Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társadalombiztosítási törvény szerinti álláskeresési támogatásban részesülők körét nem lehet kiterjesztően (a foglalkoztatási törvénytől eltérően) értelmezni – a Kúria eseti döntése.
Az aktív korúak ellátásában részesülő felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránt nyújtott be kérelmet.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a társadalombiztosítási törvény szerint biztosított volt. Mivel az alperes szerint a felperes ennek a kritériumnak nem tett eleget, elutasította kérelmét. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereseti kérelem tartalma és a bíróság eljárása
A felperes álláspontja szerint rendelkezik a szükséges, 1095 nap biztosítotti idővel, ezért a határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól.
Munkajog Navigátor |
|---|
|
200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták. A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett. |
A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság indokolása alapján a társadalombiztosítási törvény értelmében biztosítottnak minősül az álláskeresési támogatásban részesülő személy. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény szerinti „álláskeresési támogatásban részesülő személyek”-megfogalmazás olyan összefoglaló megjelölés, amelyet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény tölt ki tartalommal, így beletartoznak a korábbi rendszeres szociális segély helyett aktív korúak ellátásában részesülők. A társadalombiztosítási törvényben foglaltak helyes értelmezése szerint az álláskeresés fogalmába beletartozik az álláskeresést ösztönző juttatás is, így a felperes részére folyósított ellátás is.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes a bíróság téves jogértelmezésére hivatkozva az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint a bíróság által alkalmazott jogszabály-értelmezés, amely szerint az aktív korúak ellátása nem az önkormányzat jegyzője által szociális rászorultság esetén megállapított ellátás, hanem a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtható, az álláskeresési támogatásnak minősülő ellátásforma, nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Különösen, mivel az aktív korúak ellátását a szociális törvény, az álláskeresési támogatások rendszeréről pedig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabályozza, amelyben az ellátási formák között az aktív korúak ellátása nem szerepel. Így álláspontja szerint az álláskeresési támogatásban részesülők körének kiterjesztő értelmezése jogszabálysértő.
A Kúria szerint a társadalombiztosítási törvény szerinti álláskeresési támogatásban részesülők körét nem lehet a foglalkoztatási törvénytől eltérően értelmezni
A Kúria megállapításai
A Kúria is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a társadalombiztosítási törvény [5. § (1) bekezdés d) pont] csupán az álláskeresési támogatásban részesülő személyt tekinti biztosítottnak. Ez a munka világából kikerült, munkanélküli-ellátásban vagy álláskeresési támogatásban részesülő személyek számára nyújt védelmet a biztosítotti minőség rögzítésével. A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény [4. § a) pont 4. pont] taxatíve felsorolja, hogy mi minősül álláskeresési támogatásnak, melyek között az aktív korúak ellátása nem szerepel.
E törvény alapján álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított, és mint ilyen, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot és nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez, mely utóbbit a nyugdíjjárulék fizetése alapozza meg. Annak, akinek lejárt a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény alapján megállapított álláskeresési támogatás folyósításának időtartama és rendelkezik a szociális törvényben meghatározott egyéb feltételekkel, a jegyző állapítja meg az aktív korúak ellátására való jogosultságát. A két időnek az összesített számolása, mint álláskeresési támogatás kiterjesztő értelmezésnek minősül, amelyre nincs lehetőség.
Így bár a felperes megváltozott munkaképességűnek minősül, nem rendelkezik azonban a szükséges, 1095 nap biztosítotti idővel, ezért rokkantsági ellátásra nem jogosult. Mindezek alapján a Kúria a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. III. 10.469/2014.) a Kúriai Döntések 2015/6. számában 172. szám alatt jelent meg.
