A munkahelyi zaklatás jogorvoslatai – 3. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A munkaviszony jellegéből és a munkahelyek hierarchikus szervezeti felépítésből adódóan a foglalkoztatásban a zaklatás előfordulási aránya – egyéb területekhez képest – igen magas. A zaklatással kapcsolatos ügyek többsége a foglalkoztatáshoz kötődik az EBH esetjogában is. Cikksorozatunk harmadik részéből megtudhatja, hogy a Btk. szerint mi minősül zaklatásnak és az is kiderül, mit jelent pontosan a mobbing.
| Cikksorozatunk első két részét itt és itt olvashatja. |
Elhatárolás – mi nem minősül az Ebktv. szerint zaklatásnak?
2.1. Zaklatás a Büntető Törvénykönyvben
A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) is szerepel a zaklatás fogalma. Fontos leszögezni, hogy az nem azonos az Ebktv. szerinti zaklatás – fentiekben ismertetett – fogalmával. Míg az Ebktv-ben szereplő zaklatás a diszkrimináció egyik formája, a Btk-ban szereplő zaklatás bűncselekmény.
A Btk. 222. §-a – az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények körében – az alábbiak szerint határozza meg a zaklatás fogalmát:
- „(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
- a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
- b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
- a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
- b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
- c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Bár az Ebktv. és a Btk. zaklatás fogalma mutat némi átfedést, elmondható, hogy a Btk. szerinti zaklatást megvalósító magatartások jellemzően súlyosabbak az Ebktv-ben leírt magatartásoknál.
Alapvető különbség a két fogalom között, hogy míg az Ebktv. szerinti zaklatásnak, mint diszkriminációs formának elengedhetetlen törvényi eleme a védett tulajdonság, addig a Btk. szerinti zaklatás bűncselekményének megvalósulásához nem szükséges védett tulajdonság.
A munkaügyi compliance audit
|
|
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.
Megrendelés >>
|
Bűncselekmény megvalósulásakor az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem járhat el, ezekben az esetekben feljelentést kell tenni az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál (rendőrség).
Fontos tudni, hogy a Btk. szerinti zaklatás magánindítványra üldözendő, tehát kizárólag a jogosult feljelentése alapján indulhat meg az eljárás, hivatalból nem.
Feljelentés tehető szóban vagy írásban, erre nézve nincsenek meghatározott formai követelmények. A szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell venni. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, amelyen a sértett a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A magánindítvány nem vonható vissza.
| Amennyiben munkavállalóként azt tapasztalja, hogy élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül a zaklató magatartása miatt, forduljon a rendőrséghez! |
2.2. „Mobbing”
A mobbing – vagy más néven pszichoterror – szintén a munkahelyhez kötődő magatartás. Közös vonása a zaklatással, hogy ebben az esetben is az emberi méltóságot sértő hatások érik az áldozatot. Szélsőséges esetben a munkahelyi terror olyan messzemenő következményekhez vezethet, mint pl. a munkavégzésre, munkába visszatérésre való képtelenség. Jellemző megnyilvánulási formái a szociális kirekesztés, az áldozat elszigetelése a munkahelyen, a munka minőségének folyamatos becsmérlése, kirúgással fenyegetés, alaptalan pletykák terjesztése, a sértett folyamatos, nyilvános kritizálása stb.
Alapvető különbség azonban munkahelyi zaklatás és mobbing között az, hogy utóbbi esetben nincs védett tulajdonság, amely miatt a zaklatás történik, míg az Ebktv. szerinti zaklatás megvalósulási feltétele az Ebktv. 8. § -ában foglalt, valamely (vélt vagy valós) védett tulajdonság, és annak összefüggése a zaklató magatartással.
Amennyiben tehát a zaklató magatartást nem védett tulajdonsággal összefüggésben tanúsítják, hanem egyéb okból (pl. irigységből, puszta ellenszenvből, vagy akár ok nélkül), akkor nem minősül az Ebktv. szerint zaklatásnak, még akkor sem, ha a magatartás egyébként megfelel a törvényben előírt feltételeknek.
2.3. „Egyszerű” munkahelyi konfliktusok, munkajogi jogviták
A munkahelyi konfliktusok, a munkavállalók egymással szembeni negatív magatartása – függetlenül attól, hogy a munkahelyi légkörre, az érintett munkavállalókra negatív, megszégyenítő, megalázó, megfélemlítő hatással lehetnek – a törvény szerint csupán akkor minősül zaklatásnak, ha az Ebktv-ben felsorolt valamennyi fogalmi elem együttesen fennáll. A törvény szerinti zaklatás fogalma nagymértékben eltér a zaklatás köznapi fogalmától.
|
|
|
Előjelentkezési akció!
Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
További információ és jelentkezés >>
|
Az alá-fölérendeltségi (hatalmi) helyzet jogszerű gyakorlása, így pl. a fegyelmi jogkör gyakorlása, teljesítményértékelő rendszer alkalmazása, az eseti munkahelyi konfliktusok nem tartoznak ebbe a körbe, ahogyan a problémák megvitatása, a kijavításra adott utasítás sem, ha az a munkavégzéssel függ össze, nem a munkavállaló személyét érinti, illetve annak módja nem sérti az emberi méltóságot. Hasonlóképpen nem minősül szexuális zaklatásnak pl. egy eseti, a kolléga megjelenésére tett dicséret.
