A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.


Az alapügy

A BKK mint ajánlatkérő jegykiadó automaták gyártására, szállítására, telepítésére és üzemeltetésére irányuló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását követően 2013. szeptember 4‑én 5.561.690.409,- Ft összértékű szerződést kötött a T‑Systemsszel. A Felek a szerződéseket többször módosították.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a közbeszerzésekről szóló törvény 153. §‑a (1) bekezdésének c) pontja alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a szerződő felekkel szemben többek között e törvény 141. §‑a (2) bekezdésének és (4) bekezdése b) és c) pontjának a megsértése miatt, és ennek érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.

A Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződésmódosítások mindegyike tekintetében új közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés módosítására vonatkozóan a közbeszerzési jog által szabályozott feltételek tiszteletben tartása mindkét szerződő fél kötelezettsége, e rendelkezések jogsértő alkalmazása esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy mindkét fél jogsértését követett el.

A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a szerződő felek a szerződésmódosításokkal megsértették a közbeszerzésekről szóló törvényt, ezért a BKK‑val szemben 80.000.000,- Ft, a T‑Systemsszel szemben pedig 70.000.000,- Ft bírságot szabott ki.

A T-Systems a terhére rótt jogsértést és ebből következően a vele szemben kiszabott bírságot sem ismerte el, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása érdekében keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely az EUB-hoz fordult előzetes döntéshozatalért.

Az EUB döntése

Az ajánlatkérő és a nyertes pályázó is megbírságolható

Első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 89/665 irányelv 2e. cikkének (2) bekezdését, a 92/13 irányelv 2e. cikkének (2) bekezdését, a 2007/66 irányelv (19)–(21) preambulumbekezdését, valamint a 2014/25 irányelv (12), (113), (115) és (117) preambulumbekezdését, 1. cikkének (2) bekezdését, valamint 89. cikkét, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha e teljesítés alatt álló szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték.

Az EUB kiemelte, hogy a 89/665 és a 92/13 irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

Ezen irányelvek rendelkezései ugyanis a gazdasági szereplőknek az ajánlatkérő önkényétől való megóvására, és ily módon annak biztosítására irányulnak, hogy minden tagállamban hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre, illetve, hogy a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályokat hatékonyan alkalmazzák, különösen, amikor a szabályok megszegése még orvosolható.

A 89/665 irányelv 2e. cikke és a 92/13 irányelv 2e. egymással azonos módon kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen irányelvek bizonyos rendelkezéseinek a megsértése esetén vagy érvénytelenséget, vagy olyan alternatív szankciókat írjanak elő, amelyek magukban foglalhatják bírságnak az ajánlatkérővel szemben való kiszabását.

A 89/665 irányelv 2e. cikke és a 92/13 irányelv 2e. cikke csak azon vállalkozások által indított keresetekre vonatkozik, amelyeknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

Az EUB a fentiekre tekintettel azt állapította meg, hogy a fenti uniós jogi rendelkezések nem képezhetik akadályát annak, hogy valamely felügyelő hatóság hivatalból jogorvoslati eljárást indítson, sem pedig annak, hogy valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződésnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok megsértésével történő módosításában megvalósuló jogsértés ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a nyertes ajánlattevőnek is betudható legyen, és ebből következően annak, hogy valamely bírság formájában megállapított szankció mind az ajánlatkérővel, mind pedig a nyertes ajánlattevővel szemben alkalmazásra kerüljön.

A 2014/25 irányelv 89. cikke, amely „A szerződések módosítása azok időtartama alatt” címet viseli, és amely ezen irányelv II. címének a szerződés teljesítésére vonatkozó IV. fejezetében található, megerősíti az említett irányelvnek a közbeszerzések nyertes ajánlattevőire való alkalmazhatóságát, amikor felsorolja azokat a különböző eseteket, amelyekben a szerződő felek – azaz az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosíthatnak valamely teljesítés alatt álló szerződést, függetlenül attól, hogy e módosítás tekintetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell‑e tenni hirdetményt, vagy sem.

Az irányelv 89. cikkének (5) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződés rendelkezéseinek az e cikk (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében új közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező. Tehát új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni minden olyan módosítás esetében, amely az eredeti szerződés jellemzőitől lényegesen eltérő jellemzőkkel bír, és amely következésképpen a felek e szerződés alapvető feltételeinek az újratárgyalására vonatkozó szándékát igazolhatja.

Tekintettel arra, hogy a 2014/25 irányelv nem rendelkezik teljes harmonizációról, az nem képezheti akadályát annak, hogy a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződésnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok megsértésével történő módosításában megvalósuló jogsértést ne csak az ajánlatkérőnek, hanem e közbeszerzés nyertes ajánlattevőjének is betudják, ebből következően pedig annak, hogy valamely bírság formájában megállapított szankció ez utóbbi ajánlattevővel szemben alkalmazásra kerüljön.

A bírság kiszabása során értékelni kell a felek magatartását

Az EUB felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a nemzeti szabályozás a felügyelő hatóság által hivatalból indított jogorvoslati eljárást ír elő – amelynek eredményeképpen valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés jogellenes módosításában álló jogsértés miatt megállapítják az említett szerződés nyertesének felelősségét, ebből következően pedig vele szemben bírságot szabnak ki –, annak összhangban kell állnia az uniós joggal, mivel az ilyen szerződés – mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően – a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik.

Az EUB kiemelte az arányosság elvét, amely szerint, a tagállamok vagy az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzésekről szóló irányelvek végrehajtása keretében elfogadott szabályok nem léphetik túl az ezen irányelvek céljainak eléréséhez szükséges mértéket.

Az ügyben eljáró bíróság vagy a Közbeszerzési Hatóság nem szorítkozhat kizárólag azon körülmény figyelembevételére, hogy a szerződő felek között fennálló szerződéses viszony alapján azok együttes magatartására van szükség annak érdekében, hogy sor kerüljön a közbeszerzési szerződésük módosítására. Ezen összeget ugyanis az érintett közbeszerzési szerződés feleinek azon időszakban tanúsított magatartásával vagy tevékenységével összefüggésben kell meghatározni, amelynek során a felek e szerződés módosítását tervezték.

Az EUB szerint figyelembe lehet venni többek között azt a körülményt, hogy a T-Systems kezdeményezte a szerződés módosítását, illetve hogy ő sugalmazta az ajánlatkérőnek, sőt követelte tőle, hogy azon szükségletek kielégítése érdekében, amelyek e szerződés módosítását megkövetelték, ne szervezzen új közbeszerzési eljárást.

Ugyanakkor az EUB szerint a T-Systemsszel szemben kiszabott bírság összege nem függhet attól a körülménytől, hogy a szerződés módosítása érdekében nem folytattak le közbeszerzési eljárást, mivel az ilyen eljárás lefolytatására vonatkozó döntés kizárólag az ajánlatkérő hatáskörébe tartozik.

Következésképpen a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


Home office: nehezített pályán az adatvédelem
2020. november 25.

A cégek még alig ocsúdtak fel a GDPR okozta „traumából”, máris azzal kellett szembenézniük, hogy a járvány miatt elterjedt távmunka miatt bizalmas céges iratok kerültek a munkavállalók háztartásába.

Távmunka: bekopoghat a főnök ellenőrizni
2020. november 24.

Távmunka: bekopoghat a főnök ellenőrizni

A munkáltatónak meg kell győződnie, hogy a dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel, amiről akár személyesen is megbizonyosodhat - hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.