Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A kétrészes cikksorozat első részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság működésére és eljárására vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
A Kúria összefoglaló véleménye a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatainak bírósági felülvizsgálatáról – I. rész
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A kétrészes cikksorozat első részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság működésére és eljárására vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
Röviden a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) 2012. július 1-jén alakult meg abból a célból, hogy a közigazgatásban is legyen lehetőség belső jogorvoslat igénybevételére annak érdekében, hogy a bírósági eljárás megelőzhető legyen. Noha a célkitűzésben még lehetőségként említik a KDB eljárásának igénybevételét, a Kttv.-ben a kormánytisztviselők számára bizonyos ügykörökben kötelező az eljárás igénybevétele.
A kormánytisztviselő úgynevezett közszolgálati panaszt nyújthat be a KDB-nek a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül:
a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésével;
az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;
a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival;
a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal;
a kinevezés egyoldalú módosításával;
valamint a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben.
A kormánytisztviselő ezt követően a KDB döntése ellen nyújthat be keresetet a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.
Munkaügyi Iratminták |
|---|
|
A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek. |
Számadatok
A KDB megalakulása előtti 2 évben összesen 174 olyan ügy érkezett a bíróságokhoz, melyek 2012. július 1-jét követően már a KDB hatáskörébe tartoznának. A 174 ügyből a bíróság 77 esetben elutasította a keresetet, 29 esetben helyt adott a keresetnek, 32 esetben részben helyt adott a keresetnek, 36 esetben pedig egyéb határozat született.
A KDB-hez 2012. július 1. és 2014. szeptember 20. között összesen 221 közszolgálati panasz érkezett. A panaszok tárgya és a KDB által hozott határozatok tartalma az alábbi táblázatban foglalható össze:
A KDB adatszolgáltatása szerint, a fenti időszakban összesen 77 ügyben nyújtottak be keresetet a KDB döntése ellen, az ügyek 60%-ában a panaszos, 40%-ában pedig a munkáltató élt ezzel a lehetőséggel. A perek túlnyomó többsége jogviszony megszüntetése miatt indult és összesen 5 ügyben volt folyamatban másodfokú eljárás.
A KDB szervezete és működésének értékelése
A KDB független testületként működik, melyet egy elnök és egy alelnök irányít, tagjait (a közszolgálati biztosokat) a Miniszterelnökséget vezetőminiszter nevezi ki határozatlan időre. A KDB működésére vonatkozó részletes szabályokat Kormányrendelet és Ügyrend tartalmazza.
A Kúria többek között a következő észrevételek tette a KDB működésére és a közszolgálati panasz elbírálására, valamint a KDB döntéshozatalára:
A döntés-előkészítés során, a jelenlegi szabályozás értelmében jelentős hatáskörrel rendelkeznek a KDB Titkárságán foglalkoztatott kormánytisztviselők (pl. panasz befogadhatóságának vizsgálata, bizonyítás, döntési javaslat készítése), akik jogviszonyukra tekintettel nem tekinthetőek függetlennek. A Kúria véleménye szerint ez felveti a garanciális szabályok érvényesülésének hiányát.
A meghallgatást – amely nem nyilvános – jelenleg csak lehetőségként említi az Ügyrend, tehát a KDB a felek meghallgatása nélkül, kizárólag okirati bizonyítékok alapján is hozhat határozatot.
Nincsen szabályozva, hogy a kormánytisztviselő a KDB előtti eljárásban meddig módosíthatja közszolgálati panaszát.
A vonatkozó Kormányrendelet nem írja elő, hogy a panaszhoz csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek tartalmára a panaszos bizonyítékként hivatkozni kíván. A szükséges okiratok beszerzésére ezért a KDB eljárása során kerülhet sor, ami azonban az eljárás elhúzódásához vezethet.
Az előkészítő eljárás nem nyilvános, ezért a fél meghallgatásán a másik fél, tanú meghallgatása esetén pedig egyik fél sem lehet jelen, ugyanakkor több vizsgált ügyben a KDB Titkársága által kijelölt kormánytisztviselőjén kívül más kormánytisztviselők is jelen voltak a meghallgatásokon, amit a felek az eljárás során sérelmeztek is.
A KDB eljárására nem vonatkoznak a Pp. garanciális szabályai, az Ügyrend ugyanakkor nem írja elő tanúmeghallgatás során a tanú tanúzási képességének vizsgálatát, a titoktartási kötelezettség alóli felmentés meglétét, nincsenek továbbá szabályozva az Ügyrendben, hogy a tanú mikor nem lehet jelen. Az Ügyrend nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan sem, hogy a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
A vizsgált ügyek döntő többségében a KDB elnöke élt az eljárási határidő 60 nappal történő meghosszabbításának lehetőségével.
A munkáltatók erre irányuló felhívás ellenére nem tettek eleget határidőn belül a nyilatkozattételi és iratcsatolási kötelezettségüknek, mely mulasztás azonban következmény nélkül maradt.
A vizsgált iratok nem tartalmaztak döntési javaslatot, így nem tudni, hogy a meghozott döntések mennyiben tértek el az arra adott javaslattól.
A KDB határozatai általában elfogadható színvonalúak.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
Összegzés
Az elmúlt három évben 174-ről 77-re csökkent a kormánytisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos munkaügyi perek száma, ezért lényeges, hogy a peres eljárás elkerülését célzó vitarendezési eljárás független, befolyástól mentes és megfelelően szabályozott legyen.
A joggyakorlat-elemző csoport által felvetett eljárásjogi kérdések a jelenlegi szabályozás hiányosságából fakadnak, így ezek orvosolhatóak és orvosolandóak.
Helyes, hogy a KDB eljárását követően minden esetben biztosított a bírósági út igénybevétele, ahol az eljárási szabályokat már törvény tartalmazza, így a törvény biztosította garanciák érvényesülnek. A tisztességes eljáráshoz való jog elvének minden eljárási szakaszban érvényesülnie kell, ezért a bíróságok a jelenlegi szabályozás mellett akkor járnak el helyesen, ha a vonatkozó hiányos szabályozást az ügyféli jogok és igényérvényesítés lehetőségének korlátozása nélkül, kiterjesztően értelmezi.
A jogbiztonság érdekében a joggyakorlat-elemző csoport szerint szükséges az eljárási kérdések törvényi szintű meghatározása, akár külön törvényben, akár más törvénybe (Pp., Kttv.) iktatva. A viták „házon belüli”, gyorsabb elintézése ugyanis nem vezethet az emberi és jogérvényesítési jogok csorbulásához.
Amennyiben a kormánytisztviselő bírósági utat kíván igénybe venni a jogvita jogerős lezárásához, úgy a KDB eljárásának közbeiktatása miatt csak később kerül pont az ügy végére. A bírósági eljárást nem rövidíti meg feltétlenül a KDB eljárása során feltárt tényállás, illetve a bizonyítékok megléte, hiszen a KDB eljárásának hiányos szabályozása miatt a KDB előtti eljárás anyaga bizonyítékként csak akkor vehető figyelembe, ha az a felek által nem vitatott.
