Amikor jogos a rendkívüli felmondás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendkívüli felmondáskor is megvalósuló, indokolt jognyilatkozatok tekintetében a jogvesztő határidő elmulasztása nem következhet be.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2003. március 3-ától állt az alperes alkalmazásában kezdetben rendszergazda, utóbb informatikai vezető munkakörben. Az alperes 2012. február 22. napján rendkívüli felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát.
A munkáltató a felperes terhére rótta, hogy a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, illetőleg súlyosan gondatlanul, jelentős mértékben megszegte. Általánosságban megállapította, hogy a felperes a munkáját nem az informatikai vezetőtől elvárható szakszerűséggel, kellő szakértelemmel és gondossággal, a vonatkozó előírások, utasítások és szabályok betartásával végezte. A rendkívüli felmondás szerint a felperes a munkaviszonya fennállása alatt 2011. évben további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített a Sz.W.Á.I.-nél ugyanazon munkakör betöltésére, mint amit az alperesnél is ellát, ezen kívül elismerten oktatási tevékenységet végzett egy cég számára 2011 novembere óta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A munka törvénykönyve három nyelven
|
|
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.
További információ és megrendelés >>
|
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati kérelemnek csak azon részét bírálhatta el, amely a jogszabályoknak megfelelt, vagyis vizsgálódási körébe csak a jogszabálysértés megjelölésével alátámasztott Mt. 96. § (4) bekezdése megsértése volt vonható. A Pp. 206. § (1) bekezdésére hivatkozás hiányában a bizonyítékok mérlegelését, a tényállás megállapítás helyességét nem vizsgálhatta. Ugyancsak nem értékelhette jogszabály megjelölés hiányában a felülvizsgálati kérelemben ismét előterjesztett rendeltetésellenes joggyakorlásra való hivatkozást.
A felülvizsgálati kérelem arra hivatkozással állította az Mt. 96. §-ának (4) bekezdésében foglaltak megsértését, hogy a bíróságok tévesen foglaltak állást a tizenöt napos szubjektív határidő megtartását illetően.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes vezérigazgatója 2012. február 22-én szerzett tudomást a C.H. Zrt. informatikai igazgatójától a K. C. Zrt. informatikai rendszerének biztonsági problémájáról, a felperesi megrendelés hibájáról. A felperes saját előadása szerint a problémát észlelve 2012. február 22-én intézkedéseket tett, de arról a munkáltatót nem tájékoztatta. A felek a 2012. február 28-án tartott egyeztetésen beszéltek részletesen a rendszer hiányosságairól és a felperesi magatartásról, ebből következően ezen időpont tekinthető a munkáltatói jogkör gyakorlója tényleges tudomásszerzésének.
A jogerős ítélet azt is jogszabálysértés nélkül rögzítette, hogy a felperes közvetlen munkahelyi vezetője 2012. február 15-én kelt e-mail üzenetében újból felhívta a felperest a korábban adott utasítás teljesítésére, amelynek addig nem tett eleget. Ebből következően a felperes terhére rótt magatartás 2012. február 9-én már megvalósult, az folyamatosan fennállt. A rendkívüli felmondáskor is megvalósuló, indokolt jognyilatkozatok tekintetében a jogvesztő határidő elmulasztása pedig nem következhet be .
A felperes 2012. február 28-án tett részletes nyilatkozatot a szegedi W. iskolában végzett munkájáról, illetve 2011. novembere óta ellátott vállalkozói tevékenységéről. A felülvizsgálati hivatkozás e körben alaptalan, mivel a munkáltatónak a rendkívüli felmondás meghozatalának időpontjában jutott tudomására, hogy a felperes más cégnek is végez munkát, azt a felperes az egyeztetésen maga is megerősítette. Az a körülmény, hogy a részletek esetlegesen csak az eljárás során jutottak az alperes tudomására, intézkedését nem teszi jogellenessé.
Mindezekből következően a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az alperes a rendkívüli felmondás meghozatalakor – az abban írt indokok tekintetében – nem sértette meg az Mt. 96. § (4) bekezdésében foglaltakat, a rendelkezésre álló tizenöt napos szubjektív határidő megtartásra került. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati hivatkozás megalapozatlan, a jogszabállyal alátámasztott jogszabálysértés hiányában az elkövetett magatartások érdemi vizsgálatára pedig nem volt mód.
