Az azonnali hatályú felmondás szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára lehetővé teszi, hogy indokoláshoz kötött, azonnali hatályú felmondással megszüntesse a munkaviszonyt, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak. Az alábbiakban a munkaviszony ilyen módon történő megszüntetésének szabályait tekintjük át röviden.


A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  • a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás indokaként két, önálló feltétel szolgálhat. Az első esetben a felmondásra amiatt kerül sor, mert valamelyik fél munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Ebben az esetben a felmondás indoka kizárólag a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése lehet. A kötelezettségszegésnek lényegesnek kell lennie (így például munkabérfizetés elmaradása a munkáltató oldaláról, vagy a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség nem teljesítése a munkavállaló oldaláról stb.).

A kötelezettségszegésnek emellett szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak kell lennie, amely fogalmakat a munkajogi bírói gyakorlat a büntetőjogi fogalomhasználattal azonos módon határozza meg:

  • szándékos a magatartás, ha az azt tanúsító fél előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék).
  • súlyosan gondatlan a magatartás, ha a magatartást tanúsító fél látja azt, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből hátrányos jogkövetkezmény származhat, de valószínűbbnek tartja a hátrányos jogkövetkezmény elmaradását (súlyos gondatlanság).

A kötelezettségszegésnek a fenti feltételek teljesülése mellett még jelentősnek is kell lennie. A csekély mértékű kötelezettségszegés azonnali hatályú felmondás alapjául nem szolgálhat. Így például a rendelkezésre állási kötelezettségét megsérti a munkavállaló, ha a munkaidő kezdetekor pár percet késik, de ez a kötelezettségszegés önmagában nem tekinthető jelentős mértékűnek.

Az azonnali hatályú felmondás másik esete, amikor a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a magatartás nem munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés, akár a munkaviszonytól teljesen független is lehet, de abból arra lehet következtetni, hogy a munkaviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek. Ilyen eset például, ha a gépjárművezetőként dolgozó munkavállalót, munkaidején kívüli ittas vezetés miatt a hatóság elmarasztalja.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Az azonnali hatályú felmondásra nézve is irányadó a munkáltatói felmondásra vonatkozó feltételrendszer, amely szerint annak valósnak és okszerűnek, magának az indokolásnak pedig világosnak kell lennie. Így például nem tekinthető elegendőnek az indokolás, amely szerint az azonnali hatályú felmondásra „súlyos kötelezettségszegés” miatt kerül sor.

Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására csak jogvesztő – igazolást, kimentést nem tűrő – határidők megtartása mellet kerülhet sor. Egyrészt a félnek a felmondás indokául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell jogával élnie (ún. szubjektív határidő).

Tudomásszerzésről akkor beszélhetünk, amikor a jog gyakorlására feljogosított személy (munkavállaló, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója) teljes körűen megismeri azokat a tényeket, információkat, amelyek alapján a kötelezettségszegés bekövetkezéséről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást tud foglalni. A „munkahelyi pletyka”, vagy épp a gyanú nem minősül tudomásszerzésnek. A tudomásszerzés érdekében vizsgálat is lefolytatható – ennek indokolt tartama a szubjektív határidőbe nem számít be.

Másrészt a felmondás jogával az alapul szolgáló ok bekövetkezésétől számított egy éven belül kell élnie a félnek (objektív határidő). Ettől eltérően az objektív határidő vezető és vezetőnek minősülő munkavállalók esetében három év, míg bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülésének megfelelő idő.

Az objektív határidő nem hosszabbítható meg, annak elteltét követően az azonnali hatályú felmondás jogát már nem lehet gyakorolni, még akkor sem, ha a szubjektív határidő egyébként nem telt el.

Folytatólagosan tanúsított magatartás (mulasztás) esetén mindkét határidő akkor kezdődik, amikor a magatartás véget ér. Így például a munkabér késedelmes fizetése miatti azonnali hatályú felmondás esetén a határidők a munkabér kifizetésétől számítódnak. Azaz, amíg a munkáltató a tárgyhavi munkabért nem fizeti ki, folyamatos a mulasztása és a munkavállaló bármikor jogosult élni az azonnali hatályú felmondás jogával.

Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondással él, a munkáltató köteles kifizetni részére

  • a munkáltatói felmondás alapján rá irányadó felmentési időre járó díjat,
  • és a végkielégítés összegét, ha a munkaviszony időtartama alapján arra a munkavállaló jogosult lenne.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.