A munkáltató felelőssége munkabalesetnél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkabaleset esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kár az ellenőrzési körén kívül eső körülmény miatt következett be, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható a káresemény elkerülése vagy elhárítása, illetve hogy a baleset oka kizárólag a munkavállaló magatartásában keresendő. Önmagában tehát a munkáltató telephelyén kívül végzett munka vagy szolgáltatás ellátása nem eredményezi a kár ellenőrzési körén kívüli bekövetkeztét – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a kéményseprő felperes egy ingatlanban végezte kéményseprői feladatait. A házban a padlásfeljárónál egy házilagos készítésű, egyágú falétra elő volt készítve a falnak támasztva, azonban rajta csúszásgátló vagy kiakasztó nem volt. A felperes megkérte a jelenlévő ingatlantulajdonost, hogy a létrát támassza meg (a kérést és ennek megtörténtét a tulajdonos vitatta), ő pedig elindult a kéménytisztításhoz szükséges eszközökkel a padlás irányába. Miután a padlásajtót kinyitotta, a létra kicsúszott alóla és kb. 3 méter magasról a talajra zuhant. Ennek következtébe a bal lábtörést szenvedett el, az alperes a balesetet üzemi balesetként ismerte el. A felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása

A bíróság érvelése szerint a munkáltatót objektív felelősség terheli a munkavállalónak okozott kár megtérítése vonatkozásában, vagyis a károsultat nem terheli a vétkes magatartás bizonyítása. A munka törvénykönyve azonban kimentési okokat biztosít a munkáltatónak, ilyen ok lehet a káresemény elháríthatatlansága, a károkozó tevékenységi körétől távol álló külső ok miatti bekövetkezése, és az előreláthatóság hiánya. Ennek bizonyítási kötelezettsége viszont a munkáltatót terheli. Mivel a felperesnek a képesítése megszerzése során tananyagként kellett tanulnia a tankönyvnek a létrák biztonságos használatára vonatkozó részét, így tudatában kellett lennie annak, hogy a munkavégzése során a létrákat csak kellően stabil, szilárd alapon lehet felállítani a megfelelő dőlésszögben, kifejezetten a létra kicsúszásának megelőzése érdekében. A biztonságos munkavégzés helyi feltételeit, így a létra állapotát minden esetben ellenőrizni kell, a munkavégzés helyén az ellenőrzési kötelezettség a kéményseprő feladata. Ha a biztonsági feltételek nem állnak fenn, a munkavállaló jogosult és köteles a munkavégzést megtagadni, különösen, ha a kiadott feladat végrehajtása saját, vagy mások testi épségét vagy egészségégét közvetlenül, súlyosan veszélyeztetné. Az ingatlan tulajdonosának a létra tartásával kapcsolatos nyilatkozata alapján azt állapította meg a bíróság, hogy semmilyen bizonyíték nem igazolta, hogy a tulajdonos a létrát legalább a munkavégzés megkezdésekor megtámasztotta.

A bíróság megállapította, hogy az alperes ellenőrzési körébe eső, de elháríthatatlan, és előre nem látható ok vezetett a balesethez, hiszen a munkáltatótól nem volt elvárható, hogy minden egyes munkavégzési helyen tájékozódjon a kéményseprő-ipari szolgáltatás elvégzésének konkrét feltételeiről. A bíróság mellőzte a munkavédelmi igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló felperesi indítványt, mivel meglátása szerint nincs olyan szakkérdés, amely eldöntéséhez erre szükség lenne. Mivel a bíróság szerint a munkáltató részéről elháríthatatlan volt a vétkes felperesi magatartás, amely kifejezetten ok-okozati összefüggésben állt a bekövetkezett balesettel, ezért a keresetet elutasította.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A másodfokú bíróság eljárása

A bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a baleset lakossági szolgáltatás során, az ügyfél lakásán következett be, a munkáltató ellenőrzési körén kívül, a körülmények ellenőrzése pedig a felperes feladata lett volna.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a létra biztonságával kapcsolatban kiemelte, a vonatkozó eljárási szabályok szerint az ügyfél bevonható a létra támasztásába. Hangsúlyozta, hogy a helyszínen a létra stabilitása rendben volt, megtámasztás esetén a munkafeladat balesetmentesen lett volna elvégezhető. Részben ezt támasztotta volna alá a munkaügyi szakértői bizonyítás is. Bizonyíthatta volna, hogy a munkavédelmi oktatásokon elhangzott, hogy az ingatlan tulajdonosai bevonhatóak a feladatok ellátásába, különösen akkor, ha a létrát meg kell támasztani, valamint hogy az alperes számára az is ismert volt, hogy a kiadott utasítások csak ön- és közveszély mellett végezhetők el. Ráadásul az alperes munkavédelmi tanácsadója is megerősítette, hogy erre szükség is van, mivel a lakosságnál lévő létrák nagyon kevés százaléka felel meg az előírásoknak.

Sérelmezte, hogy a munkáltató a biztonságos munkavégzésről való döntést a munkavállalóra ruházza, így mentesül annak következményei alól. A felperes szerint szintén a szakértői bizonyítás támasztotta volna alá, hogy az alperes kellő munkaszervezéssel, irányítással a kárveszélyt csökkenthette volna, valamint feltárhatta volna, hogy a feladat valóban ellátható-e egyáltalán egy emberrel az adott körülmények ismeretében, vagy szükség lenne legalább két munkavállaló kirendelésére. Meglátása szerint mindezek alapján üzemi baleset érte őt, így nem neki kellett volna bizonyítania, hogy a kárt a saját elháríthatatlan magatartása idézte elő, hanem a munkáltatónak kellett volna kimentenie magát.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A Kúria megállapításai

A Kúria elfogadta a felperesi érvelést. Hangsúlyozta, hogy a munkáltató az objektív felelősség alól csak akkor mentesülhetne, ha bizonyítja, hogy azt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1) és (2) bekezdés]. Az ügyben nem volt vitatott, hogy a felperest a munkaviszonya során, munkavégzése közben érte baleset. Így az alperesnek kellett volna igazolni, hogy a mentesülés feltételei fennállnak-e.

A munkavédelmi törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ennek keretében a munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni, és a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani. Jóllehet nem írja elő a jogszabály, hogy biztonságos, balesetmentes munkavégzést lehetővé tevő létrát kell a kéményseprő részére biztosítania, sem pedig azt, hogy a munkaművelet során közre kell működnie, de az következik a jogszabályokból, hogy a szolgáltató kötelessége, hogy a feladat szabályszerű ellátásával arányban álló, megfelelő képzettségű szakemberrel rendelkezzen, és nekik megfelelő eszközt és védőfelszerelést biztosítson.

A Kúria csak annyit talált bizonyossággal megállapíthatónak, hogy a munkáltató tartott balesetvédelmi oktatást, azon a munkavállaló kötelességévé tette az ügyfelek által biztosított létra műszaki állapotának ellenőrzését, illetve felhívta őket a segítségük szükség szerinti igénybevételére. Azt már nem tartotta megállapíthatónak, hogy a kár olyan ellenőrzési körön kívül eső elháríthatatlan körülmény miatt következett be, amellyel a munkáltatónak nem kellett számolnia. A Kúria meglátása szerint további bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges annak tisztázása érdekében, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el az alperes, és megvalósultak-e nála a mentesülés feltételei. Emiatt pedig szükséges lehet a szakértő kirendelése. Mindezek alapján a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria, Mfv. I. 10.362/2015.) a Kúriai Döntések 2016/4. számában M.9. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.