Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

Amennyiben a szerződés teljesítése során jogszabályváltozás következtében csökken az áfa mértéke, azonban a felek a szerződésben bruttó vételárat kötöttek ki, úgy a vevő nem kérheti a bíróságtól, hogy a már megkötött szerződés tartalmát módosítsa.

A Ptk. 6:60. § (2) bekezdése alapján, ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

A felek a szerződéses szabadság körében megállapodhatnak bruttó vételárban, vagy meghatározhatják a vételárat nettó vételár + az áfa összegében. Ha felek bruttó vételárat és nem nettó vételár + áfát kötnek ki a szerződésben, úgy a kikötött bruttó vételár köti a feleket és az áfa változásának a kockázatát az a fél viseli, akinek terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő. Az áfa mértékének változásával nincs olyan vagyoneltolódás, amelyre a szerződés nem adott jogalapot, ekkor a feleknek a szerződés szerinti bruttó összeget kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget ez esetben nem érinti az a körülmény, hogy az áfa fizetésre kötelezett eladó a teljesítés után milyen számítás alapján és mekkora összegben fizetett áfát.

Az adójogi szabályozás nem hat ki az adóalany és a vele szerződő fél közötti polgári jogi jogviszonyra. Az adóalany döntésétől függ, hogy az áfacsökkentést érvényesíti-e az áraiban. A szerződő felek közös döntés alapján módosíthatják a szerződésben bruttó összegben meghatározott vételárat, akár az adómérték változására tekintettel, akár más okból.

Nincs lehetőség arra sem, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén visszakövetelje a vevő a már kifizetett vételárrészletek adómérték-változás következtében számított bruttó vételár különbözetét az eladótól, ha a felek bruttó vételárat kötöttek ki a szerződésben.

A bírói gyakorlat alapján az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, az eladónál a módosító törvény rendelkezései alapján jogszerűen marad több bevétel. Eladó a vevő rovására jogalap nélkül nem jut ezzel vagyoni előnyhöz, ezért nem állapítható meg a vevő vagyona terhére elért gazdagodás.

Érdemes tehát a polgári jogi szerződések esetében nettó vételár + áfa összegben megjelölni a szerződés tárgyának ellenértékét.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvédés dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon
2020. október 16.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon

A hazai cementpiac úgynevezett oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot
2020. október 15.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot

A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a csütörtökön ismertetett indítványában, amely szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval történő megadóztatása.

Az önkéntesen vállalt jótállás
2020. október 15.

Az önkéntesen vállalt jótállás

A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásai közül valószínűleg az egyik leggyakrabban eltévesztett és helytelenül alkalmazott területe a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályegyüttese.

A GVH eljárást indított a TikTok ellen
2020. október 8.

A GVH eljárást indított a TikTok ellen

A GVH azért indított vizsgálatot az Egyesült Államokban bejegyzett, kínai tulajdonú szolgáltatóval szemben, mert azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat.