Adóhatóság a kényszertörlési eljárásban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kényszertörlési eljárás többnyire fiktív, elérhetetlen cégek gyors, költséghatékony és egyszerűsített rendben történő megszüntetését jelenti. Jelen cikkben az adóhatóság kényszertörlési eljárásban betöltött szerepét mutatjuk be.
1. Az adóhatóság szerepe a kényszertörlési eljárás megindításánál
A cégbíróság a legtöbb esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megküldött adatok alapján indítja meg a kényszertörlési eljárást. Amennyiben az adóhatóság a cég adószámát bármely ok miatt törli, erről elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Utóbbi az adóhatóság elektronikus tájékoztatását követően a Ctv. 91. paragrafusában foglaltak szerint megszűntnek nyilvánítja a céget. Ez nem önálló eljárástípus, hanem a törvényességi felügyelet keretein belül értelmezve, az adóhatóság határozatának cégjogi szempontból vett technikai végrehajtását szolgálja. A cégbíróságnak nem feladata annak ellenőrzése, hogy az állami adóhatóság az értesítés megtétele előtt alkalmazott-e vagy sem adójogi jogkövetkezményt a céggel szemben, csupán egyetlen intézkedést, a cég megszűntnek nyilvánítását alkalmazhatja. A megszűntnek nyilvánítást követően ugyanakkor szükség van a cég vagyoni viszonyainak a feltárására, jogutód nélkül történő megszűnésre irányuló valamely eljárás lefolytatására. Ennek keretében a cégbíróság az adószám törlését és a cég megszűntnek nyilvánítását követően kényszertörlési eljárás lefolytatását rendeli el [Ctv. 116. § (1) bek. a) pont].
Az adószám törlésére, és ebből fakadóan a cég megszűntnek nyilvánítására, valamint a kényszertörlési eljárás elrendelésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
• Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével – mulasztási bírság kiszabása mellett – felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Az adózó 30 napon belül pótolhatja mulasztását. Ha adózó a kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, akkor a határidő elteltét követő napon a NAV további felhívást intéz az adózóhoz. Az adóhatóság két alkalommal szab ki mulasztási bírságot és tűz ki határidőt a kötelezettség önkéntes teljesítésére. Ha az adózó a második póthatáridőt is elmulasztja, akkor az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli [Ctv. 18-19. §§; Art. 174/A. § (1) bek.; Ctv. 87. §].
• Az adószám törlésére sor kerülhet a társaság elérhetetlensége esetén, fiktív székhely vagy elérhetetlen képviselő miatt is. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései alapján fiktív a székhely, ha a cég nem valós székhely címet jelentett be, elérhetetlen képviselő alatt pedig azt érti a jogszabály, ha a cég a szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az adóhatóság az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerzett arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy [Art. 24/B. § (1) bek.].
• Ha az adózó adóbevallási és/vagy -fizetési kötelezettségét nem teljesítette, akkor az adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy az adózónak ezen határidőn belül van lehetősége a hiba orvoslására, azaz az adóbevallás benyújtására vagy az adó megfizetésére. Amennyiben az adózó adóbevallási vagy az adó megfizetésére irányuló kötelezettségének a 180 napos határidőn belül nem tett eleget, akkor az adóhatóság az adózó adószámát törli, és az adószám törléséről értesíti a cégbíróságot [Art. 24/A. § (1) bek. c) pont, (4) bek., (12)-(13) bek.].
• Röviden, a részletszabályok vizsgálata nélkül utalnánk arra, hogy az adószám felfüggesztését követően is sor kerülhet az adószám törlésére, ha – további feltételek fennállása esetén – a hivatalos adóhatósági iratok a címzett ismeretlensége miatt két egymást követő alkalommal érkeznek vissza az adóhatósághoz, illetve a cég kormányzati ellenőrzési szerv felé fennálló adatszolgáltatási, iratbenyújtási, együttműködési kötelezettségét megszegte [Art. 24/A. § (1) bek. c) pont, (4) bek., (7) bek.].
2. Az adóhatóság a kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárás megindítását követően a cégbíróság a cég vagyoni viszonyainak a feltárását végzi el, a hitelezői igények felmérése és az esetleges vagyoni eszközök feltérképezése érdekében felhívást tesz közzé. A NAV minden közzétett kényszertörlési eljárásban nyilatkozik a cégbíróság felé arról, hogy a céggel szemben van-e követelése, folytat-e bármiféle eljárást, továbbá, hogy a cégnek, illetve a mögöttesen kötelezhető személynek a rendelkezésre álló adatok alapján van-e/lehet-e vagyona.
|
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
Ha van fennálló adótartozása a cégnek, akkor az adóhatóság a kényszertörlési eljárásban közzétett felhívást követően jelenti be ennek tényét a cégbíróságnak. A követelések bejelentése a kényszertörlési eljárásban ugyanakkor nem minősül hitelezői igény bejelentésnek, hiszen a cégbíróság a követelések kiegyenlítése felől a kényszertörlési eljárás során nem rendelkezik, azok fennállását és összegszerűségét nem vizsgálja. A vagyoni helyzet feltárását követően a cégbíróság arról dönt, hogy a közzétett felhívás eredményessége és a felmerült vagyon függvényében törli-e a céget a cégnyilvántartásból vagy a kényszertörlési eljárást felszámolási eljárásba fordítja át. A követelés bejelentése tehát nem kötelező, a bejelentés elmulasztása vagy mellőzése nem jelenti az adótartozás behajtásáról való lemondást, és nem zárja ki a későbbi igényérvényesítést. Az adótartozás ténye ugyanakkor önmagában nem akadálya a kényszertörlési eljárás befejezésének és a cég törlésének [vö. Ctv. 118. § (1) bek.], hiszen a kényszertörlési eljárásban hitelezői igények kielégítésére nem kerül sor. Megfelelő mértékű vagyon esetén a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordul át, ahol a hitelezői igények esetlegesen megtérülhetnek [Ctv 118. § (3) bek.].
Az adóhatóság a kényszertörlési eljárás alatt álló adózót is ellenőrzés alá vonhatja. Jellemzően olyan cégek ellenőrzésére kerül sor ebben a stádiumban, ahol visszaigénylés várható vagy valamilyen másodlagos felelősségi forma alapján a tagokkal vagy a vezető tisztségviselőkkel szemben igény érvényesíthető, az adótartozás megtérülése várható. Az ellenőrzés lefolytatását azonban nagyban megnehezíti, hogy kényszertörlésre jellemzően elérhetetlen cégek esetén kerül sor, ahol a vezető tisztségviselők és a tagok nem elérhetőek, ismeretlen helyen tartózkodnak, valamint iratanyag sem áll rendelkezésre. A 4002/2014. NAV-tájékoztatás szerint a hivatal kiemelt vizsgálati célja többek között a kényszertörlési eljárásban megszűnt cégek tulajdonosi köre által alapított újabb cégek, társaságok cégkapcsolatainak, valamint a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók vagyonát eltitkoló magánszemélyeknek vizsgálata. A társaságok és a magánszemélyek ellenőrzését a NAV párhuzamosan, egymásra épülően folytatja le a mögöttes felelősökkel szembeni igényérvényesítés elősegítése érdekében.
A kényszertörlés meghatározott feltételek együttes fennállása esetén az adószám megállapítását kizáró körülmény az adóregisztrációs eljárásban [Art. 24/C. §]. Minősített adózói nyilvántartásba vétel feltételei is kiegészültek azzal, hogy minősített adózónak csak az minősülhet, aki nem áll(t) kényszertörlési eljárás hatálya alatt.
| Felhasznált irodalom, források: |
Dr. Hodnik Ákos: Az adóhatóság a kényszertörlési eljárásban (Adóvilág; 2014. február; 11-15. pp.)
Dr. Veress Júlia: Csőd és felszámolás – Továbbá: a kényszertörlési eljárás esetén alkalmazott jogsértő technikák, illetve mögöttes személyi felelősség (Adó-kódex; 2014/9.; 57-66. pp.)
Kényszertörlés, adószám felfüggesztés, adószám törlés, adóregisztrációs eljárás és fokoztt adóhatósági felügyelet (Adó-kódex; 2012/11-12.; 263-266. pp.)
Jogtár Navigátor – Gazdasági társaságok – Törvényességi felügyelet – Adószámtörléssel érintett cégek (In: Jogtár online; Wolters Kluwer; Budapest; 2014.07.01.; http://uj.jogtar.hu/)
http://www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/cikkek/a-kenyszertorlesi-eljarasok-gyakorlata-az-adohatosag-szemszogebol-66623
http://www.nav.gov.hu/data/cms357052/63._sz._fuzet_Kenyszertorles.pdf |
