A zöld állítások és a versenyjog – trendek, kihívások, megfelelés
Milyen lépéseket tehetnek a versenyhatóságok a zöld állításokkal kommunikáló vállalatok vizsgálatára? – sok más mellett a versenyjog e speciális szegmensébe adott betekintést a Wolters Kluwer webináriuma.
A téma, az úgynevezett „zöld állítások” tárgyalása kiemelten fontos a versenyjogban, hiszen a fenntarthatóság és az ezzel kapcsolatos törekvések nem csupán a jog, hanem a világ minden területét befolyásolják és alakítják napról napra. A Wolters Kluwer Hungary szervezésében tartott webinárium keretén belül dr. Nagy Aranka és dr. Szendrő Szabolcs előadásában a zöldkommunikáció részleteibe, mechanizmusába nyerhetett betekintést a hallgatóság.
A webinárium az alábbi főbb kérdésekre kereste a választ:
- Mik azok a zöld állítások a versenyjogban? Miért jelentősek ezek?
- Hogyan kerülhetnek a zöld állítások a versenyhatóságok célkeresztjébe?
- Milyen lépéseket tehetnek a versenyhatóságok a zöld állításokkal kommunikáló vállalatok vizsgálatára?
- Milyen nemzetközi trendek figyelhetőek meg a zöld állítások vizsgálata és értékelése során?
- Milyen szankciókat szabhatnak ki a versenyhatóságok?
- Hogyan hozhatják a vállalatok zöld állításaikat összhangba a versenyjogi elvárásokkal?
Dr. Szendrő Szabolcs (partner, CMS Cameron McKenna LLP) vezette fel az előadás tematikáját és már az első pillanatokban invitálta a hallgatóságot az együtt gondolkodásra egy szavazáson keresztül. A szavazással arra keresték az előadók a választ, hogy mekkora a kiszabható fogyasztóvédelmi bírság jogsértő zöldkommunikáció esetén. A válasz talán sokak számára meglepő lehet: akár az előző éves csoportszintű nettó árbevétel 10 százalékát elérheti egy, a kommunikáció e terén kiszabott bírság. Még érdekesebb információ derült ki a második szavazásból, ahol a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott eddigi legmagasabb összegű bírság összegét kellett kitalálni. Dr. Szendrő Szabolcs kiemelte, pár évvel ezelőtt még 10-20 milliós bírságok voltak jellemzőek fogyasztóvédelmi ügyekben, sőt egy 100 milliót elérő nagyságrend már megrázó lehetett a felek számára. Sajnos mostanra hatalmas növekedés történt a bírságok összegének tekintetében is, így fordulhatott elő 1,6 milliárdos büntetés a GVH történetében.
Dr. Nagy Aranka (szenior ügyvéd, CMS Cameron McKenna LLP) kiemelte, hogy a versenyhatóságok figyelmét nem csak az ország határain belül, hanem világszinten egyre komolyabban felkelti a fenntarthatósági kommunikáció Ezt azzal szemléltette, hogy számtalan, a jogi szakmában, de még a gazdasági területeken is meghatározó lapnak kerül egyre inkább a címlapjára a zöld állításokkal kapcsolatos hírek garmadája.
Fogyasztói elvárások
Az utóbbi időben jelentősen megváltozott a fogyasztók hozzáállása is. Ez abban is mérhető, hogy a cégek vásárlói egyre tudatosabban állnak ahhoz, mit vesznek meg. Az érzékenyebb szemléletben kiemelten fontos az adott termék fenntarthatósága. A vállalkozások meglátták az ebben való verseny lehetőségét. Sajnos ez magával hozta azt, hogy egyes cégek akkor is zöld állítások segítségével kommunikálnak a fogyasztók felé, amikor ez egyáltalán nem tükrözi a tevékenységüket, ezáltal megtévesztik a vásárlókat. Ez az, amire a versenyhatóságok kiemelten odafigyelnek, hiszen annak ellenére, hogy a fenntarthatóság tudatos kommunikációja egy tökéletes célkitűzés, ha nincsen mögötte tartalom, akkor káros a fogyasztókra és a téma fontosságának kapcsán is.
A versenyhatóságok közvetlen megközelítése
Dr. Nagy Aranka a terület szakértőjeként, a versenyhatóságok megközelítésének alapos ismerőjeként adott ízelítőt a zöldkommunikáció gyakorlatából. Elárulta, a Gazdasági Versenyhivatal úttörőnek számít, hiszen amellett, hogy elnöke, Rigó Csaba Balázs számtalan fórumon nagyon nyíltan és aktívan beszél a fenntarthatóság fontosságáról, a hivatal publikált egy marketingtájékoztatót annak az érdekében, hogy a vállalkozásokat orientálja, sőt a GVH mindemellett alapos piackutatást is végez.
A Wolters Kluwer Hungary kiadásában félévente megjelenő ESG Online szakfolyóirat gyakorlati módszereket és eszközöket kínál a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok kialakításában és megvalósításában. Rendelje meg Ön is!
Mit jelent a greenwashing, avagy “zöldre festés”?
Jól ismert formája a fogyasztók által elérhető felületeken, leginkább a termékeken annak feltüntetése, hogy akár magának az eladott dolognak, akár a vásárlásnak milyen pozitív hatásai vannak a környezettudatosság szempontjából – még akkor is, ha ez csak egyfajta megszépítés. A zöldre festés másik fontos ága az, amikor a vállalatok, kereskedők egymás közötti kommunikációjában jelenik meg ez. Lehet szó például arról, hogy egy cég már eleve akkor működik együtt kereskedőkkel, ha megfelelnek bizonyos elvárásoknak, de akár arról is, hogy egy vállalat a saját tevékenységét festi zöldre azáltal, hogy elfogadhatóbbá teszi a zöldkritériumok szempontjából.
Soft law iránymutatások
Dr. Szendrő Szabolcs beszélt a zöldkommunikációs fejlődés gyakorlatáról és kijelentette, hogy e téren mindenki tanul mindenkitől. Ennek szemléltetésére több nemzetközi ügyet mutatott be, amelyek érdekes „mintáknak” tekinthetők a fenntartható kommunikációval kapcsolatos joggyakorlatban.
Ahogy az előadók az előadás kezdeti szakaszában leszögezték, a témát egyre növekvő figyelem övezi. A különböző országok hatóságai megosztják egymással gyakorlatukat, tapasztalataikat, így ezek tulajdonképpen „soft law”-iránymutatásokká válnak. A brit és a holland hatóságok élen járnak abban, hogy az általuk követett felek számára útmutatókat készítenek, ezzel is elősegítve azt, hogy a vállalatok alkalmazkodni tudjanak a hatósági elvárásokhoz.
A GVH 2020 decemberében közzétett informális útmutatójában négy terület különíthető el a zöldkommunikációval kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül a következő szempontokat emelték ki az előadók: egyértelműség, konkrétság, világos és érthető nyelvezet, valós és pontos állítások használata, igazolhatóság.
Általános felderítés
A hatóságok igyekeznek minél átfogóbb felderítő vizsgálatokat végezni, melyek célja a vállalatok gyakorlatának és tevékenységének feltérképezése és megértése – szögezte le dr. Nagy Aranka. Tapasztalata szerint azokat az ágazatokat érintik ezek a vizsgálatok, amelyek kifejezetten profitálhatnak a zöld állítások használatából. A legjellemzőbb vizsgálati módszerek: weboldalak ellenőrzése, informális vagy formális adatkérések, piackutatások, fogyasztói percepciók felmérése. Kiemelte, a közelmúltban volt egy nagy volumenű sweep, azaz vizsgálat, ahol nagyjából 300 állítást vettek górcső alá, az átvilágítás pedig megdöbbentő eredménnyel zárult: közel 50 százalékuk hamisnak bizonyult.
Ismertette a GVH jelenlegi gyakorlatát, melynek lényege, hogy a hatóság indított egy három fázisú átfogó vizsgálatot, melynek eredményei 2023 májusától váltak elérhetővé. (A webinárium időpontjában a vizsgálat teljes eredménye még nem volt ismert – a szerk.) 60 hazai weboldalt vizsgáltak át a sweep keretén belül. A tapasztalat az volt, hogy bár rengeteg állítást találtak, azok igazolhatósága nem volt megfelelő. A GVH kiemelte, a vállalatok állításainak többsége ellenőrizhetetlen is. Erre a következő állítást hozták példának: „vásárlásával Ön hozzájárul a környezetvédelmi céljaink megvalósításához”.
Gyakorlati példák
Az előadás harmadik részében ismét a hallgatósághoz fordultak az előadók. Különböző tényállásokon keresztül keresték a választ és a véleményeket a zöld állításokkal, fenntartható tevékenységekkel kapcsolatban.
Versenyjogi szempontból például érdekes, hogy milyen reklámüzenetek lehetnek megfelelőek a versenyhatóságok számára. Itt említették az „újrahasznosított csomagolás”- és az „újrahasznosított csomagolású termék”-megnevezéseket, hiszen kifejezetten és konkrétan érthető, hogy a vállalat miről kommunikál. Felhívták a figyelmet a Möbius-szalagok problematikájára, ugyanis a GVH útmutatójában részletesen szerepelnek kritériumok – például, hogy egyértelműnek kell lennie a rajta levő százalékos információknak –, így a gyakorlatban érdemes ezzel óvatosan bánniuk a piaci szereplőknek.
Érdekességként említették a PET-palackokkal kapcsolatos kommunikációt, ugyanis a fogyasztók azzal találkozhatnak a leggyakrabban, hogy az általuk megvásárolni kívánt termék 50 százalékban újrahasznosított anyagokból készült. Ez fontos a marketingelemzés tekintetében, mert a jogszabály bár 25 százalékos minimumot ír elő, mégsem lehet olyat kiemelni a GVH útmutatója szerint, amit a jogszabály említ; így „ezt a lécet meg kell ugrani”, ha valaki igazolható, helytálló és még eladható állítást szeretne megfogalmazni.
Lépések a szabályozás tisztázása érdekében
A webinárium zárásaként az előadók megemlítették, hogy jelenleg több EU-s irányelv tervezet elfogadása is folyamatban van és annak ellenére, hogy a „Green Deal” keretén belüli szabályozások belátható időn belül nem lesznek elérhetőek, a célkitűzések mégis meghatározóak. Ezt az uniós jogalkotás a UPC-irányelv módosításával és egy Zöldkommunikáció-irányelv megalkotásával igyekszik elérni. Dr. Nagy Aranka leszögezte, a készülőben levő irányelv meglehetősen szigorú elvárásokat fog tartalmazni, melyek a következők:
- „Módszertani alapkritériumok a zöld állítások alátámasztására
- Alapkritériumok a környezetvédelmi állítások kommunikálására
- Alapkritériumok a környezetvédelmi címkékre
- Állítások a tanúsítására tanúsító szervezetek létrehozása”
(idézve az előadás prezentációjából – a szerk.)
Összefoglalásképp teljes bizonyossággal kijelentették, mind hazai, mind nemzetközi téren a hatóságok fokozódó érdeklődése várható a zöld állítások jövőjével és a fenntarthatóság-központú kommunikációval kapcsolatban. Ez a GVH részéről éles határvonal megalkotásában lesz érezhető, aminek az említett piackutatás volt az utolsó „figyelmeztetése”.
A webinárium felvételről ingyenes regisztrációval itt elérhető.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó linket tartalmaz. A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.
