A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatásköre és illetékessége

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. április 9.
Rovat:

2018. január 1-jén a korábbi polgári perrendtartásról szóló törvényt új kódex váltotta fel. Ennek rendelkezései a hatálybalépést követően indult perek vonatkozásában alkalmazandók, a már folyamatban lévő pereket a változás nem érinti. A perindítás során kiemelt kérdés, mely bíróságra kell az adott keresetet benyújtani, ezért az új szabályok közül talán a bíróságok hatáskörét és illetékességét megállapító szabályok lesznek majd elsőként alkalmazva.


A bíróságok hatásköre határozza meg azokat a feladatokat, melyeket az adott bíróság jogosult és köteles ellátni. A hatáskörök meghatározása egyfajta vertikális munkamegosztás, egy adott bíróság hatásköre azt határozza meg, hogy egy adott földrajzi területen mely ügyekre nézve van eljárási jogosultsága. Ennek megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) sem egy meghatározott bíróságra testálja egy adott feladat elvégzését, hanem az egyes bírósági szintek között osztja el az ügycsoportokat. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok mint szakosodott bíróságok a munkajogi és közigazgatási jogi kérdések eldöntésére hivatottak. Az új törvény elfogadása nem érintette a bíróságok szervezetét, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok továbbra is a megyei illetékességű törvényszékek mellett működnek. E bíróságok hatáskörét a bíróság a Pp. által szabályozott perek közül a munkaügyi perekre korlátozza [új Pp. 20. § (2) bek.]. A közigazgatási perek szabályait külön törvény, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tartalmazza.

Annak meghatározásához, hogy pontosan mely kérdések eldöntése tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe, a munkaügyi perek fogalmának kibontása szükséges. A törvény szerint munkaügyi perek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján létesített közalkalmazotti, szolgálati, közfoglalkoztatási, a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő, a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési, valamint a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból származó perek [Pp. 508. § (1) bekezdés]. A fentieken túl a közigazgatási és munkaügyi hatóság hatáskörébe tartozik az Mt. szerinti további munkaügyi igények, így a szakszervezet vagy az üzemi tanács által érvényesített, kollektív szerződésből, üzemi megállapodásból, illetve az Mt.-ből származó egyéb igények elbírálása is [Pp. 508. § (2) bekezdés].

Az illetékesség a horizontális munkamegosztást határozza meg, azaz hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül mely földrajzi területen (a munkaügyi bíróságok esetében megyében) található közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult eljárni

Az új Pp. szűkíti azon igények körét is, melyek egy adott munkaügyi perben elbírálhatóak. Munkaügyi per csupán a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő, az új Pp. hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze [Pp. 508. § (5) bekezdés]. A munkaviszonnyal lazábban összefüggő, a felek viszonyához szervesen nem kapcsolódó kérdésben a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogosult dönteni. A munkaviszonnyal közvetlenül összefüggő, így a munkaügyi perben érvényesíthető igények körét várhatóan a bírói gyakorlat fokozatosan pontosítja majd. Fontos megemlíteni, hogy az iskola-, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel létesített tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyokból származó perek nem tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe, e jogviszonyok munkaviszonyhoz mért tartalmi hasonlóságai ellenére, az e viszonyokból származó jogvitákat az általános szabályok szerint, a polgári bíróságok jogosultak eldönteni.

Az illetékesség a horizontális munkamegosztást határozza meg, azaz hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül mely földrajzi területen (a munkaügyi bíróságok esetében megyében) található közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult eljárni. A munkaügyi viták elbírálására vagylagos illetékességi okok alapján több bíróság is jogosult, a ténylegesen eljáró bíróságot a felperes a keresetlevél beadásával határozza meg. A felperes a per megindításakor választhat, hogy az általános szabályok alapján saját lakóhelye, székhelye, illetve – nem természetes személy esetében – a képviseletére hivatott szerv működési helye szerinti bíróság [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 25. § (1) és (4) bek.], a munkavállaló felperes belföldi lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság [Pp. 513. § (2) bekezdés], vagy az a közigazgatási és munkaügyi bíróság járjon el, amelynek illetékességi területén a munkavállaló felperes huzamos ideig munkát végez, vagy végzett [Pp. 513. § (3) bekezdés]. Fontos, hogy a munkavállaló belföldi tartózkodási helyére csak akkor alapítható a bíróság illetékessége, ha a munkavállaló belföldön állandó lakóhellyel nem rendelkezik.

[htmlbox pp_termekek]

Az új Pp. hatálybalépésével jelentősen megnőtt a kölcsönzött munkavállalók perindítással kapcsolatos mozgástere, hiszen nekik korábban nem volt lehetőségük arra, hogy azon a helyen indítsanak pert a munkáltató ellen, ahol kikölcsönzésük történt, azaz ahol ténylegesen végezték a munkájukat. Az új törvény azonban figyelembe veszi, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó a munkáltató, azonban a munkavállaló kikölcsönzés keretében a kölcsönvevőnél végez munkát, az illetékességet ezért nem csupán a munkáltató székhelyére tekintettel határozza meg. Figyelemmel arra, hogy kikölcsönzés esetén a munkavállaló a kölcsönvevő által meghatározott helyen, többnyire annak székhelyén vagy telephelyén végzi munkáját, a munkavállaló felperes a korábbiakkal ellentétben a tényleges munkavégzés helye szerinti bíróságon is jogosult pert indítani. Ahhoz, hogy a munkavállaló a kölcsönvevő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon indíthasson pert, feltétlenül szükséges, hogy az adott helyen huzamosabb ideje dolgozzon. A tényleges munkavégzés helye szerinti bíróság nem csupán akkor illetékes, ha a munkavállaló a perindításkor is azon a helyen dolgozik, elegendő, ha a múltban ott végzett munkát.

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.