A nyereményjátékok jogi kategóriái


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991-es törvény határozza meg. Ez alapján akkor beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról, ha a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

 


A technika fejlődése a szerencsejátékok szervezésében is új utakat és távlatokat nyitott meg. A hagyományos játékszervezési módok mellett egyre elterjedtebbé váltak az elektronikus úton szervezett nyereményjátékok különféle formái. Fontos tehát tudni, hogy jogi szempontból milyen típusú szerencse-, nyeremény- és marketingcélú promóciós játékok esnek kötelező jogszabályi előírások hatálya alá, amelyet jelen cikkben áttekintő jelleggel igyekszünk bemutatni.

1.    Engedélyköteles szerencsejáték

Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (1) bekezdése határozza meg, amely alapján az alábbi konjunktív feltételek teljesülése esetén beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról: a) a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, b) pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, c) ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Az előbbi szempontok fennállása esetén a szervező által szervezett játék attól függetlenül áll a jogszabály és ebből fakadóan engedélyeztetési kötelezettség hatálya alatt, hogy a törvény külön nevesíti-e az adott játékot a szerencsejáték valamely alfajaként vagy sem (KGD2013. 115.). Olyan játékok esetében, ahol minden egyes meghatározott értékben történő fizetésért cserébe garantált tárgynyereményt kap a vevő, azonban az ajándékok között egy-egy nagyobb értékű tárgy is található, melyeknek értéke aránytalanul meghaladja a befizetett összeget, akkor tétfizetés ellenében megvalósuló vagyoni értékű nyereményre való jogosultságról beszélhetünk (ezek az úgynevezett zsákbamacskajátékok).

A hagyományos játékszervezési módok mellett egyre elterjedtebbé váltak az elektronikus úton szervezett nyereményjátékok különféle formái, ezért fontos tudni, hogy jogi szempontból mely szerencse-, nyeremény- és marketingcélú promóciós játékok esnek kötelező jogszabályi előírások hatálya alá

Az Szjtv. 1. § (4) bekezdése értelmében a törvény rendelkezései kiterjednek a fenti feltételeknek megfelelő játékra abban az esetben is, ha azt hírközlő eszköz segítségével bonyolítják le. Hírközlő eszköz alatt bármely olyan eszköz vagy rendszer értendő, amely alkalmas arra, hogy a játékos a játékban történő részvételre vonatkozó nyilatkozatot tegyen. A törvény példálózó felsorolása alapján ilyennek minősül különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, katalógus, telefon, automata hívókészülék, rádió, videotelefon, mikroszámítógép billentyűzettel vagy érintőképernyővel, internet, email, fax és televízió. Hírközlő eszköz révén történő játékszervezésnél nagyobb hangsúlyt kap a személyes adatok kezelésének kötelezettsége, valamint a játékszervező a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása révén köteles biztosítani [Szjtv. 2. § (6) bek.]

A szerencsejáték alfajait az Szjtv. 14. paragrafusa tartalmazza, ide sorolva a sorsolásos és a nem sorsolásos játékot, a hagyományos vagy online kaszinójátékot, a fogadást, a kártyajátékot, valamint a távszerencsejátékot. A sorsolásos játék további kategóriákra osztható: sorsjáték, számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék. A törvény megszorító rendelkezése alapján sorsjáték nem szervezhető hírközlő eszköz útján.

A fenti kategóriákba eső szerencsejáték csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével végezhető; a törvény 1. § (3) bekezdése alapján egyes esetekben koncessziós szerződés megkötése szükséges a jogszerű játékszervezéshez. A játékszervező köteles betartani az Szjtv. 1. § (5a) bekezdésében nevesített felelős játékszervezés követelményeit. A szervezőt adózási szempontból játékadófizetési-kötelezettség terheli.

2.    Bejelentéshez kötött nyereményjáték

Nem szükséges a NAV engedélye, csupán be kell jelenteni az adóhatósághoz a tombola vagy az ajándéksorsolás szervezését és lebonyolítását. Tombola esetében akkor mentesül a szervező az engedély megszerzésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha a nyereményjátékot alkalomszerűen hirdeti meg, valamint további lényeges elem, hogy – a törvényben meghatározott maximális sorsjegyszám és összeghatár betartása mellett – a sorsjegyet csak a helyszínen jelenlévők között árusítják. A szervező a rendezvény megszervezését megelőzően legalább tíz nappal köteles a tombola tényét és a vonatkozó játékszabályzatot a NAV részére benyújtani és bejelenteni.

Szintén nem szükséges engedélyeztetési eljárást kezdeményezni ajándéksorsolás esetében. A tulajdonképpen reklám- és marketingcélú ajándéksorsolás alatt a törvény azokat az eseteket érti, ha a gyártó valamely áru vagy termék értékesítéséhez kötötten ingyenesen, tehát további ellenszolgáltatás nélkül sorsjegyet bocsát a vásárló rendelkezésére, és vállalja, hogy a sorsjegyek nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményben részesíti a nyertest. A játék szervezője csak olyan természetes vagy jogi személy lehet, aki, amely rendszeresen, saját nevében (tehát nem közvetítőként) végzi termelő-szolgáltató tevékenységét. A sorsjegyet minden esetben fizikai formában, a termékértékesítéssel egyidejűleg kell a vásárló rendelkezésére bocsátani, nem fogadható el távközlő eszköz használata, például elektronikus dip, sms útján történő vagy telefonos regisztrációhoz kötött részvétel (EBH2005. 1272.). A nyeremény alapjául pénznyeremény nem szolgálhat, csak termék vagy más szolgáltatás. A nyilvánosságot a szervező közjegyző jelenlétével és a húzás helyének és időpontjának előzetes közlésével teremti meg. A NAV e tárgykörben kiadott tájékoztatója lehetővé teszi azt, hogy a sorsolás során a bizonylatok adatainak számítógépes nyilvántartásából történő véletlen számgenerálással is meghatározható legyen a nyertes személye, a közjegyzői jelenlét azonban ebben az esetben sem maradhat el. Ugyanakkor azonban – eltérően az előző esettől – a regisztráltak adatbázisából történő sorsolás nem minősül ajándéksorsolásnak, hiszen itt nem beszélhetünk termékértékesítéshez kapcsolódó sorsjegy kiadásáról. A szervező az ajándéksorsolást is a játéktervben foglaltak szerint bonyolíthatja le (EBH2013. K.31.). Az ajándéksorsolást a NAV által közzétett formanyomtatványon kell bejelenteni.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

3.    „Promóciós” játék

Ha a szervező által szervezett játék nem felel meg a fenti feltételeknek, azaz nem minősülnek az Szjtv. értelmében szerencsejátéknak vagy bejelentés-köteles tombolának, ajándéksorsolásnak, úgy az szabadon, engedély és bejelentés nélkül szervezhető. A NAV azonban jogosult fellépni és ellenőrzést lefolytatni ilyen szerencsejátékok esetén is, melynek keretében azt vizsgálja, hogy annak szervezése jogellenes-e, történt-e jogsértés az engedélyezési/bejelentési folyamat kijátszása érdekében.

A promóciós játékban történő részvétel – összevetve a fentiekkel – minden esetben ingyenes, azaz a játékostól nem kérhető tétfizetés. Ide sorolhatóak a Facebook-on szervezett tétfizetés nélküli, like-on, kommenteken és megosztáson alapuló játékok. Ha a játékban történő részvétel előfeltétele valamely kód sms-ben történő visszaküldése, akkor promóciós játékról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az sms tarifája alapdíjas szolgáltatásként van elszámolva. Ha emeltdíjas szolgáltatást köteles a vásárló a kód visszaküldése érdekében igénybe venni, akkor az emelt- és az alapdíj közötti különbözet olyan díjfizetésként értékelhető, amely tétfizetésnek minősül, és megalapozza az engedélyköteles szerencsejáték szervezési feltételeinek a vizsgálatát (KGD2013. 115.).

Nem valósul meg ajándéksorsolás abban az esetben, tehát nem szükséges bejelentés, ha a vállalkozás nem valamely más áru vagy termék értékesítéséhez kötötten biztosítja a részvételi lehetőséget a játékosok részére, hanem például tudásalapú vagy versenyjellegű játékok esetén kérdőív kitöltéséhez, kérdés megválaszolásához, keresztrejtvény megfejtéséhez vagy regisztrációhoz köti azt, feltéve hogy tétfizetésről nem beszélhetünk. Ez esetben a nyerés vagy vesztés esélye túlnyomórészt a játékos válaszaitól, azok helyességétől függ (KGD2013. 115.). A nyereményjátékok kategóriái szerint a promóciós játékok nem sorsolásos játékként is lebonyolíthatóak.

Játékszabályzat készítése a szabadon végezhető promóciós játékok esetében is kötelező, kivéve, ha a felhívás játékelemet nem tartalmaz, mert például minden vásárló – azonos értékű – garantált nyereményt kap. Közjegyző jelenléte nem szükségszerű az Szjtv. hatálya alá nem tartozó promóciós játék esetén, azonban a játék eredményének megfelelő dokumentálása (például jegyzőkönyvben történő rögzítése és/vagy sorsolási bizottság felállítása) mindenképpen fontos.

Felhasznált jogszabályok és szakirodalom
1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről
329/2015. (XI. 10.) számú kormányrendelet a felelős játékszervezés részletes szabályairól
32/2005. (X.21.) PM-rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról
Ajándéksorsolás vagy promóciós játék (https://ado.hu/rovatok/cegvilag/ajandeksorsolas-vagy-promocios-jatek)
Távközlő eszközök igénybevételével bonyolított promóciókkal kapcsolatos tájékoztató (https://www.nav.gov.hu/nav/szerencsejatek/tudnivalok/bejelentes_koteles/Tavkozlesi_eszkozok_i20150521.html)
A bejelentés-köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A szerencsejáték szervezésével kapcsolatos általános tudnivalókról szóló tájékoztató (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Tájékoztató a hatóságunk által fellelt egyes berendezések, illetve „zsákbamacska” típusú játékok üzemeltetéséről (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)

Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.