Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató (CEO) bevonásával készült nemzetközi kutatása. Elsöprő többségük be fog fektetni valamilyen MI-alapú technológiába – derül ki a lapunkhoz eljuttatott felmérésből.
A felmérés szerint az MI:
– legalább annyi munkahelyet teremt, mint ahányat kivált;
– az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az MI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel;
– a kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók.
Tízből kilenc (88%) CEO már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie.
A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben.
Általános várakozásuk, hogy az MI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).
A felmérés eredményei kapcsán Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője elmondta „Az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába és felkészülniük arra, hogy óvhatják meg tőle szervezetüket. Az MI megfelelő alkalmazásával ugyanis elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét”.
Európa versenyképességét komolyan fenyegeti a túlzott bürokrácia és a túlszabályozás, amelyek gátolják az innovációt és a fogyasztók jólétét – mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az erdélyi Tusnádfürdőn a GVH tájékoztatása szerint.
Az utóbbi évek során lényegesen javult a magyar bankrendszer digitális felkészültsége, a következő időszakban a biztosítási és a tőkepiaci szektornak is föl kell zárkóznia – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank fintech és digitalizációs jelentésének bemutatóján.
A szerzők, Szívós Alexander[1] és Svecz Máté[2] bemutatják a klímavédelmet célzó úgynevezett EPR-rendelet részleteit, mely – igazodva az uniós jogszabályhoz – bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miközben adózási vonzata sem elhanyagolható.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
