Jukosz-ügy: nem függesztik fel az eljárást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A holland legfelsőbb bíróság pénteken elutasította Moszkva azon keresetét, hogy a Jukosz (Yukos) olajvállalat kisajátítása miatt folyamatban lévő eljárás időtartamára függessze fel a vállalat részvényesei követeléseinek kifizetésére vonatkozó korábbi ítélet végrehajtását.

A hágai fellebbviteli bíróság februárban hagyta helyben az ugyancsak a holland fővárosban működő Állandó Választottbíróságnak (PCA) azt a 2014-ben meghozott határozatát, amely 50 milliárd dollár kárpótlás és kamatainak megfizetésére kötelezte Oroszországot a Jukosz (Yukos) olajvállalat kisajátítása miatt.
A részvényesek követelése jelenleg kamatokkal együtt 57 millió dollár.

A legfelsőbb bíróság azzal indokolta az orosz kérelem elutasítását a Jukosz-ügyben, hogy jogilag semmi sem igazolja Moszkva fizetési kötelezettségének hatályon kívül helyezést. Azt is közölték, hogy a bíróság gyakorlatában még soha nem született döntés végrehajtás felfüggesztéséről hasonló esetekben.

Mihail Hodorkovszkij egykori cégvezetőt és a Jukosz több más volt vezetőjét Moszkva azzal vádolja, hogy 51 milliárd dollárt kivontak Oroszországból offshore cégeken keresztül.

A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014. július 28-án döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak 50 milliárd dollárt, az orosz GDP akkori 2,5 százalékát ki kell fizetnie a részvényeseknek.

Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited kezdeményezte Oroszországgal szemben. Oroszország már akkor jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen.

A hágai kerületi bíróság 2016. április 20-án azért érvénytelenítette az Állandó Választottbíróság ítéletét, mert véleménye szerint az nem volt illetékes dönteni a kérdésben. Emellett mintegy 55 ezer dollár perköltség kifizetésére kötelezték a vállalat volt részvényeseinek jogi képviselőit.

A holland fellebbviteli bíróság tavaszi döntését azzal indokolta, hogy a választottbíróság joghatóságát az az Energiacharta Egyezmény (Energy Charter Treaty, ECT) biztosította, amelyhez Oroszország is csatlakozott. Ennek értelmében Moszkva kötelessége végrehajtani az abban foglaltakat, kivéve akkor, ha az ellentétes az érvényes orosz törvényekkel. A bíróság megállapítása szerint ilyen konfliktus azonban nem állt fenn – közölték.

Hodorkovszkij, aki a Jukosz olajvállat tulajdonosaként valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 évre ítélték. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.

Mihail Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.