Adatközlés határon átívelő adótervezésre

Az alábbiakban a szerzők a cégek határokon átnyúló adótervezéséhez kapcsolódó kötelezettségeit mutatják be a Dac6 előírásai alapján.


Az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2011/16/EU-irányelv (más szóval a Dac6 irányelv) előírásai, 2020. július 1-je után Magyarországon is alkalmazandóak. A magyar jogrendben ennek rendelkezései az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (AKtv.) kiegészítéseként jelentek meg.

Az új előírás alapján adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére annak érdekében, hogy az adóhatóság átfogó és releváns információkat kapjon a meghatározott ismertető jegyekkel rendelkező; határokon átnyúló adótervezési konstrukciókról. Akkor nevezzük a tranzakciót határokon átnyúló jellegűnek, ha egynél több tagállamra vagy egy tagállamra és egy harmadik országra vonatkozik. Ez a kötelezettség az adótervezésben közreműködő tanácsadókon túl közvetlenül az érintett cégekre vonatkozik.

Milyen kötelezettséget is ró a cégekre ez az előírás?

A cégeknek, mint érintett adózónak akkor kell határokon átnyúló adótervezési konstrukciónak kialakítása kapcsán adatot szolgáltatnia

  • ha az adótervezésben közreműködő tanácsadó arról értesítette az érintett céget, hogy az adatszolgáltatásra köteles, mivel a tanácsadó adatszolgáltatása jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné, és nincs a konstrukcióban érintett másik tanácsadó; vagy
  • ha a tanácsadó EU-n kívüli (nincs adóügyi illetősége, állandó telephelye az EU-ban, nincs az EU-ban bejegyezve, EU-tagállam joga által nem szabályozott, nem szerepel EU-ban működő szakmai szövetség nyilvántartásában); vagy
  • ha a konstrukcióban egyáltalán nem szerepel adótervezésben tanácsadó, mivel a cég házon belül dolgozza ki a konstrukciót).

A bejelentésköteles ügyletek részletes jellemzőit az Aktv. 4. melléklete határozza meg.

Milyen tranzakciókat érint az adatszolgáltatási kötelezettség? Első körben azt kell vizsgálni, hogy az adott struktúra kapcsán jelentkező fő előny minden lényeges tényt, körülményt figyelembe véve egy adott személy észszerűen valamilyen adóelőny elérésére számíthat.

Fő adóelőnyként értelmezhető például, ha a konstrukció alapján

  • egy résztvevő fiktív lépéseket tesz, például egy veszteséges vállalatot vásárol fel és e céget a valós tevékenység helyett csak a veszteség felhasználására fókuszál valamely adókötelezettség csökkentése érdekében. Ez történhet akként például, hogy a veszteségeket egy másik adójogrendszerben esetleg gyorsított ütemezésben érvényesíti, vagy
  • a jövedelmet vagyonná, ajándékká vagy más, alacsonyabb adókulcs alá eső vagy adómentességet élvező bevételkategóriává alakítják, vagy
  • pénzeszközök körbeáramoltatását eredményező körkörös ügyleteket bonyolítanak le, további, olyan szervezeteket iktatnak be, amelyeknek igazi elsődleges kereskedelmi funkciójuk, vagy
  • olyan ügyletekre kerül sor, amelyek egymást ellentételezik, vagy lenullázzák, vagy amelyek ehhez hasonló végeredményt generálnak.

Ezen túlmenően további, kiegészítő jellemzőket is vizsgálni szükséges, de ezek részletes elemzésére a jelen cikkben nem vállalkozunk, viszont az egyedi esetekben ezek vizsgálata elengedhetetlen.

A bejelentésre kötelezett cégeknek az alábbi, a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül kell az adóhatóság számára adatot szolgáltatni:

  • azt a napot követő nap, amikor az adott határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált az adózó számára,
  • azt a napot követő nap, amikor a határokon átnyúló konstrukció kész az adózó általi végrehajtásra, vagy
  • amikor a konstrukció végrehajtásának első lépésére az adózó összefüggésében sor került.

Ha eme bármelyik feltétel megvalósulása 2020. július 1. és 2020. december 31. közé esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik. A további, piacképes, új konstrukciók esetén az adatszolgáltatásának határideje az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napja, ez legkorábban 2021. április 30. lesz.

Az adatszolgáltatást a KONSTR jelű nyomtatványon, elektronikusan kell az adóhatóság részére benyújtani.

ECOVIS új logo

Ha a magyar adatszolgáltatásra kötelezett az értesítési kötelezettséget elmulasztja, késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesíti, akkor legfeljebb 500 ezer forint, ha az adóhatóság felhívásának határidején belül sem, vagy nem jogszerűen teljesíti a kötelezettséget, akkor akár 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat az adóhatóság., Ha a bejelentésre kötelezett igazolja, hogy úgy járt el, miként az az adott helyzetben általában elvárható, és ezzel mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését kimenti, a bírság kiszabásától a hatóság eltekinthet.

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


Milyen reklámokért bírságolt a GVH?
2021. január 20.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki.

A telekalakítási eljárás menete és szabályai
2021. január 14.

A telekalakítási eljárás menete és szabályai

Az ingatlanjogról, valamint az építési jogról általános jelleggel elmondható, hogy olyan területei a jogrendszerünknek, ahol a szabályok már rövid(ebb) időközönként is változnak, ezért nem mindig egyszerű „összefésülni” az adott ügyre irányadó szabályokat. Jelen cikkünkben a telekalakítás menetére vonatkozó szabályokat ismertetjük.