Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

Amennyiben a szerződés teljesítése során jogszabályváltozás következtében csökken az áfa mértéke, azonban a felek a szerződésben bruttó vételárat kötöttek ki, úgy a vevő nem kérheti a bíróságtól, hogy a már megkötött szerződés tartalmát módosítsa.

A Ptk. 6:60. § (2) bekezdése alapján, ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

A felek a szerződéses szabadság körében megállapodhatnak bruttó vételárban, vagy meghatározhatják a vételárat nettó vételár + az áfa összegében. Ha felek bruttó vételárat és nem nettó vételár + áfát kötnek ki a szerződésben, úgy a kikötött bruttó vételár köti a feleket és az áfa változásának a kockázatát az a fél viseli, akinek terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő. Az áfa mértékének változásával nincs olyan vagyoneltolódás, amelyre a szerződés nem adott jogalapot, ekkor a feleknek a szerződés szerinti bruttó összeget kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget ez esetben nem érinti az a körülmény, hogy az áfa fizetésre kötelezett eladó a teljesítés után milyen számítás alapján és mekkora összegben fizetett áfát.

Az adójogi szabályozás nem hat ki az adóalany és a vele szerződő fél közötti polgári jogi jogviszonyra. Az adóalany döntésétől függ, hogy az áfacsökkentést érvényesíti-e az áraiban. A szerződő felek közös döntés alapján módosíthatják a szerződésben bruttó összegben meghatározott vételárat, akár az adómérték változására tekintettel, akár más okból.

Nincs lehetőség arra sem, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén visszakövetelje a vevő a már kifizetett vételárrészletek adómérték-változás következtében számított bruttó vételár különbözetét az eladótól, ha a felek bruttó vételárat kötöttek ki a szerződésben.

A bírói gyakorlat alapján az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, az eladónál a módosító törvény rendelkezései alapján jogszerűen marad több bevétel. Eladó a vevő rovására jogalap nélkül nem jut ezzel vagyoni előnyhöz, ezért nem állapítható meg a vevő vagyona terhére elért gazdagodás.

Érdemes tehát a polgári jogi szerződések esetében nettó vételár + áfa összegben megjelölni a szerződés tárgyának ellenértékét.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvédés dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.