A Kúria a KDB döntéseiről II.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a 2012. július 1-jén megalakult Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárását és döntéseit vizsgálta meg annak megalakulásától 2014. december 30-áig tartó időszakban. A két részes cikksorozat második részében a vizsgálat eredményeit bemutató összefoglaló véleménynek a KDB eljárását követő bírósági szakaszra vonatkozó főbb megállapításait emeltük ki.
| Cikkünk első részét itt olvashatja. |
A kormánytisztviselők 2012. július 1-je óta a Kttv. 190-191.§-aiban taxatíve felsorolt esetkörökben a bírósági eljárást megelőzően a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz (a továbbiakban: KDB) kötelesek fordulni. Ezt követően már a KDB döntése ellen nyújthatnak be keresetet a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.
A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása
A KDB határozatainak bírósági felülvizsgálatát a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság folytatja le. Ezen pertípusok vonatkozásában a joggyakorlat-elemző csoport többek közt az alábbi eljárásjogi szempontú megállapításokat tette:
- A bíróság a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása helyett, megállapította hatáskörének hiányát és a keresetlevelet helyesen áttette a KDB-hez azokban az esetekben, amikor a kormánytisztviselő jogviszonyának jogellenes megszüntetése miatt nem a KDB-hez, hanem egyből a bírósághoz fordult.
- A KDB eljárása során értékelt bizonyítékok figyelembevétele és értékelése tekintetében a bírósági gyakorlat eltérő volt. Egyes ügyekben a teljes bizonyítási eljárást megismételték, de olyan is előfordult, hogy a bíróság a KDB iratanyagát értékelve vont le következtetéseket. Természetesen olyan ügyek is voltak, ahol a bíróság csak részben ismételte meg a bizonyítást, vagy a KDB által lefolytatott bizonyításhoz képest vett fel további bizonyítást.
- Érdekes, hogy a vizsgált ügyek közül viszonylag sok fejeződött be a felek egyezségkötésével. Ezekben az eljárásokban a KDB korábban már részben vagy egészben helyt adott a panasznak.
- A felek több ügyben súlyos eljárási jogszabálysértésre hivatkozva támadták a KDB határozatának jogszerűségét.
A bíróság határozata és annak tartalma
Fontos kiemelni, hogy eljárási szabálysértés esetén a bíróság a KDB-t nem utasíthatja új eljárásra, vagy új határozat meghozatalára. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a KDB nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. A bíróság ugyanakkor hatályon kívül helyezi a KDB határozatát abban a részben, ahol a KDB hatáskörét túllépve járt el, vagy a hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg.
Munkajogi Klub Online Extra
|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
Megrendelés >>
|
Jogviszony megszüntetés kapcsán indult perek (méltatlanság és bizalomvesztés)
A méltatlanság kötelező felmentési okként szerepel a Kttv.-ben. Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül – ami alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató fenntartsa a jogviszonyt. A méltatlanság miatti felmentések ügyében a KDB valamennyi panaszt elutasította, és ugyanígy tett a bíróság is, azaz az összes vizsgált ügyben elutasító ítélet született.
Egy vizsgált ügyben a KDB úgy értelmezte a Kttv.-t, hogy a méltatlanság megállapítására az a magatartás alkalmas, ami „kifelé” (tehát a lakosság, az ügyfelek és a társadalom felé) rombolja a bizalmat. A KDB arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a bizalom tényleges megrendülése nem feltétele a méltatlanság megállapításának, elég ha a magatartás alkalmas a bizalom súlyos rombolására.
A bíróság a KDB-vel egyező következtetést vont le ebben az ügyben. Méltatlanságot mindazonáltal olyan magatartás is megalapozhat, ami „befelé” irányul, azaz amit a kormánytisztviselő munkahelyén, a munkatársak irányába tanúsít. A beosztás tekintélyének rombolása ugyanis szervezeten belüli relációt feltételez, szemben a munkáltató jó hírnevének és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom súlyos rombolásával, mely értelemszerűen csak „kifelé” valósulhat meg.
Ugyancsak kötelező felmentési ok a bizalomvesztés. Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Kttv. 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. Ezek a kötelezettségek a következők:
- vezető iránti szakmai lojalitással történő feladatellátás,
- vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség,
- a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés,
- szakmai elhivatottsággal történő fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzés.
Annak meghatározása, hogy mit kell érteni a „vezető iránti szakmai lojalitással” feladat, vagy a „vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség” alatt, még a bírói gyakorlatra vár.
Egy vizsgált ügyben a KDB a „vezetői bizalom” megrendülését szűken értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a bizalomvesztés csak a közvetlen munkahelyi felettesnél jelentkezhet, következésképpen a bizalomvesztésnek nem feltétlenül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell bekövetkeznie. Fontos megjegyezni, hogy a bizalomvesztés során ugyan a kormánytisztviselő erkölcsi és etikai jellegű elkötelezettségbe vetett hit rendül meg a munkáltatóban, a kormánytisztviselő magatartásának szubjektív megítélésen túl, elengedhetetlen a megfelelő objektív körülmények fennállása is. Vita esetén ugyanis a munkáltatónak kell bizonyítania a bizalomvesztés alapjául szolgáló tényeket, valamint a jogviszony megszüntetés indokolásában foglaltak okszerűségét és valóságát.
Teljesítményértékelés és minősítés kapcsán indult perek
A kormánytisztviselő minősítését legalább két teljesítményértékelés együttes eredménye adja meg. A kormánytisztviselő akkor kezdeményezhet közszolgálati jogvitát – azaz kérheti a teljesítményértékelés, minősítés megsemmisítését – ha annak tartalma hibás, vagy valótlan ténymegállapításokat tartalmaz, illetve személyiségi jogát sértő megállapítások szerepelnek benne.
A fentiekből következik, hogy az értékelés pontszámokra vonatkozó része önmagában nem lehet közszolgálati vita tárgya. Mind a KDB, mind a bíróság eljárása csak az értékelést alátámasztó szöveges indokolásban szereplő ténymegállapítások felülvizsgálatára irányulhat.
Összegzés
A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a KDB alkalmazza a hosszabb idő óta egységes munkajogi ítélkezési gyakorlatot (hiszen a közszolgálati jog nem önálló jogág, hanem a munkajog részét képező speciális jogterület). A KDB határozataiban hivatkozás történik a korábbi Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaira, így elmondható, hogy a foglalkoztatási jogviszonyokból eredő jogviták elbírálásának egységessége a KDB működésének megkezdésével nem tört meg.
A KDB határozatának felülvizsgálata iránti jogerősen befejezett perek száma még kevés, így egyelőre nem merült fel olyan eltérés a KDB határozatai és a bírósági ítéletei között, mely szükségessé tenné jogegységi eljárás kezdeményezését, vagy közigazgatási-munkaügyi kollégiumi vélemény megalkotását.
