A GVH 100 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovén cégre, amiért a COVID-19 vírustól való félelmet kihasználva a megfelelő engedélyek hiányában, valótlan ígéretekkel forgalmazta fertőtlenítőszerét.
A GVH 25 millió forintos bírságot szabott ki egy hajhullást csökkentő sampon német gyártójára és hazai forgalmazójára, amiért az egészségre vonatkozó, valótlan állításokkal reklámozták terméküket.
A THM-et feltüntető szerződések esetén a nem valós, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően feltüntetett THM vizsgálatára és jogi következményeinek levonása nem a semmisség, hanem az érvénytelenséget kiváltó megtámadási okok közé tartozó tévedés, megtévesztés alapján kerülhet sor.
A hirdetések nagy része (59%-a) nem biztosított a fogyasztók számára könnyen elérhető bizonyítékokat állításai alátámasztására.
A Gazdasági Versenyhivatal a Vodafone és a Magyar Telekom ellen is versenyfelügyeleti eljárást indított, amiért valószínűleg mindketten megtévesztően hirdették mobilnet-csomagjaikat egyes közösségi alkalmazások korlátlan igénybevételével.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy forgalmazója fiktív leárazással és valótlan, vásárlásra sürgető üzenetekkel hirdette honlapján a MyProtein termékeket. A hatóság 100 millió forintos bírságot rótt ki az angol cégre.
Hiányosan tájékoztatta a DIGI a felhasználókat az internet sebességének technikai feltételeiről.
Az olasz versenyhatóság 10 millió euró bírságot szabott ki az Apple-re, mert a cég megtévesztette a fogyasztókat az iPhone vízállóságával kapcsolatban.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség 2022 májusától.
