A munkahelyi zaklatás jogorvoslatai – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A munkaviszony jellegéből és a munkahelyek hierarchikus szervezeti felépítésből adódóan a foglalkoztatásban a zaklatás előfordulási aránya – egyéb területekhez képest – igen magas. A zaklatással kapcsolatos ügyek többsége a foglalkoztatáshoz kötődik az EBH esetjogában is. Cikksorozatunk első részében a zaklatás és a szexuális zaklatás fogalmával foglalkozunk.
1. Zaklatás, mint a diszkrimináció egyik formája
1.1. A zaklatás fogalma az Ebktv. szerint
A zaklatás az Ebktv-ben nevesített diszkriminációs formák egyike. Az Ebktv. szerint „Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott [védett] tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása”
Az Ebktv. szerinti zaklatás nem csak a munka világában fordulhat elő (az oktatás, egészségügy stb. területén is megjelenhet), ismertetőnkben azonban – ahogyan arra a cím is utal – kizárólag a munkahelyi zaklatásra koncentrálunk.
Védett tulajdonság
A fogalom első kiemelésre érdemes ismérve, hogy megállapításához a törvényben meghatározott védett tulajdonság szükséges.
Az Ebktv. általában olyan tulajdonságokat részesít védelemben, melyek jellemzően veleszületett, állandó, az egyén által megváltoztathatatlan, vagy nehezen megváltoztatható tulajdonságok, amelyek a személyiség lényegi vonásai, csoportképzésre alkalmasak és előítéletek alapjául szolgálnak.
A törvényben foglalt felsorolás ugyanakkor nem zárt, mivel a sorban az utolsó helyen az „ egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző” szerepel (Ebktv. 8. § t) pont). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvény egy személy, vagy csoport bármilyen egyéb tulajdonsága, helyzete alapján történő megkülönböztetését, zaklatását diszkriminációnak tekintené. Ezt a pontot szűken kell értelmezni, ebben a körben is csak a törvényben felsoroltakhoz hasonló jellegű tulajdonságok, helyzetek fogadhatók el védett tulajdonságként.
Munkajogi Klub Online Extra
|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
Megrendelés >>
|
A panaszos védett tulajdonságával összefüggésben valósul meg a zaklató magatartás. Ugyanakkor nem feltétel, hogy a zaklatást elszenvedő ténylegesen rendelkezzen a védett tulajdonsággal, elég az is, ha csak feltételezik, gondolják róla, hogy rendelkezik egy adott védett tulajdonsággal, és azért zaklatják.
Emberi méltóságot sértő magatartás
Megjelenési formáját illetően a zaklatás – jellemzően – verbális sértés, támadó jellegű, az emberi méltóságot sértő, megalázó tartalmú magatartás vagy magatartások összessége, amely az áldozat önbizalmát, emberi méltóságát rombolja, rendelkezési jogát sérti.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett korábban működött Tanácsadó Testület 384/5/2008. (IV.10.) TT. számú állásfoglalása szerint „a zaklatás magyar fogalma az emberi méltóságot sértő magatartást tiltja, amely változatos módon valósulhat meg. Általánosságban sérti az emberi méltóságot a lealacsonyító, megalázó, lekicsinylő, sértő, bántó magatartás. Annak tekinthető az élcelődés a megsértett személy emberi tulajdonságán, e tulajdonság kifigurázása, gúny vagy durva tréfa tárgyává tétele, valamint a megalázás fizikai kontaktus révén.”
Ugyanakkor – bár az emberek érzékenysége eltérő – a törvény szerinti zaklatás megvalósulásához az adott magatartásnak objektív mérce szerint is el kell érnie egy olyan szintet, amely megalapozhatja a zaklatás megvalósulását, amelyet minden esetben a zaklató magatartást tanúsító személy és az azt elszenvedő fél egymás közti viszonylatában kell vizsgálni. Nem feltétlenül valósít meg például szexuális zaklatást a főnöknek a női beosztotthoz intézett egyértelműen szexuális jellegű felhívást tartalmazó kijelentése sem, ha a körülményekből az derül ki, hogy a szexuális viszony létrejöttét a másik fél is kifejezetten szorgalmazza, esetleg maga is kezdeményezőként lép fel, hiszen a zaklatás megvalósulásának feltétele, hogy az adott magatartás sértse a másik fél rendelkezési jogát, és azon keresztül emberi méltóságát.
Megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet
Szintén fontos fogalmi ismérv, hogy zaklatás esetén az emberi méltóságot sértő magatartás hatására, az azt elszenvedő személy körül megfélemlítő, ellenséges, megalázó, meg- szégyenítő vagy támadó környezet alakul ki.
A negatív irányú változás indikátora a zaklató. Fontos ismérv tehát, hogy a környezet a zaklató magatartás hatására alakul ilyenné. Ugyanakkor a zaklatás megvalósulásához nem feltétlenül szükséges, hogy kialakuljon az ellenséges környezet, az is elegendő, ha a magatartás célja az ellenséges környezet kialakítása.
Azt is hangsúlyozni kell, hogy a zaklató részéről a szándékosság nem fogalmi elem. Jogellenes lehet így az olyan intézkedés is, amely „csupán” hatásában alkalmas a törvényben körülírt környezet kialakítására. (Pl. viccelődés, ugratás, élcelődés – azaz minden olyan magatartás, amely alkalmas az emberi méltóságot sértő környezet kialakítására, az erre irányuló szándéktól függetlenül.)
Szexuális zaklatás
A zaklatás speciális formája a szexuális zaklatás, amelyben a fentebb körülírt, emberi méltóságot sértő magatartás szexuális jelleget ölt. A törvény egyébként nem tartalmaz külön fogalommeghatározást a szexuális zaklatásra, hanem azt a zaklatás általános fogalomkörébe vonja, tehát a fentiek a szexuális zaklatásra is alkalmazhatóak azzal a különbséggel, hogy a szexuális zaklatás megvalósulásához – éppen azért, mert jellegénél fogva gyakran négyszemközt, mások tudta nélkül zajlik – nem feltétlenül szükséges az ellenséges, megalázó, stb. környezet kialakulása. Jogi hátterét a 2002/73/EK irányelv szexuális zaklatás fogalommeghatározása teremti meg, melyet az uniós jog elsőbbségének elve alapján a hazai jogban is alkalmazni kell.
A szexuális zaklatás tipikus példái a szexuális tartalmú, szöveges vagy képi üzenetek; zavarba hozó, fizikai kontaktusra irányuló próbálkozások; előléptetés, jutalmak, egyéb előnyök ígérete szexuális szolgáltatásért cserébe; zavarba ejtő, félreérthető jelzések, gesztusok; adott esetben rendszeres, az áldozat megjelenésére tett megjegyzések, célzások, stb.
Szexuális zaklatás nem csak nőket érhet. Előfordulhat különnemű és azonos nemű személyek között is. A hatósághoz érkezett panaszokat alapul véve azonban a férfiak részéről a nőket érő szexuális zaklatás a legjellemzőbb. Ilyen esetekben a védett tulajdonság a sérelmet szenvedett munkavállaló női nemhez tartozása.
Cikkünket folytatjuk.
