A végrehajtási lap visszavonása és a fellebbezés


Döntött a Kúria: a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.


Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 212. § (1) és (2) bekezdése alapján van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen.

A Vht. 212. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy e végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. A jogszabály szövegéből az következik tehát, hogy a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését elrendelő végzéssel szemben a felek fellebbezhetnek. Arra azonban már nem tér ki a normaszöveg, hogy akkor is van-e fellebbezési joguk a feleknek a végzéssel szemben, ha a bíróság a végrehajtási lap visszavonása, illetőleg a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasítja.

A Vht.-ban nem szabályozott jogorvoslatokra vonatkozó eljárási kérdésekben a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (2) bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú bíróság végzése ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Pp. külön megengedi, azonban a Pp. nem tartalmaz a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzések elleni fellebbezési lehetőségre vonatkozó rendelkezést.

E problémás kérdésben a Kúria 3/2021 számú jogegységi határozatában akként döntött, hogy a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek. A Kúria álláspontja szerint mivel a Pp. rendelkezéseihez képest a Vht. különleges eljárási szabályokat tartalmaz, a végrehajtási eljárás során felmerülő eljárási kérdéseket elsődlegesen a Vht. rendelkezései alapján kell eldönteni. A Vht. 9. §-a megfogalmazásában: azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz, a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel a Pp. szabályait és az egyes bírósági eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (Bpnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kúria álláspontja szerint a Vht. 212. § (1) bekezdésének megfelelően a végrehajtást elrendelő bíróság hivatalból, a végrehajtó bejelentésére vagy a felek kérelmére „elrendelheti” a végrehajtási lap visszavonását, illetve a végrehajtási záradék törlését. A rendelkezés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság a visszavonás vagy törlés iránti kérelem megvizsgálása után határozhat úgy is, hogy a fél kérelmét elutasítja, mert álláspontja szerint nem állnak fenn a kérelem teljesítésének feltételei. Az (1) bekezdés nem korlátozza az elrendelő bíróság lehetőségeit: az (1) bekezdés kitér arra, hogy mikor (az eljárás során bármikor) és milyen módon (hivatalból észlelés, bejelentés vagy a fél kérelme alapján) kerül döntési pozícióba az elrendelő bíróság; de az „elrendelheti” szóhasználat kifejezi a döntés szabadságát, amely abban áll, hogy az elrendelő bíróság helyt adhat a fél kérelmének, de el is utasíthatja azt.

A Vht. 212. § (2) bekezdése – mely szerint a végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek – nyilvánvalóan az (1) bekezdésre vonatkozik: az (1) bekezdés körében hozott végzések vonatkozásában biztosítja a feleknek a fellebbezés lehetőségét, anélkül azonban, hogy a (2) bekezdés a végzés típusára vagy tartalmára korlátozást tartalmazna. A Vht. 212. § (2) bekezdése nem azt írja elő, hogy a felek a visszavonást vagy a törlést „elrendelő” végzés ellen fellebbezhetnek, hanem az (1) bekezdés körében hozott végzés ellen, amely az előzőek szerint lehet a kérelmet elutasító is. Ebből következik, hogy a (2) bekezdés a kérelmet elutasító végzésekre is irányadó, azaz a (2) bekezdés alapján a felek végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmét elutasító végzések ellen is fellebbezésnek van helye.

A jogegységi határozat kimondja: ha a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a felek kizárólag a kérelemnek helyt adó végzés ellen nyújthassanak be fellebbezést, nem lett volna akadálya annak, hogy a Vht. 212. § (2) bekezdése kimondja: a felek az elutasító végzés ellen nem fellebbezhetnek.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2021. december 1.

Akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél. Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4, 5 millió Ft felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba. Kiemelte, a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a fekete pénzeket: példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.

2021. december 1.

Sok cégnek talált pénz az EUB döntése, de figyelni kell a jogvesztő határidőkre

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a NAV Fellebbviteli Igazgatósága közötti ügyben az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése új lehetőségeket nyitott meg az elévült behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére. A számos hazai vállalkozást nem várt bevétellel kecsegtető lehetőségek igénybevételéhez azonban két szoros – december eleji – jogvesztő határidő kapcsolódik, hívja fel az érintett vállalkozások figyelmét a Mazars.