akkor sem, ha a támogató késedelme miatt a támogatás csak a mérlegkészítési határidő lejárta után érkezett meg.
Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a kérelmezőnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltörvény) szerinti feltételeknek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint a Civiltörvény szerinti közhasznúság megállapításának anyagi jogi feltételei hiányoznak, mert a kérelmező a megfelelő erőforrás rendelkezésre állását nem igazolta. A csatolt beszámolók adatai szerint a kérelmező átlagos éves bevétele a kérelem beadását megelőző két lezárt üzleti év vonatkozásában nem haladta meg az egymillió forintot, a két év egybeszámított adózott eredménye negatív volt, személyi jellegű ráfordítások egyik évben sem merültek fel, így a Civiltörvény 32. paragrafusának (4) bekezdésében előírt egyik feltétel sem teljesült.
A fellebbezés tartalma
Az elsőfokú végzés megváltoztatása és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel elrendelése érdekében a kérelmező fellebbezett. Az ebben foglaltak szerint 2013-ban sporteszközök támogatására kiírt pályázatot nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságához. A pályázat úgynevezett utófinanszírozott pályázat volt, vagyis a támogató – sikeres pályázat esetén – a már megvásárolt eszközök beszerzési árát fizeti meg a számla benyújtása után. Pályázatuk eredményes volt, a sporteszközöket 2013 végén megvásárolták, a vételárat maradéktalanul kifizették. A pályázati kiírás szerint a támogatónak sikeres pályázat esetén a támogatási összeget 2014. március 31-éig folyósítania kellett volna, erre azonban csak a mérlegkészítési határidő lejárta után, 2014. április 17-én került sor.
A beszámoló tehát tartalmazza a sikeres pályázattal kapcsolatos kiadásokat, a támogatási összeget viszont – a kiutalás késedelme miatt – nem lehetett figyelembe venni. Mindez összességében azt eredményezte, hogy a kérelem benyújtását megelőző két év egybeszámított adózott eredménye negatív lett. Hangsúlyozta, hogy ha a pályázaton nem vesznek részt, úgy a 2013-as eredmény is pozitív lett volna, viszont a pályázaton való részvételen kívül más lehetőségük hasonló nagyságú, és az egyesület működése szempontjából meghatározó jelentőségű eszközbeszerzésre nem volt.
A Pécsi Ítélőtábla megállapításai
A fellebbezés a másodfokú eljárásban csatolt okiratokra is figyelemmel alapos.
A Civiltörvény 75. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a Civiltörvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-éig kezdeményezheti a Civiltörvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét.
A Civiltörvény 34. paragrafusának (2) bekezdése szerint a közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek meg kell felelnie a törvény 32. paragrafusában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg. A törvény 32. paragrafusának (1) bekezdése szerint az a szervezet minősíthető közhasznú szervezetté, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
A Civiltörvény 32. paragrafusának (4) bekezdése értelmében megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
A csatolt beszámoló adatai szerint a kérelmező 2012-ben 89 ezer forint pozitív eredménnyel, míg 2013-ban 430 ezer forint hiánnyal zárta az üzleti évet. A fellebbezéshez csatolt 231/1406/78/13/2013. iktatószámú határozatból megállapíthatóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a helyi vidékfejlesztési stratégia LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó pályázaton sikeresen vett részt. 2013-ban összesen 811 870 forint összegben íjászversenyek megrendezéséhez szükséges céltáblákat vásárolt, és azok vételárát a csatolt határozatból is megállapíthatóan 2013-ban kifizette. A 35/2013.(V. 22.) VM-rendelet 3. paragrafusának (7) bekezdése szerinti határidőben, 2013. december 20-án kifizetési kérelmet nyújtott be, amelynek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága helyt adott, és a kérelmező részére 811 868 forintnyi támogatási összeget állapított meg.
Ennek átutalására a fellebbezéshez benyújtott pénzforgalmi bankszámla szerint 2014. április 17-én került sor. A mérlegkészítés időpontjában tehát ennek figyelembe vételére annak ellenére nem kerülhetett sor, hogy 2013-ban az ehhez kapcsolódó kiadások már szükségszerűen megjelentek, és a beszámolóban szerepelnek. A támogatási összeggel korrigált mérlegadatok szerint 2013-ban az 1 189 000 forint összegű kiadással szemben 1 571 000 forint bevétel áll, az adózott eredmény 2013-ban 382 ezer forint. A 2012-es mérlegadatokra is figyelemmel a Civiltörvény 32. paragrafusa (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesült, a kérelmező esetében a megfelelő erőforrás rendelkezésre állása megállapítható. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a pályázaton való részvétel feltételeként előírt eszközvásárlás kiadásai mellett a mérlegkészítés időpontjában már megítélt támogatási összeg figyelmen kívül hagyása, annak későbbi időpontban való átutalása miatt a kérelmezőre nézve súlyosan méltánytalan lett volna.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Az elsőfokú határozatban írt okból tehát a kérelmezőnek a Civiltörvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételét megtagadni nem lehetett, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 5. paragrafusának (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 258. paragrafusának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a Civiltörvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel egyéb feltételi fennállnak-e, és ettől függően kell ismételten döntést hoznia a kérelmező – Civiltörvénynek megfelelő – közhasznúsági nyilvántartásba vételéről.
Az ismertetett döntés (Pécsi Ítélőtábla Pkf. III. 20 249/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/10. számában 170. szám alatt jelent meg.
