A központosított közbeszerzés rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közbeszerzés a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő árubeszerzések, építési beruházások és szolgáltatásmegrendelések külön törvényben szabályozott köre, amelynek értékhatárát az éves költségvetési törvény határozza meg. A közbeszerzéseket jelenleg a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályozza. A központosított közbeszerzés lényege az, hogy bizonyos ajánlatkérők egy központi beszerző szervezeten keresztül bonyolítják eljárásukat és ezáltal központosítottan szereznek be meghatározott termékeket és szolgáltatásokat.


Ez azt is jelenti egyben, hogy az eljárás eredményeként a központi beszerző szervezet által megkötött konkrét keretmegállapodás vagy keretszerződés alapján valósítják meg egyedi beszerzéseiket. Tehát a központi szervezet egyszerre több intézmény közbeszerzését fogja össze és bonyolítja le. Ennek az eljárástípusnak az a fő indoka, hogy esetlegesen olcsóbb beszerzést tegyen lehetővé, mivel a költségvetési szervek beszerzéseinek összevonása egy ún. nagymegrendelői po­zíciót hoz létre, amely alkalmas lehet arra, hogy jelentős megtakarítást valósítson meg, amely az államháztartás kiadásainak ésszerűsítéséhez fontos szempont.

Szereplők és a központi beszerző szervezet

● Ajánlatkérők, azaz a vevők

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. r. 1. §-a pontosan meghatározza ­azokat – a kormány irányítása alá tartozó – szervezeteket (intézményeket), amelyek részéről kötelező a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása. Az ott felsorolt minisztériumok és költségvetési szervek kizárólag a fenti jogszabály szerint járhatnak el közbeszerzéseik során, amennyiben ahhoz minden feltétel adott. Ezenfelül az „önként csatlakozó” intézményeknek nyújt még lehetőséget a jogszabály a központosított közbeszerzési rendszerhez való csatlako­zásra. Amennyiben egyéb szervezetek – akár nonpofit intézmények – ezt az utat választják, akkor ezáltal ők is a vevők körét szélesítik.

● Ajánlattevők, azaz a szállítók

Ők a központosított közbeszerzési eljárás egyes nyertesei, akik szerződést kötnek az adott ajánlatkérővel. Olyan gazdasági tár­­saságok tartozhatnak ebbe a körbe, akik ­minőségileg megfelelnek, és vállalják a keretmeg­állapodás feltételeinek betartását az intézmények kiszolgálása körében. ­Tehát a szállítók elégítik ki az intézmények beszerzési igényeit, melyért felelősségvál­lalással is tartoznak.

● A központi beszerző szervezet

Jelenleg a Kormány által kijelölt központi beszerző szervezet a Közbeszerzési és Ellá­tási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), amely ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket. Az intézményeknek elektronikusan az erre szolgáló központosított közbeszer­zési portálon kell leadni igénybejelenté­süket, amennyiben valamilyen árut vagy szolgáltatást kívánnak beszerezni. Az igények összesítése és adatbázisba rendszerezése a KEF feladata, melyeket egészen a megrendelések teljesíté­séig figyelemmel kísér, valamint a központi szervezet végzi az igények szerinti beszer­zések állami normatíváknak megfelelő engedélyezését is. Tehát a Közbeszerzési és ­Ellátási Főigazgatóság feladata lefolytatni a központosított közbeszerzési rendszer ha­tálya alá ­tartozó kiemelt termékekre irá­nyuló köz­beszerzési eljárásokat, valamint működ­tetni a központosított közbeszerzési portált is.

A jobb megértés érdekében a három szereplőt úgy kell elképzelni, hogy az ajánlat­kérő intézmények mint megrendelők és az ajánlattevők mint szállítók közötti szerződéskötés kereteit biztosítja a központi beszerző szervezet úgy, hogy végeredményben működteti a központosított közbeszerzési rendszert.

A kiemelt termékek és az állami normatívák

A kiemelt termékek kategóriájába azon termékcsoportok kerülnek, amelyek folyamatosan, visszatérően megjelennek az intézmények beszerzési palettáján. Ezek tipikusan olyan termékek vagy szolgáltatások, amelyek általában termékkörönként azonos felhasználási célt szolgálnak, valamint műszaki paramétereikben megegyeznek, ­ezáltal segítve az összehasonlíthatóságot. A 168/2004. (V. 25.) Korm. r. termékkörönkénti bontásban pontosan meghatározza a kiemelt termékeket. Az itt szereplő kate­góriák például kommunikációs eszközök és szolgáltatások, információtechnológiai rend­szerek és szolgáltatások, irodatechnikai berendezések és szolgáltatások, irodabútorok, papíripari termékek és irodaszerek, gépjárművek, gépjármű-üzemanyagok és utazásszervezések. A kiemelt termékkörök azért ­lényegesek, mivel az idetartozó beszerzéseket az intézmények kizárólag központosított közbeszerzési eljárás lefolytatásával ­intézhetik. Vannak persze kivételek, amikor saját hatáskörben – a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – beszerezhetik a kiemelt termékkörbe tartozó tárgyakat, azonban ez csak a kormányrendelet szerinti különös esetekben lehetséges. Ilyen könnyebbséget élveznek az intézmények például akkor, ha a kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható.

Ezzel összefüggésben, az állami norma­tívák a kiemelt termékek beszerzés szempontjából lényeges műszaki, gazdasági és minőségi követelményeit határozzák meg, valamint tartalmazzák az ajánlattevőre vonatkozó, a közbeszerzés teljesítéséhez elengedhetetlen előírásokat és a lényeges szerződési feltételeket is. A kiemelt termékbeszerzésekre vonatkozó állami normatívákat a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter állapítja meg és teszi közzé a központosított közbeszerzési por­tálon. Az állami normatívák tehát közér­dekűek, és a portálon való megjelenésüket követően a KEF kötelessége gondoskodni ­arról, hogy a kiemelt termékekre nézve ­teljesüljenek az állami normatívákban sze­replő feltételek.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A keretszerződés, keretmegállapodás és szerződés, azaz hogyan zajlik az eljárás?

A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen jön létre a keretmegállapodás vagy a keretszerződés, amelyeket követően kerül sor az egyedi szerződések megkötésére. A központosított közbeszerzés tehát kétféle alapmodell szerint történhet. Egyrészről indulhat az eljárás olyan formában, hogy a központi beszerző szervezet keretszerződést köt a nyertes ajánlattevővel, amely alapján az intézmények jogosulttá válnak szimpla megrendeléssel kielégíteni beszerzési igényeiket. A keretszerződés legfeljebb 4 évre köthető és tartalmazza mindazon feltételeket, amelyek a későbbi megrendelések alapjául szolgálnak. Ez tehát egy kvázi egyszerű formája a központosított közbeszerzésnek, míg a másik lehetőség ennél valamivel bonyolultabb és hosszabb eljárási formának ­bizonyul, ugyanis két részből áll az eljárás. Az első részében a központi beszerző szervezet közbeszerzési eljárása végeztével a nyertes ajánlattevővel megköti a keretmegál­lapodást. Ezt követően a második szaka­szában az ajánlatkérő intézményeknek két lehetősége van. Egyrészt alkalmazhatják az ún. elektronikus árlejtést, vagy a Kbt. 110. §-ában foglaltak szerint kötelesek el­járni. Az elektronikus árlejtést egyelőre még kevés intézmény alkalmazza, ennek lényege az, hogy egy kvázi online piacra hívják meg az ajánlattevőket, és ezen a helyen írják ki az elektronikus árlejtést, amely végül is egy aukciót, egyfajta licitálást teremt meg ­azáltal, hogy a konkrét előre meghirdetett időpontban az ajánlattevők egyre kedvezőbb ajánlatokat tesznek az üzlet megnye­rése érdekében, anélkül, hogy tudnák, mely ajánlattevőkkel versenyeznek épp a licit során. Ezzel egyértelműen a legalacsonyabb árszintet lehet elérni, amely fontos szempont az intézmények számára, ha arra gondolunk, hogy a közbeszerzés éppen a közpénzek ésszerű elköltése érdekében jött ­létre. Amennyiben az intézmény ezt a lehetőséget nem alkalmazza, a Kbt. szerinti versenyújranyitás szabályai szerint kell eljárnia. Ennek a lényege az, hogy az ajánlatkérő intézmény közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld valamennyi – a keretmegállapo­dásban szereplő – szállítónak. Ahhoz, hogy átlássuk, ez mit is jelent, tudnunk kell, mi az a versenyújranyitás, valamint, hogy miért van egy keretmegállapodásban több szál­lító. Ez a kettő nagyban összefügg egymással, ugyanis amint azt az előzőekben ­írtam, az eljárás első részében a központi beszerző szervezet köti meg a keretmegálla­podást, amit minden beszerzési tárgyra vonatkozóan külön tesz meg (pl. kommunikációs eszközök, nyomtatók, számítógépek). Ahhoz, hogy kiválaszthassa a feltételeknek megfelelő szállítókat, vagy más néven a későbbi ajánlattevőket, versenyt kell gene­rálnia közöttük. Ez a verseny valamelyest ­lezárul akkor, amikor a KEF megköti a megállapodásokat, kiválasztva azokat a szállítókat, akik részt vehetnek az intézmények későbbi beszerzéseiben. Eszerint tehát egy keretmegállapodást több szállító – ponto­sabban több konzorcium – is aláír, mivel ki­zárólag ezen ajánlattevőkből válogathatnak a későbbiekben az ajánlatkérők, ha ­kiemelt terméket kívánnak beszerezni. ­Ahhoz pedig, hogy az intézmények kiválasszák a számukra legjobban megfelelőt, a versenyt újra meg kell nyitniuk az ajánlatok bekérésével, amely az ajánlattételi fel­hívás ajánlattevők részére történő megküldését foglalja magában.

Tehát, amennyiben az intézmény megküldi az ajánlattételi felhívását a keretmegállapo­dásban szereplő valamennyi ajánlattevőnek, ezzel meg is kezdődik a kiválasztási folyamat. Ezt megelőzően annyi kötöttsége azért van az intézményeknek, hogy a központi beszerző szervezet engedélyét is be kell szerezniük, amely a portálra történő igénybejelentéssel történik meg, és e nélkül nem indulhat meg a beszerzés. Az aján­lattételi felhívásnak meg kell felelnie a ­törvény szerinti kritériumoknak [Kbt. 110. § (5) bek.], amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy pontosan tartalmaznia kell a beszerezni kívánt termék vagy szolgáltatás megnevezését és mennyiségét, valamint a teljesítés helyét és az ajánlattételi határidőt. Amennyiben Európai Unióból szár­mazó forrásból kerül finanszírozásra a beszerzés, a felhívásban ezt is meg kell jelölni. Amennyiben a felhívott ajánlatadók ha­táridőre megküldték ajánlataikat és az el­járás egyéb szempontok szerint is érvé­nyesnek minősíthető, megkezdődhet a „győztes” kiválasztása. Erre vonatkozóan az intézmények a bírálatot a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerint végezhetik el, tehát azt kell kivá­lasztaniuk, aki azon túl, hogy megfelel az összes kiírt feltételnek, az ajánlatában a ­többi résztvevőhöz ­képest a legalacsonyabb áron tudja megvalósítani a beszerzést. ­Ebben a körben fontos azt megjegyezni, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk tartalmi elemeire vonatkozóan csak és kizárólag a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos, vagy az intézmény számára kedvezőbb ajánlatot tehetnek, tekintettel arra, hogy ezt a szabályt Kbt. 110. § (6) bekezdése egyértelmű feltételként tartalmazza.

Az ajánlatok bontását és bírálatát köve­tően az eljárás befejezéséhez érünk, amikor az ajánlatkérőnek írásbeli összegezést kell készítenie, amely szintén Kbt. szerinti kötelezettség, azonban külön jogszabály: a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet tartalmazza az erre szolgáló mintát. Ez az összegezés egyfajta tájékoztatást nyújt a bírá­latról és azokról az indokokról, amelyek végül a nyertes kiválasztásához vezettek, ezért ­minden ajánlattevőnek egyidejűleg meg kell küldeni, legkésőbb a döntést követő 3 munkanapon belül. Ezt követően történhet meg az egyedi szállítói szerződések megkötése, melyet megelőz a megrendelés rögzítése a központi beszerző szervezet internetes portálján. A szállítói szerződés megkötése szintén konkrét időponthoz kötött, ugyanis a Kbt. kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles megkötni a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, azonban nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldésének napját követő tíznapos időtartam lejártáig. Ez azt jelenti, hogy az összegezés megkül­désének napjától számítva 11 napos moratórium áll fenn, amely azért lényeges, mert ezen határidő alatt lehet jogorvoslati ké­relmet benyújtani, amely, ha megtörténik, ­akkor az erre vonatkozó határozat megho­zataláig nincs jogosultság a szerződés megkötésére. A moratórium szabálya mellett fontos megjegyezni azt is, hogy a központosított közbeszerzés területén létezik az ún. írásbeli konzultációs eljárás is, amely, bár ­önmagában nagyon hasonlít az ajánlattételi felhívással induló eljárásra, mégis nagyban különbözik a tekintetben, hogy a 11 napos moratórium ebben az esetben nem áll fenn. Ennek egyetlen oka van, mégpedig az, hogy konzultációs eljárást csak akkor lehet kez­deményezni, ha a keretmegállapodásban csak egy szállító szerepel, így nem is lehetne valós versenyhelyzetet teremteni a verseny újranyitásával.

A fentiekből kitűnik, hogy a keretmegállapo­dásos eljárás az egyik legegyszerűbb forma a közbeszerzési eljárásfajták között, azonban nagyban kötött is annak lebonyolítása, hiszen a verseny újranyitása során az eljárás első szakaszában kialakított szempontoktól eltérni szinte egyáltalán nem lehet, nem is beszélve arról, hogy a lehetséges szállító személye is adott. Ez valamelyest magával hozza azt is, hogy a beszerzések áraira az intézmények nagy befolyással nem tudnak lenni, annak ellenére, hogy a „szabad” piacon egy ekkora intézményi megrendelés minden bizonnyal jelentős árkedvezményekkel járna.

Végeredményben tehát a verseny újra­nyitásával történő közbeszerzési eljárásnak mind ajánlattevői, mind pedig ajánlatkérői oldalról vannak előnyei és hátrányai is, az azonban minden bizonnyal kijelent­hető, hogy egy átlátható, ellenőrizhető és előre kalkulálható eljárásról beszélhetünk, ami ­talán előnyére szolgálhat mindkét félnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot gyanít a GVH egy kisgyermekes szülőket célzó cégnél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Figyelem, napokon belül lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.